I. Idősügy és nyugdíjak
Az Orbán-kormány számára, amikor nyugdíjba vonulunk, megszűnünk fontosnak lenni, és azt éreztetik tisztességes munkában megőszült emberekkel egy végiggürcölt élet után, hogy feleslegessé váltak. Az Orbán-rendszer ezt érezteti minden időssel, amikor szándékosan trükközik az inflációs várakozásokkal, hogy az idősek majd csak utólag, nyugdíjkorrekcióként kapják meg azt, ami jár nekik, amiért megdolgoztak. Ezt üzeni az is, hogy megszüntették a vegyes indexálást, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok nem részesülnek az ország, a gazdaság fejlődéséből.
Ennek következménye a nyugdíjas társadalom leszakadása az aktív korúaktól; egyre nagyobb, indokolhatatlan (és indokolatlan) különbségek azonos életpálya után a nyugdíjba vonulás időpontjától függően a nyugdíjak között, a nyugdíjas elszegényedés (relatív és abszolút) terjedése.
Egyre több idős ember érzi úgy, hogy a társadalom, az állam magára hagyja.
Az időskorhoz kötődő szolgáltatások nem fejlődtek az elmúlt években, sőt az önálló életvitelt segítő szolgáltatások igénybevételi szabályai szigorodtak, így ez csak kevesek számára elérhető. Az egészségügyi problémákhoz kötődő szolgáltatások - pl. otthoni szakápolás - zömmel csak piaci alapon elérhető, nem garantált minőségű és drága.
A lakásfenntartás költségeihez az idősek kevés támogatást kaphatnak, hitelhez nem juthatnak. Gyakorlatilag a lakhatási és életkörülményeik javításával az Orbán-kormány nem törődött, e fontos tennivalókat is a családok felelősségi körébe utalta.
I.1 A nyugdíjrendszer helyreállítása
Újra alkotmányos joggá tesszük a nyugdíjat!
Visszaállítjuk a nyugdíjalap önállóságát az átláthatóság biztosítása, a szubjektív kormányzati beavatkozás lehetőségének elkerülése érdekében. Ennek érdekében az államháztartási törvényben rögzíteni kell, hogy társadalombiztosítási kasszákat érintő döntést csak az országgyűlés hozhat. Önálló, megfelelő hatáskörrel rendelkező nyugdíjszakmai közigazgatási szervezetet és a tevékenységhez értő közigazgatási apparátust hozunk létre. A nyugdíjjogosultság egyénekre szabott megállapítása, a forrásszükséglet megalapozott számbavétele csak így, szakszerű előkészítéssel lehetséges.
A helyzet ma olyan, hogy nem csak a nyugdíjrendszer átalakításával kell foglalkozni, hanem krízis- és garanciális intézkedésekről kell beszélni!
I.2 Krízisintézkedések az alacsony nyugdíjat kapók védelmében
A krízisintézkedések célja a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők helyzetének javítása.
- Ennek érdekében emeljük a nyugdíjminimum értékét. és az ennél alacsonyabb nyugdíjakat több lépcsőben erre a szintre emeljük.
- Az alacsony nyugdíjjal rendelkezőket azonnali, jelentősebb összegű juttatásban részesítjük.
- Emeljük az önkormányzati szociális segítség forrásait és normatíváit.
- Rendezzük a honvédség, a rendőrség és a többi rendészeti szervezet nyugdíjasainak státuszát.
- Azonnali intézkedéseket teszünk a rokkantnyugdíjasok helyzetének rendezésére. A bevezetéskor a valamilyen ellátásban részesülők helyzetét egyénenként kell áttekinteni, és az egészségi állapotuknak megfelelő járadék megállapításával rendezni a nyugdíjukat, egyben kidolgozni az új rendszert, ami ténylegesen lehetővé teszi a rehabilitációt az arra alkalmas munkavállalóknak, adott esetben pedig elfogadható nyugdíjat biztosít részükre.
I.3 Garanciális intézkedések a nyugdíjasok megbecsülésére
A hosszabb távú garanciális intézkedések célja a tisztes időskor szükségleteit kielégítő jövedelem biztosítása, a társadalombiztosítási rendszer iránti bizalom megerősítése, az aktív korúak jövedelmi viszonyainak javulását is leképező emelési szabályok bevezetése, és a nyugdíjrendszeren belüli különbségek nyugdíjas korban bekövetkező indokolatlan növekedésének kezelése. Későbbi feladat lesz az európai minimálnyugdíj-szabályozás átvételének biztosítása.
