A Demokratikus Koalíció szociáldemokrata Árnyékkormánya egy olyan gazdaságpolitikát ajánl Magyarországnak, amely nem a rosszul fizetett munkán, a környezetpusztító üzemeken és a vendégmunkásokon alapul. Ehelyett, olyan korszerű gazdaságot fogunk fejleszteni, amely tudást és szakképzettséget igénylő, jól fizetett munkahelyeket fog teremteni. Olyan gazdaságot építünk, ahol a fiataloknak megéri itt maradni, a már elmenteknek pedig megéri visszajönni.
Ebben a gazdasági modellben a munkavállalók, a szakszervezetek és a tisztességes munkaadók nem ellenfelei, hanem partnerei az államnak és egymásnak. Ezért helyreállítjuk az érdekegyeztetés rendszerét, a munkások és a szakszervezetek jogait. Soha többé nem fordulhat elő ebben az országban, hogy a kormány a szabályokat az érintettekkel való érdemi párbeszéd nélkül hozza meg.
I. Felelős közpénzügyek az emberek biztonságáért
Célunk egy új típusú, modern jóléti állam, amely összetartja a társadalom szövetét, szociális biztonságot, kiszámíthatóságot, hosszú távú jólétet és esélyt teremt mindenki számára, de közben ösztönzi a teljesítményt, a vállalkozást, fenntartható gazdaságilag és egyben megőrzi a környezetet is. Az új jóléti állam küzd az egyenlőtlenségek ellen, biztosítja, hogy a gazdaság tisztességesen és demokratikusan működjön, mindenki érdekét szolgálja és ne csak a hatalomhoz közelálló kevesekét. Mindehhez olyan államháztartást kell működtetni, amely elősegíti az ország gyarapodását, fenntartható fejlődést biztosít.
Az államháztartás fő feladatai az erőforrások begyűjtése és elosztása, a társadalmi igazságosság elősegítése, a gazdasági egyensúly megőrzése, és az ezen feladatok ellátásához szükséges jogi keretek kialakítása. Ezek megbízható, kiegyensúlyozott elvégzése az egyik garancia arra, hogy az ország dolgai jól menjenek, a társadalom egészének harmonikus fejlődése megvalósuljon, és a vállalkozások bízzanak a gazdasági kormányzatban. A központi költségvetés az államháztartáson belül az egyik legfontosabb eszköz a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok finanszírozására. Meghatározó kapcsolata van a többi alrendszerrel, pl. az önkormányzatokkal, valamint a társadalombiztosítási alapokkal, hiszen azok állami finanszírozását is a költségvetés végzi. Itt jelennek meg az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások, valamint az Európai Unió (EU) költségvetésébe történő befizetések is. Ma a központi költségvetés az egyik fő forrása a korrupciónak, a források elosztása nem hatékony és nem demokratikus, ezért alapjaiban kell megváltoztatnunk.
- Visszaállítjuk a költségvetés alkotmányosságát, a rendeleti úton, alkotmánysértő módon áterőszakolt büdzsé helyett kizárólag az Országgyűlés által szentesített költségvetést fogunk elfogadni.
- A politikai és szűk pártérdekek helyett az elérendő össztársadalmi célokat, az emberek boldogulását, tisztességes megélhetésének támogatását és a büdzsé gazdasági megalapozottságát helyezzük előtérbe.
- A mai gyakorlaton túllépve, fokozott súlyt kívánunk arra fektetni, hogy ne csak az elkészült költségvetés vitájába, hanem már a költségvetés előkészítésének folyamatába is bevonjuk a civil közösségeket. Garantáljuk a nyilvánosságot, a megfelelő részletezettséget, az átláthatóságot, a szükséges háttérszámítások elvégzését, s azok társadalmi megismertetését is.
- Megszüntetjük az ún. „korai költségvetés” gyakorlatát, mivel sem jogilag, sem az elemzési feltételek oldaláról nem reális a költségvetést az év közepén elkészíteni, annak megalapozottsága évről-évre kétséges. Az utóbbi években a büdzsé már elfogadása pillanatában összeomlott, és rendszeresen módosítani kellett, ezáltal teljes bizonytalanságban tartva a vállalkozásokat, befektetőket.
- Megvizsgáljuk a legalább hároméves, úgynevezett „gördülő költségvetés” alkalmazásának lehetőségét és észszerűségét azzal a céllal, hogy folyamatosabbá tegyük a költségvetési munkát, rendszeresen frissítve a korábbi költségvetési adatokat.
