Az Árnyékkormányban kormányzásra készülünk, ezért fontos, hogy minden magyarokat érintő kérdést alaposan körüljárjunk, és utána hozzuk meg a végső döntéseinket. Az üléseinken ezeket a kérdéseket beszéljük át, és dolgozzuk ki a javaslatainkat.
A nyolcadik Árnyékkormányülésen az uniós pénzek, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér államosítása és a státusztörvény voltak terítéken. Kattints ide a részletekért!
Mint ismert, azokat az uniós pénzeket, amiket a többi EU-tag jelentős részben már el is költött, Magyarország továbbra sem kapta meg az elmúlt 13 év kormányzati korrupciója és a független igazságszolgáltatás és a jogállam lebontása miatt. Az Orbán-kormány árát tehát nemcsak a boltokban fizetjük meg az orbáni inflációval, hanem akkor is, amikor semmi nem épül az országban, mert a kormány nem kapja meg az uniós pénzeket.
Egy év szünetet követően újra napirendre került a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kormányzati megvásárlásának a terve. Túl azon, hogy a reptérvásárlásra a Fidesz hatalmi és gazdasági befolyásszerzési szempontjain túl nincs igazán észérv, a kormány által korábban kalkulált vételár is messze meghaladhatja a reptér valós értékét. A régiós repterek adataiból, az elmúlt évek tranzakcióiból, valamint a következő öt év kilátásaiból kiindulva a reptér értéke a Forbes szerint a kormány által megajánlott 1680 milliárddal szemben valójában 625 – 699 milliárd forint között lehet, valakik tehát nagyon jól járnának a háromszoros áron megvásárolt reptérrel, csak a Magyar Állam és a magyar adófizetők nem.
A kormányzat március 2-án bocsátotta szakmai vitára a „Köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvénytervezetét, az ún. „státusztörvényt”. Az Árnyékkormány szerint ez valójában egy bosszútörvény a tanárok és a diákok tiltakozásaira reagálva. Egyrészt a tervezet alapján a nevelőtestület számos kérdésben elveszti döntési jogát. Másrészt a tervezet, ahelyett, hogy csökkentené a kritikussá vált pedagógushiányt, inkább törvénnyé emeli a káros gyakorlatokat. Harmadrészt a tervezet szankcionálja a sztrájkjog gyakorlóit, bünteti a tanulókat a tanítási év lehetséges elnyújtásával, és még kiszolgáltatottabbá teszi a pedagógusokat a teljesítményértékelés bevezetésével.