Megélhetést biztosító nyugdíjak
- Bevezetjük a minimális nyugdíj fogalmát, azaz a – szükséges szolgálati idő megléte esetén - nyugdíjba vonuláskor egy bizonyos összegnél nem lehet kevesebb a nyugdíj. Egy korrekciós rendszer kialakításával fokozatosan el kell jutni oda, hogy a teljes jogú öregségi minimális nyugdíj elérje az átlagos nyugdíj 50%-át.
- Bevezetjük a valódi nyugdíjminimumot: ez az az összeg, aminél kevesebb nyugdíja a rendszerben senkinek sem lehet! Ezért nyugdíjfelzárkóztatási programot indítunk a korábban megállapított alacsony, teljes jogú öregségi nyugdíjak emelésére, amelynek eredményeként az érintettek körében a teljes jogú öregségi nyugdíj összege fokozatosan eléri a minimális nyugdíj összegét.
Átlátható nyugdíjrendszer
- Támogatjuk az önkéntes nyugdíjtakarékosságot.
- Egyéni nyugdíjszámlán tartjuk nyilván a járulékbefizetéseket.
- Nyilvánossá és átláthatóvá tesszük a nyugdíjrendszer adatait.
Tisztességes elszámolás a nyugdíjasokkal
- Az éves nyugdíjemelést a vegyes indexálás alapelvei szerint biztosítjuk, ami azt jelenti, hogy a reálbérek emelkedését, tehát az aktív korúak életszínvonalának emelkedését is beleszámítjuk a nyugdíjemelésbe.
- Minden áprilisban elszámolunk a nyugdíjasokkal, és az előző évi tényadatok alapján korrigálnunk kell a januári nyugdíjemelést. Ne az idősek hitelezzék a kormányt! Ha az infláció mértéke ezt indokolttá teszi, minden negyedévben kiegészítjük az az évi nyugdíjemelést.
- A nyugdíjas inflációs kosár számításának módját jogszabályban rögzítjük és társadalmi ellenőrzésre az Idősügyi Tanácsot kérjük fel.
- Megtartjuk a szocialista kormányok alatt bevezetett 13.havi nyugdíjat.
- Szakmaspecifikus nyugdíjba vonulási szabályokat dolgozunk ki, ahol ez indokolt.
- Korlátozzuk a jelenlegi valorizációs rendszer káros hatásait.
Rugalmas nyugdíjba vonulás
- Visszaállítjuk az Európai Unióban mindenhol létező rugalmas nyugdíjkorhatárt a hazai nyugdíjrendszerbe.
- A rendszer lehetőséget nyújtana a korábbi nyugdíjba vonulásra alacsonyabb nyugdíj mellett, viszont bónusszal ösztönözné a későbbi nyugdíjba vonulást.
- Az államháztartás teherviselő képességét tekintve a bónusz-málusz elv alkalmazása következtében a rugalmas nyugdíjba vonulás intézménye hosszabb távon nem jár többletkiadással, ezért fokozatosan bevezethető.
- Ezzel egyidejűleg a közszférában a kötelező nyugdíjazás eltörlendő.
I.4 A nyugodt öregkort biztosító szolgáltatások
Az állam nem hagyhatja magára az idős embereket és családjukat. Hangsúlyozzuk, hogy az idős ember az egész társadalomnak érték, a közösség is felelős az öregkoráért!
Megtartjuk a korábbi, baloldali kormányok időseket segítő intézkedéseit és szolgáltatásait, például a 65 év felett ingyenes utazást és a szépkorúak jubileumi jutalmát.
Érdemi hatáskörökkel visszaállítjuk az Idősügyi Tanácsot, hogy soha többé ne születhessenek döntések az idős emberekről az idős emberek nélkül.
- Időskorú minimumellátást vezetünk be azok számára, akiknek semmilyen nyugdíjszerű ellátása sincs.
- Támogatjuk az egészségügyben az idősek külön ellátási, betegút-szervezési protokolljának bevezetését, a gyorsabb és emberséges betegellátás érdekében (pl. elsőbbség a vizsgálatokban, a betegszállításban, hirtelen kórházba szállítás esetére egységcsomag biztosítása (tisztálkodó- és evőeszközök), szociális segítők biztosítása. Ez nemcsak az érintetteket, hanem a családjaikat is pozitívan érinti!
- Elkészítjük és időben ütemezzük az idősek lakásainak akadálymentesítési programját.
- Támogatjuk a lakásfenntartást, energiakorszerűsítést és felújítást, ennek keretében különös figyelmet fordítunk arra, hogy ez idős honfitársaink számára is segítséget jelentsen.