- A költségvetésben azokat a stratégiai célokat, prioritásokat fogalmazzuk meg, amelyek az egész társadalom boldogulását, a közös célok elérését szolgálják. Kiemelten kezeljük az oktatást, az egészségügyet és a szociálpolitikát, illetve a különösen sérülékeny társadalmi csoportok támogatását.
- Különös tekintettel demográfiai adottságainkra, kiemelten fogjuk vizsgálni az államháztartás/állami költségvetés szerepét a hosszabb távon is stabilan működtethető nyugdíjrendszer fenntartásában.
- A fenntartható növekedés követelményét, valamint a természeti erőforrások megőrzésének igényét önálló fejezetként is számszerűsítve jelenítjük meg a költségvetésben.
- A költségvetés kialakításának folyamatában különös figyelmet fordítunk az önkormányzati alrendszer megfelelő forrásokkal való ellátására.
II. Tisztességes közteherviselés
A magyar adórendszer igazságtalan. A teherviselés leginkább a bérből és fizetésből élőkre, és a nyugdíjasokra hárul, míg a multinacionális tőke vagy a magyar oligarchák vállalatai szinte alig fizetnek adót. Az a célunk, hogy a jövőben a lelkiismeretes adófizetők és ne az ügyeskedők, az adócsalók járjanak jól, erősödjön a tisztességes adózási magatartás. Tűrhetetlen, hogy ma egy magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-t) több adó sújt, mint egy tőkeerős nagyvállalkozást. Az állam feladata az, hogy a lehető legegyszerűbb adórendszert működtesse, átláthatóvá tegye az adózást, és korszerű adózási szolgáltatásokat nyújtson. A jelenlegi, nem hatékony, igazságtalan adórendszerrel szemben méltányos, eredményes és növekedésbarát adózást kell megvalósítanunk, ezzel is a társadalmi jólét emelését szolgálva.
Az államot adókivetési jogával szemben arányos közszolgáltatási kötelezettség terheli, az adózásért tehát szolgáltatás jár. Az állami közszolgáltatások nyújtásának legfontosabb jellemzőit ezért jogszabályban fogjuk meghatározni. Amennyiben az állami szolgáltatás nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, az állam kártérítést fizet, illetve lehetővé teszi, hogy a jogosult magánpiacon, de állami költségen vásárolja meg a neki járó szolgáltatást.
A jó adórendszer jogbiztonságot nyújt (jellemzően stabil, kiszámítható, visszamenőleg nem módosítható, stb.), és minimálisra csökkenti az adminisztratív terheket. Ennek érdekében következetesen meg fogunk felelni a közteherviselés, a megbízhatóság, a teljesíthetőség és az olcsó működtetés követelményének.
a) Arányos közteherviselés
- Az átlagos és ez alatti bérekre rakódó adóterhelést érzékelhetően csökkenteni fogjuk. Célunk, hogy – hasonlóan a vállalatokhoz, amelyek a bevételeikből levonhatják a költségeiket, és csak az így fennmaradó eredmény után adóznak – az emberek munkabéréből is levonható legyen a létfenntartásra fordított, elismert költséghányad. Ennek megfelelően SZJA-mentessé tesszük a minimálbér összegét minden munkavállaló számára.
- A nagyobb vagyonok tulajdonosainak, a kiugróan magas jövedelemmel rendelkezőknek nagyobb részt kell vállalniuk a közteherviselésben. Ezért indokoltnak tartjuk, hogy a sokmilliós havi jövedelemmel és/vagy sokmilliárdos vagyonnal rendelkezők másoknál nagyobb jövedelemadót, illetve vagyonadót fizessenek. A milliárdos vagyonok, illetve ezek öröklése esetében luxusadót vezetünk be.
- A vállalati bérkülönbségeket méltányos, jogszabályban is rögzített keretek közé kívánjuk terelni. Éppen ezért bevezetjük, hogy az előre, jogszabályban rögzített jövedelemkülönbséget meghaladó magas jövedelmek után (beleértve a kedvezményes részvényprogram alapján keletkező jövedelmeket is) a vállalat jelentős kiegészítő adót legyen köteles fizetni.