- Rendezzük az időseket ápoló hozzátartozók ápolási díját.
- Támogatjuk és megfelelően finanszírozzuk az önkormányzatok időseket támogató intézkedéseit. (állandó szolgáltatások - pl. idősek klubja -, személyes szolgáltatások, helyi projektek). Fontos, hogy településeken legyen minden idős számára elérhető, az igényeknek megfelelő idősklub, nappali foglalkoztató, ahol az ellátás mellett tartalmas programokat is biztosítunk Megerősítjük az ápolási rendszert.
- Különösen fontos, hogy a magányos, gyakran mozgásukban is korlátozott, betegségekkel küzdő idősek ne maradjanak támasz nélkül, ezért támogatjuk az önkormányzatok ilyen jellegű feladatainak ellátását, valamint az őket segítő helyi kezdeményezéseket, civil szervezeteket. Annyi segítséget, támogatást kapjon minden idős ember, ami lehetővé az emberi méltóság megőrzését számára.
- Támogatjuk az idősek tanulását, közművelődését. Kiterjesztjük a Senior Net programot, az idősebb korosztályok részére is lehetővé tesszük a tanulást, a tájékozódást, kiemelt figyelmet fordítva digitális ismereteik bővítésére.
- Javítjuk az erre vállalkozó idős emberek munkavállalásának feltételeit, és az idősek családon belüli tevékenységének elismerését (többek között a “Nagymama GYED, GYES” szabályainak megváltoztatásával)
- Külön programot indítunk a vidéken, gyermekeiktől távol élő idősek problémáinak megoldására.
I.5 A házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás helyzete
A 2022. évben az ország lakóinak 20,6%-a (közel 2 millió fő) 65 év feletti, a központi nyilvántartás adatai szerint az idősotthoni bentlakásos férőhelyek száma 54 624. Ez messze nem elegendő az önmagukat már részben vagy egészben ellátni nem képes időskorúak elhelyezésére!
- Jelentős bentlakásos idősotthoni férőhelybővítési programot indítunk, állami, önkormányzati és magánberuházások keretében.
- Megteremtjük a bentlakásos idősotthoni ellátáson belüli specializáció feltételeit, mivel a jelenlegi szabályozás alapján a bekerülés feltétele olyan mértékű gondozási szükséglet (napi négy órát meghaladó gondozási igény), ami tulajdonképpen sokszor már egészségügyi ellátásban történő elhelyezést igényelne. Ugyanakkor a csekélyebb gondozási igényű ügyfelek nem is tudnak bekerülni az intézményekbe, annak ellenére, hogy önálló életvitelük már a házi segítségnyújtás igénybevételével sem biztosítható.
- A nappali idősellátáshoz az önkormányzatoknak megfelelő állami finanszírozást biztosítunk.
- A házi segítségnyújtás rendszerét nagyobb körben biztosítjuk annak érdekében, hogy a személyes önállóság minél tovább megőrizhetővé váljék. Ehhez a szociális gondozói rendszer finanszírozási és képzési feltételeit, illetve a munkavállalók anyagi megbecsülését is javítani kell. Az otthoni segélyhívórendszerek, programok fejlesztése és széles körben való elterjesztése elengedhetetlen.
- Az időskorúak társadalmi védelme érdekében hosszú távon olyan rendszert vezetünk be, amely intézményes választ kínál a társadalom idősödésének következményeire. Gondoskodási rendelvényt kell bevezetni, amellyel az ellátásra jogosult maga választja ki a szociális szolgáltatások kínálatából a számára elérhető legmegfelelőbb megoldást, a finanszírozó pedig közvetlenül erre költi el az ellátottat megillető összeget
- Szektorsemleges állami finanszírozást teremtünk - azzal a megkötéssel, hogy a finanszírozásban részesülő fenntartónak területi ellátási kötelezettsége is van.
II. Családpolitika, gyermekek és fiatalok támogatása, lakásügy
Az Orbán-kormány szívesen beszél a családok támogatásáról, a valóság azonban gyakran más: a magyar gyerekek megdöbbentően nagy száma nő fel szegénységben, a családok nem számíthatnak arra, hogy jó minőségű egészségügyi ellátást, oktatást, gyermekeket támogató szolgáltatásokat kapnak. Ezért is választja sok gyermekes család a külföldre költözést.
Az Orbán-kormány családpolitikai intézkedései folyamatosan megosztják a társadalmat. Különbséget tesznek család és család, gyermek és gyermek között. A minden gyermeket elérő juttatásokat (Családi pótlék, GYES, GYET, Anyasági Támogatás) 15 éve nem emelték, a nemzeti jövedelemből erre költött összeg jelentősen csökkent arányában 2010 óta. Jelenleg Magyarországon nincs valós szociálpolitika - és ezért valós családpolitika sem. Egy ország családpolitikáját nem lehet a szociális rendszerétől, sőt az oktatástól és az egészségügytől sem külön kezelni!
A Magyarországon régóta tartó népességcsökkenés csak akkor megállítható, ha a társadalom széles rétegei számára érezhető a szociális biztonság, ha tervezhető a jövő, a megélhetés, ha az előrejutásban nem a pártpolitikai hovatartozás, hanem az igyekezet, a tehetség, a szorgalom számít. Olyan családtámogatási rendszerre van szükség, amely minden család számára azonos jogokat biztosít, amely egyensúlyt teremt a munkavállalás és a családi élet között, és nem tesz különbséget család és család között.
Egy szociáldemokrata kormány legfontosabb elve, hogy nem tesz különbséget gyermek és gyermek, család és család között.
II.1 Támogatás a gyermekvállaláshoz
- Kiindulási alapunk az, hogy hatékony szociálpolitikai eszközökkel segíteni kell az első gyermek megszületését is.
- Kiemelt fontosságú az alanyi jogon járó támogatások megemelése és inflációkövetővé tétele! (Családi pótlék, GYES, GYET, Anyasági Támogatás). Ezek azok a támogatások, amelyeket minden gyermek után megkap a család. A családi pótlék összegét duplájára emeljük, a GYET összegét pedig három vagy több gyerek esetében fokozatosan közelítjük a minimálbér összegéhez.
- Igazságosabbá tesszük a családtámogatásokat, megszüntetjük a babaváró hitel és a CSOK esetében az indokolatlan különbségtételt a családok között!
- Minden leendő szülő számára - a családformától, anyagi helyzettől függetlenül - egyformán biztosítjuk a gyermekvállaláshoz és a boldog családi élethez szükséges feltételeket.
- Minden nőt segíteni kell a kívánt gyermek vállalásában, korra és társadalmi státuszra való tekintet nélkül!
- Külön is támogatjuk a gyermeküket egyedül nevelőket, mivel gyakran ők vannak a legnehezebb helyzetben, egyharmaduk él a szegénységi küszöb alatt!
- Felgyorsítjuk a bölcsődei férőhelyek bővítését, hogy ezek minden azt igénylő család számára elérhetőek legyenek.
- Felülvizsgáljuk a nappali ellátást biztosító intézményi rendszert, kialakítjuk működésük normatív finanszírozását, kiemelten az ÖNO, CSANA esetében.
- Arra ösztönözzük az önkormányzatokat, a munkahelyeket, a vállalkozásokat és a civil szervezeteket, hogy hozzanak létre sokoldalú elfoglaltságot biztosító, kreatív gyermekintézményeket.
- Kibővítjük és mindenütt elérhetővé tesszük a szocialista kormányok által bevezetett Biztos Kezdet Programot.
- Támogatjuk és ösztönözzük a rugalmas részmunkaidős munkavállalási formák elterjedését a szülők számára.
- Törvénybe kell foglalni a különböző családformák hátrányos megkülönböztetésének tilalmát!
II.2 Minden gyermek fontos!
Az elmúlt évtizedben a gyermekjóléti ellátások színvonala rohamosan csökken. Az alapellátásban és a szakellátásban is olyan alacsony a normatív támogatás, hogy a béreket és a rezsit önkormányzati hozzájárulás nélkül nem tudják kifizetni. Az egyik legnagyobb probléma a szakemberek hiánya, a szakmai programokhoz nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök.
A szakellátásba kerülő gyermekek életfeltételeinek kialakítása nem kielégítő, a nevelőszülői hálózat újjászervezése elégtelen, a lakásotthonok működési feltételei nem megfelelőek. A szakellátásból kikerülő fiatalok életkezdésének segítése nem működik, a pénzbeli támogatás nem elég.
Az Árnyékkormány feladatai gyermekjóléti ellátások és gyermekvédelem területén:
- Visszaadjuk a védőnői szolgálatokat az önkormányzatoknak, és biztosítjuk az ágazatok közötti megfelelő együttműködést. Kiszélesítjük a védőnői hálózatot, fejlesztjük a terhesgondozást, valamint a kisgyermekkori egészségügyi rendszert, különösen a hátrányos helyzetű térségekben.