- A társadalombiztosítás alkotmányos garanciáinak helyreállítása keretében szavatoljuk azt az állami ellátási kötelezettséget, hogy a befizetett járulékok célzottan alapozzák meg a nyugdíjak finanszírozását.
- A nyugdíjas munkavállalók esetében a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet továbbra is fenntartjuk.
- A családi adókedvezményt megőrizzük, egyben igazságosabbá is tesszük.
- Célzottan csökkentjük az ÁFÁ-t az alapvető élelmiszerek, az internetszolgáltatás és a megújuló energiák, valamint további környezetbarát áruk és szolgáltatások esetében.
- Az önkormányzati szektort érintően jelenleg alkalmazott szolidaritási adó rendszerét átalakítjuk, igazságossá tesszük, visszaépítjük az önkormányzatok pénzügyi önállóságát, függetlenségét.
- A társasági adó csökkentését csak a mikro-, kis- és közepes vállalkozások esetében támogatjuk, a nagyvállalatoknak teljes mértékben ki kell venniük részüket a közfeladatok finanszírozásából.
- Az adócsökkentéseket a globális minimumadó-követelmény, vagyis a 15%-os nemzetközi és európai társasági adószintnek való megfelelés figyelembevételével fogjuk megvalósítani.
- A kiemelt látványsportok TAO-alapú támogatási rendszerét felülvizsgáljuk, a visszaéléseket megszüntetjük. A forrásokat elsősorban a társadalmi felelősségvállalással arányosan az utánpótlás-nevelés és az egészségmegőrzést elősegítő szabadidősportok támogatására fordítjuk.
- Az iparűzési adó rendszerében az adóalapot a versenyképességi kritériumoknak való jobb megfelelés érdekében átalakítjuk. Arra törekszünk, hogy a rendszer legyen differenciált és igazságosabb a mainál, a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat pedig a jelenleginél jobban támogatjuk.
b) Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése
- Megvizsgáljuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) helyett egy Adóügyi Szolgálat (ASZ), mint a szolgáltató állam egyik kulcspillére létrehozásának realitását. Az adók kiszámítása és levonása így az állam feladatává válik, mellyel együtt visszaszorulna a csalás, a hibázás és a késedelem, vagyis jórészt megszűnhetnek a bírságok és a pótlékok is. A munkavállalók milliói, de a munkáltatók is komoly adminisztrációs teher alól mentesülnének.
- A későbbiekben – az új rendszer működésének tapasztalatai alapján – lehetne megvizsgálni, hogy az ASZ hatásköre kiterjeszthető volna-e a vállalkozói szférára is.
- Célunk, hogy mindenfajta adózás kizárólag elektronikus alapon működjön, az átláthatóság és a bürokrácia csökkentése érdekében.
- A termelő és szolgáltató vállalkozások adózása és ellenőrzése történjen egységes rendszerben. Ennek érdekében egységes alapú kötelező készletgazdálkodási, valamint számlázási rendszer fokozatos bevezetését írjuk elő. A szoftvereket az állam ingyen fogja biztosítani.
c) Az adórendszer átláthatósága, nyilvánossága
- Váljon a gazdasági társaságok nyilvános beszámolóinak kötelező részévé is az adóalap, az adókedvezmény és a befizetett adó tételes kimutatása az összes adófajta esetében.
- Áttekintjük a megosztott ÁFA-fizetési modell bevezetésének lehetőségét, amelyben a számla nettó értékét az értékesítőnek, míg az ÁFA-t az adóhatóságnak fizetik. Így csökkenhet az ÁFA-elkerülés kockázata. A bevezetés előkészítése komoly informatikai fejlesztéseket igényel. Kérdés, hogy az olasz minta alapján csak a közbeszerzésekre, vagy általános érvénnyel vezessük-e majd be.
- Az online pénztárgépek alkalmazását, amelyeket a kaszinókra is kiterjesztünk és a fuvarozás regisztrációját továbbra is fenntartjuk.
III. Gyenge forint helyett erős eurót!
Magyarországon több százezer embernek, sok önkormányzatnak és vállalkozásnak okoz súlyos veszteségeket az árfolyam-ingadozás, míg az eurót bevezető országokban ez ismeretlen. Az elmúlt évek megmutatták, hogy az eurót bevezető Szlovénia, Észtország és Szlovákia jól jártak a változással, hozzájuk nemrég csatlakozott Horvátország, és már Románia is kitűzte az eurózónához való csatlakozás dátumát.