- Megerősítjük az alapellátást és a gyermekvédelmi jelzőrendszert, ehhez biztosítjuk a megfelelő költségvetési forrásokat. A gyermek családból való kiemelésére csak akkor kerüljön sor, ha semmilyen más eszközzel sem biztosítható az egészséges és emberhez méltó fejlődése. Nem fordulhat elő, hogy szerető, de szegény családból kizárólag anyagi okokból kerül ki akár egy gyermek is!
- Ujjászervezzük a nevelőszülői hálózatot. Rendezni kell a nevelőszülői hálózat működésének körülményeit, a nevelőszülők helyzetét.
- Az egészségügyi és szociális problémák kezelésére egy minden családot elérő korai szűrő- és fejlesztési rendszer kiépítését kezdjük meg a szociális gondoskodás új modellje keretében.
- A családsegítő szolgálatok fejlesztésével, a gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetek munkájának összehangolásával, a támogató civil szervezetek bevonásával elsősorban a korai beavatkozásra, a gondok megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt. Kibővítjük és minden településen elérhetővé tesszük a személyre szabott támogatást nyújtó esetmenedzseri rendszert jól képzettszakemberekből, szociális munkásokból, gondozókból, akik megfelelő szolgáltatásokhoz, intézményekhez irányítják a rászorulókat.
- Kiemelt támogatást biztosítunk a rászoruló családoknak az óvodába járás és az iskoláztatás költségeihez.
- Felülvizsgáljuk a szakellátás intézményeit, újra gondoljuk működésüket, (intézményi környezet, lakhatási feltételek, szakmai programok szerinti működés, szabályos gazdálkodás, szakmai létszám, szakképesítések meglétének ellenőrzése – az egyházi fenntartású intézményeknél is.)
- Az állami gondozásnak esélyteremtő és valódi szocializációs alternatívát kell jelentenie a halmozottan hátrányos körülmények között nevelkedő gyermekek számára. Bővítjük a szakellátásból kikerülő fiatalok utógondozói ellátási feltételeit, a gyermekvédelmi gondozásból (nevelőszülőktől vagy gyermekotthonból) kikerülő fiatalok önálló életkezdésének segítése érdekében növelni kell a Gyermekvédelmi Lakásalap előirányzatát, és célzottabbá kell tenni annak rendszerét.
- A gyermeki jogok védelmére önálló hatáskörű gyermek- és ifjúságvédelmi biztosnak kell figyelnie, és támogatni kell a jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetek munkáját.
- Támogatjuk azt az európai uniós kezdeményezést, amelynek célja, hogy jöjjön létre a gyermekek helyzetét, jogait figyelemmel kísérő és védelmező európai uniós mechanizmus. (Gyermek Garancia)
II.3 Segítség az életkezdéshez
A felnövekvő generációk számára kiemelt figyelmet és támogatást kell nyújtani az életkezdéshez, a sikeres induláshoz. Azt akarjuk, hogy a magyar fiatalok a saját hazájukban élhessenek sikeres életet!
- Kiterjesztjük az „ifjúsági garancia” rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy minden fiatal munkahelyet, gyakornoki lehetőséget vagy a munkába állást támogató képzést kapjon.
- Ifjúsági törvény rögzítse a fiatalok helyét és lehetőségeit a döntéshozatalban, kötelezve a kormányt és az önkormányzatokat az ifjúság érdekeit képviselő szervezetekkel történő egyeztetésre. Támogatjuk az ifjúság érdekképviseletét felvállaló civil, szak-és szakmai szervezetek létrehozását, kezdeményezéseket.
- A fiatalok számára vállalkozásfejlesztő alapot és mentorprogramot hozunk létre, amelyből adókedvezményi támogatást kaphatnak, ha saját vállalkozást, startupot indítanak, vagy ha akár külföldről hazahozzák a megtakarított pénzüket és tapasztalatukat, és saját vállalkozást indítanak.
- Határozottan lépünk fel az egyre több fiatalt veszélyeztető új szintetikus kábítószerek terjesztői ellen, ugyanakkor a megelőzést, a felvilágosítást, a rehabilitálást és a gondozást erősítjük a fogyasztók esetében.
- Újraépítjük az ifjúságsegítő rendszert, annak szakmai alapjaival és intézményrendszerével együtt.
2.4 Lakáspolitika
A fiatalok, családok legnagyobb gondja ma a lakáshoz jutás. A lakás- és albérletárak az egekbe szöktek, miközben a kormány az önkormányzatokra hárítja a lakhatás problémáinak megoldását, de eszközöket ehhez nem biztosít.
A szociáldemokrata Árnyékkormány szerint a lakhatás alapjog, amelynek biztosítása az állam feladata. Ezért új lakáspolitikát vezetünk be, amely támogatja minden fiatal lakáshoz jutását, az önkormányzati lakások építését, amely a helyzethez igazodó támogatást és segítséget nyújt minden családnak a lakhatási problémák megoldásában.
- Alapvető jognak tekintjük a lakhatást és azt, hogy mindenki hozzájusson annyi vízhez, villanyáramhoz és fűtéshez, amennyi a létfenntartásához elég, és hogy mindenki bekapcsolódhasson az információs társadalomba.
- Olyan szociális lakásügynökségi rendszert hozunk létre, amely sokak számára lehetővé teszi a magánlakások támogatott és szabályozott kiadását, illetve bérbevételét.
- Olyan piaci, illetve közösségi szervezésű komplex rendszert alakítunk ki, amely a fiatalok lakáshoz juttatását (lakásbérlés, öngondoskodáson alapuló lakásvásárlás, lakásváltás) segíti.
- Visszavezetjük a szociális rendszerbe a lakásfenntartási támogatást, amely normatív módon, a korábbinál méltányosabb elosztásban, kibővített források mellett érdemi segítséget tud nyújtani a lakhatási szegénység enyhítésében.
- A bérlőket és a bérbeadókat is védő ajánlásokat és információs rendszert hozunk létre a szabályozott és átlátható lakásbérletek érdekében.
- Támogatjuk az önkormányzati szociális bérlakásépítést és bérlakás-felújítást, célunk az, hogy évente több ezer lakással bővüljön az önkormányzati lakásállomány.
- A devizahiteles ügyekben keletkezett végrehajtásokat és kilakoltatásokat határozatlan időre felfüggesztjük egészen addig, amíg nem születik az érintettek számára megnyugtató, igazságos megoldás. Az Európai Bíróság döntéseit alapul véve újranyitjuk azoknak a devizahiteles ügyeknek a jogorvoslatát, amelyek tisztességtelenek voltak, ezekben az ügyekben új, tisztességes elszámolásra van szükség. Véget vetünk az elvesztett lakás utáni maradó törleszthetetlen adósságoknak, biztosítjuk az „elsétálás jogát”.
III. A szociális ellátórendszer újjáépítése
Az Orbán-kormány azt kommunikálja, hogy a szociális segélyek, járadékok és ellátások egységesebb rendszerben igényelhetők. Valójában azonban megszűnt a rendszeres szociális segély, helyette önkormányzati és járási segély kérhető. Az önkormányzati támogatást nem kötelező folyósítania az önkormányzatnak, vagyis kizárólag a települési önkormányzatok rendeletben meghozott döntése alapján kaphatnak a rászorulók szociális támogatásokat. A támogatási szándék erősen függ az adott önkormányzat financiális lehetőségétől. A kormány a feladatellátásra nem biztosít elegendő forrást, sok önkormányzatnak nincs szociális ellátásokra fedezete.
A kormány azzal, hogy járási szintre emelte a segélyezés rendszerét, megszüntette a lakásfenntartási támogatást, valamint az adósságkezelési szolgáltatást. Megszűnt az óvodáztatási támogatás, mert kötelezővé tették a 3 éves kortól való óvodába járást. Egyházi fenntartásba került a szociális intézmények jó része.
A szociáldemokrata Árnyékkormány szerint az állam felelőssége különösen erős a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárai, a gyermekek, idős honfitársaink és a szegénységben élők iránt. Újra szőjük a szétfeslett, szétszakított szociális hálót, a szociális ellátás intézményeit, és tisztességes fizetést biztosítunk a szociális segítés területén dolgozó szakembereknek. Ez több, mint szándék. Ez erkölcsi, emberi kötelezettségünk!
Az emberek állama kiterjedt szociális felelősségének részeként a mindenkori megélhetési minimumhoz igazítja a kikényszeríthető kötelező ellátás szintjét, önálló programokkal csökkenti a lakhatási-, rezsi- és közlekedési szegénységet.
III.1 Szociális biztonságot mindenkinek!
- Felülvizsgáljuk „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról”, valamint „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló törvényt annak érdekében, hogy átlátható ellátást, nagyobb biztonságot kapjanak a rászorulók! Ennek keretében átgondoljuk a szociális ellátások rendszerét, és újra bevezetünk olyan fontos szociális elemeket, mint pl. az adósságkezelési szolgáltatás, a lakásfenntartási támogatás vagy a rendkívüli támogatás (vis maior helyzetekre).