Az euró pénzügyi biztonságot jelent a családoknak és az országnak, az árfolyamkockázat megszűnése javítja a vállalkozások versenyképességét és enyhíti a devizahitelesek gondjait. Magyarország jól járna az euró bevezetésével, a kormány ezt mégis elutasítja. Orbán és Matolcsy tudatosan rontja a forint árfolyamát, ezzel leértékelve a magyar munkaerőt, a magyar nyugdíjakat és a magyar vállalkozásokat. Ahol euró van, ott a kormánynak nincs ilyen lehetősége.
- Azt akarjuk ezért, hogy Magyarország a társadalmi és gazdasági feltételek által biztosított legkorábbi időpontban vezesse be a közös európai fizetőeszközt.
- Mielőbb csatlakozni fogunk az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM II), és be fogjuk vezetni az eurót, ezzel is csökkentve a gazdaság külső kitettségét.
- Ennek érdekében a társadalmi partnerekkel, a munkavállalók és vállalkozások képviselőivel közösen olyan programot hozunk létre, amelynek végrehajtása biztosítja az euró bevezetésének feltételeit.
- A program kidolgozása során különösen figyelmet fordítunk arra, hogy az euró bevezetése rövid távon se járjon az árak emelkedésével és a jövedelmek leértékelődésével.
- Abban vagyunk érdekeltek, hogy erős eurózóna jöjjön létre. Ezért támogatjuk az erős gazdasági kormányzásra, a közös európai költségvetésre, a valódi bank-és pénzügyi unió létrehozására vonatkozó javaslatokat, és azt akarjuk, hogy hazánk is a „mag-Európa” része legyen.
IV. Biztonságos pénzügyi rendszer
Az eddigiekre épülő, de alapos változtatásokra szoruló pénzügyi rendszerben a fő cél a fogyasztók nagyobb biztonsága, méltányos tranzakciós árak biztosítása és a befektetési biztonság garantálása a bankok, biztosítók és más pénzpiaci szereplők esetében.
Különösen a gazdasági válságok, háborúk idején merül fel az, hogy az üzleti szféra és benne a bankszektor problémáit milyen mértékig kell az államnak megoldania, illetve milyen szerep hárul krízishelyzetben az Országos Betétbiztosítási Alapra, valamint a Betétvédelmi Alapra. A gazdasági fellendülés időszakában általában jelentős profit realizálódik a pénzügyi szektorban, a menedzsment és a befektetők számára. Ugyanakkor az eddigi válságokban a veszteségek árát többnyire a költségvetés állta, így a magánveszteség társadalmi kiadásokká alakul át, amit az adófizető polgárok finanszíroznak. Ennek a dilemmának a feloldása, a válságkezelés helyes arányainak megtalálása a következő időszak fő feladata.
A 10-15 éve felszínre törő FinTech-szektor, vagyis az alapvetően digitális pénzügyi technológiák és szolgáltatások elterjedése új kihívásokat jelent a magyar pénzügyi szektor számára is. Ennek a szektornak a kiegyensúlyozott fejlődése, a biztonsági garanciák kialakítása az egyik legfontosabb teendőnk a következő években.
Szintén kiemelt feladat lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a pénzügyi felügyelet működésének újraszabályozása és a megfelelő jogi garanciák kialakítása ahhoz, hogy ezen intézmények funkcióikat jogi, szervezeti és személyi függetlenség mellett, szakszerűen és ugyanakkor ellenőrizhetően is töltsék be.
a) A jegybanki funkciók és a pénzügyi felügyelet
- Az egyik legfontosabb teendő: minél előbbi, önkéntes csatlakozás az Európai Bankunióhoz, még az euróövezeti tagság elnyerése előtt. A Bankunió szigorú szabályrendszere tovább erősíti a bankok egységes, biztonságos és transzparens működési keretrendszerét, és hatékony felügyeleti keretrendszer alkalmazását írja elő az esetlegesen bajba került bankok helyzetének rendezésére.
- Helyre fogjuk állítani az MNB függetlenségét, és szigorúan szabályozzuk feladatait. Megszüntetjük azt a gyakorlatot, hogy a jegybank nem megengedett célokra használja fel a forrásait, hogy részt vesz az üzleti életben, megjelenik az ingatlanpiacon, az oktatás, a tudomány és a kultúra világában.