- Bevezetnénk a feltételes családi minimáljövedelmet, amely elsősorban a többgyerekes családoknak és az egyedülálló munkanélkülieknek jelentene érezhető segítséget. A rendszer lényege, hogy a legszegényebb családok és egyedülállók esetében az állam kiegészíti a háztartás jövedelmét egy a családtagok számától függő minimális szintre. A feltételes családi minimáljövedelem célja nem a szegénység konzerválása, hanem a kitörési lehetőség biztosítása, ezért folyósításának előfeltétele a családsegítő és foglalkoztatási szolgálatokkal, az iskolával, az egészségügyi intézményekkel való együttműködés.
- Felülvizsgáljuk a falugondnoki szolgálatok működését, szakmai programját és finanszírozását annak érdekében, hogy valódi segítséget nyújtson ez a szolgálat a szociális problémák kezelésében.
- Az otthonápolást munkaviszonyként ismerjük el, és megszüntetjük az ápoltak szerinti diszkriminációt, valamint olyan juttatást biztosítunk, amely lehetővé teszi a megélhetést. Ez nemcsak elvárható szolidaritás az állam részéről, de költségvetési szempontból is előnyös lenne, hiszen a szakosított bentlakásos ellátások – egy főre eső - működtetésének összegét nem haladná meg.
III.2 Újraépítjük a szociális ellátórendszert!
- A szociális ellátórendszerben is növekvő költségeket - amelyek oka elsősorban a közüzemi szolgálatatások rendkívüli drágulása és az igen magas infláció - az állami támogatás emelkedése nem követi, ez a működést kockázatossá teszi, valamint teljesen elvonja a lehetőséget a fejlesztésektől, rekonstrukcióktól, ami további működési kockázatot generál. Ugyanígy probléma a fenntartó önkormányzatokat – legyen az települési vagy megyei önkormányzat – sújtó kormányzati forráselvonás, amely lehetetlenné teszi, hogy saját bevételből kipótolják a szűkös állami normatívát. Ezért emeljük a szociális- és gyermekvédelmi intézmények normatíváját.
- Emeljük a szociális ágazatban dolgozók bérét, átalakítjuk a jövedelem szerkezetét, a különböző pótlékokat alapbéresítjük. (Jelenleg csak a halászati ágazatban keresnek rosszabbul!) Biztosítjuk a szociális szakemberek megfelelő színvonalú képzését.
- Visszaadjuk az önkormányzatoknak a szociális ellátórendszer államosított intézményeit. Az önkormányzatok részére kiszámítható és tervezhető szociális forrásokat biztosítunk a szociális feladatok ellátására.
- A pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó intézmények esetében kis létszámú intézmények létrehozásával férőhelybővítés és a meglévő „mamutintézmények” kitagolása szükséges.
- Probléma, hogy a nem állami fenntartók szociális ellátásokhoz kapcsolódó finanszírozása nem átlátható, a Költségvetési törvény – ellentétben az önkormányzati szolgáltatókkal – nem kezeli a támogatási összeget transzparensen. Az elérhető informális adatok alapján az állami támogatás mértéke egyházi intézmények esetében legalább 1,6-szorosa az önkormányzati fenntartók részére biztosítottnak. Ezért a szociális területen is szektorsemlegessé tesszük az állami finanszírozást, szigorú szakmai és pénzügyi ellenőrzés bevezetése mellett!
III.3 Kiút a hajléktalanságból
- A megfizethető lakhatás hiánya miatt sokszor lehetetlen a hajléktalanságból történő intézményes kivezetés. Szükség volna az önkormányzati bérlakásállomány jelentős fejlesztésére/bővítésére.
- A fedél nélküliek körében egyre növekszik az időskorúak aránya (60 év felettiek). Ők életkoruk és egészségi állapotuk miatt munkajövedelemből már várhatóan nem tudják megoldani a lakhatásukat, ugyanakkor a megfizethető lakások hiánya és az ellátórendszer szűkössége (pl. idősotthoni férőhelyek) miatt élethosszig utcán vagy hajléktalanszállókon maradnak.
- A hajléktalanellátás jelentős problémája, hogy sokan vannak az utcán pszichiátriai betegségben érintettek, akikre a hajléktalanellátó rendszer nincs felkészülve. A hajléktalanszállók nem egészségügyi intézmények. Jelenleg teljesen biztos, hogy a rászorulók megfelelő ellátáshoz nem jutnak, ugyanakkor az intézményrendszer nem kompetens az ellátásukban.