- Megerősítjük a központi bank legfőbb szerepkörét az infláció visszaszorítása és az árfolyampolitika tekintetében.
- Felgyorsítjuk az MNB átláthatatlanul és a jegybanki célokkal nem összeegyeztethető módon működő alapítványainak megszüntetési folyamatát.
- Visszaállítjuk a pénzügyi felügyelet jogi és szervezeti önállóságát, ezzel is javítva a pénzügyi szektor biztonságát.
- A pénzügyi szektor szabályozásának módosítása során az egyik legfontosabb célunk: a betétesek pénzének a csődbe jutott bankoktól az egészséges intézményekhez történő átcsoportosítása, a problémás bankok felszámolásának gyakorlata az adófizetők pénzének igénybevétele nélkül, minél rövidebb időintervallum alatt.
- A betétesek és befektetők érdekvédelmének további erősítése céljából korszerűsítjük a pénzügyi szektor szereplőinek (bankok, befektetési cégek, közvetítők, stb.) szanálási mechanizmusára vonatkozó szabályokat, ezzel összefüggésben áttekintjük az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), valamint a Betétvédelmi Alap (BEVA) egységes kezelésének lehetőségét.
- Meg fogjuk erősíteni a különösen kockázatos ügyletek felügyeleti ellenőrzését. A nem megfelelő ellenőrzés okozta károkért az állam álljon helyt!
- A magyar versenyhatóság ma nem tölti be a törvényben megjelölt funkcióját, ezért a Gazdasági Versenyhivatalnak vissza kell nyernie a szakmai kompetenciáján és integritásán alapuló önállóságát, hogy őrködni tudjon a banki verseny tisztasága felett.
b) A pénzügyi szektor fejlesztése, szerkezetének korszerűsítése
Áttekintjük a magyar bankrendszer tulajdonosi szerkezetét (külföldi/magyar, állami/magántulajdon), és harmonikus, a lakossági és vállalkozói réteg biztonságát növelő, ugyanakkor a rugalmasságot is javító struktúrák létrejöttét ösztönözzük.
- Megvizsgáljuk a vidéket szolgáló takarékszövetkezeti rendszer visszaépítésének lehetőségét.
- Indokolt a készpénzes fizetési műveletek fokozatos visszaszorítása, és a készpénzkímélő fizetési módok széles körben való elterjesztése. Ez az üzleti szektorban és a magánszférában is jelentős társadalmi költségmegtakarítást eredményezhetne.
- Megszigorítjuk a bankrendszer összeférhetetlenségi szabályrendszerét. Megerősítjük a banki irányítás keretrendszerét (corporate governance), biztosítva az irányító és a felügyeleti testületek, illetve a testületi tagok valódi függetlenségét és hatékony szerepvállalását.
- Az Európai Bankunióhoz való csatlakozással, az euró mielőbbi bevezetésével, az ehhez kapcsolódó garanciák kiépítésével biztosítjuk, hogy a banki szférában ne kerülhessen többé sor ad hoc jellegű, diszkriminatív szabályozásra, a bankok ellehetetlenítésére.
- Alapjaiban változtatjuk meg a magántőke-alapok jogi szabályozását, így biztosítva a befektetések tisztaságát és lehetetlenné téve a vagyonok elrejtését.
- Az energiarendszerek karbonsemlegesítése, az energiahatékonyság javítása rendkívül költséges, ezért célunk, hogy a kereskedelmi banki szféra mellett jegybanki eszközökkel is segítsük ezt a folyamatot.
- Tovább erősítjük a zöld államkötvények piacát, korszerű akciótervet dolgozunk ki egyes szektorok zöldítésére. A hazai tőkepiac zöld célú fejlesztésébe az MNB-t is bevonjuk, így is javítva a zöld beruházások finanszírozási környezetét.
- Törvényhozói szinten érdemi előrelépést fogunk tenni a FinTech-szektor stabil és a biztonságot előtérbe helyező szabályozására.
- Felerősítjük és ösztönözzük a banki online hitelezési folyamatok fejlesztését.
- Hangsúlyt helyezünk az alapvető gazdasági ismeretek, pénzügyi kultúra bővítésére is, iskolai és iskolán kívüli formában egyaránt. Ezzel a pénzügyi kirekesztést is fogjuk mérsékelni (vagyis lehetőleg mindenki számára megfelelő hozzáférést biztosítunk az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz).