- A területen szükség volna intézményi specializációra, olyan intézmények létrehozására, amelyek célzottan egészségügyi (ezen belül krónikus ellátás és pszichiátria, addiktológia), idősellátási feladatokat látnak el, emellett természetesen működnének tovább a „hagyományos” hajléktalanszállók, ahol ilyen módon a társadalmi reintegráció hatékonyabb elősegítése folyna.
IV. A fogyatékkal élő emberek helyzete
A 2007. évben a Parlament által kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény olyan úttörő dokumentum, amely egyszerre rögzíti a fogyatékossággal élő személyek polgári és politikai, továbbá gazdasági, szociális és kulturális jogait. Az Egyezmény a szociális modellt és ennek megfelelően az egyenlőségi paradigmát követi. A fogyatékossággal élő emberekre nem a társadalmi juttatások és a szánalom tárgyaként, hanem a jogok aktív alanyaként tekint, és célul tűzi ki a különböző társadalmi korlátok lebontását.
Az ENSZ Egyezmény több pontja fogalmazza meg az önálló életvitel legfontosabb intézkedéseit, a mobilitás, a habilitáció-rehabilitáció, a megfelelő életszínvonal szükségességét, amit fogalmazhatunk alapelveknek, kritériumoknak a szolgáltatások szervezése során.
A FIDESZ-kormány átalakította az addig életben lévő juttatási rendszert, illetve annak elemeit. Megszüntette a rokkantsági nyugdíjat, az ellátás összeghatárait jelentősen csökkentette. Bár ezt úgy állították be, hogy egy korszerűbb, a munkaerőpiaci viszonyokat jobban szolgáló rendszert hoznak létre, valójában ezek az intézkedések sokakat hoztak lehetetlen helyzetbe kimutatható munkaerőpiaci hatások nélkül. Ezek az intézkedések jelentős jogsérelmekkel jártak, néhány eset a Strasbourgi Bíróságig jutott el.
A fogyatékos személyek ellátását biztosító intézmények kitagolása, kisebb (optimálisan 10 fő körüli) otthonok kialakítása nem valósult meg, annak ellenére, hogy jogszabály rendelkezik erről. A rendelkezésre álló 11 530 férőhelyből (amely nem elegendő), csupán 2 193 férőhely található 50 fő alatti elhelyezést biztosító intézményben. Még jelentős számban vannak 150–200 főt fogadó intézmények, ahol az ellátottak gondozására csekély mértékben, szakmai munkára még kevésbé adottak a lehetőségek! Az ellátottak szempontjából még optimális, 20 fő alatti intézmény mindösszesen 11 található az országban!
A szociáldemokrata Árnyékkormány célja fogyatékkal élő honfitársaink önálló életének, méltóságának és biztonságának garantálása.
Ennek érdekében
- Állami támogató rendszereket hozunk létre, akadálymentes közszolgáltatásokat, intézetek helyett megfizethető lakhatást biztosítunk.
- Biztosítjuk a szükséges, korszerű támogató technológiai eszközöket, amelyek mindenféle fogyatékosság esetén valódi támogatást nyújtanak. Ezek lehetnek mobilitást biztosító, kommunikációt lehetővé tevő eszközök, infókommunikációs eszközök, ápolást, személyes higiéniát lehetővé tevő eszközök és szolgáltatások. Ennek érdekében újra gondoljuk a segédeszköz-ellátást, a támogató technológiai eszközök mai juttatási rendszerét, beleértve a kölcsönzési rendszert, a kihordási idő eltörlését, a szükséglet alapú jogosultságot, a képessé tétel mint feltétel érvényesítését, és a korszerű szabványok alkalmazását.
- Növeljük a területtel foglalkozó segítő szakemberek létszámát megfelelően képzett munkaerővel, ösztönző szakmai bérezéssel, szakmai továbbképzéssel és szakmai karrierlehetőséggel.
- A nagy létszámú fogyatékosotthonok lebontása a fogyatékos emberek szempontjából a szociális intézményrendszer reformjának fontos motorja lehetne. Ezért folytatjuk az intézmények kitagolását, és biztosítjuk a támogatott lakhatási férőhelyeket elérhető közelségben a fogyatékossággal élők számára.
- Kialakítjuk a személyi segítés (personal care -voucher rendszer) országos lefedettséget biztosító rendszerének koncepcióját, jogszabályi kereteit, szervezeti keretrendszerét, szakmai alapelveit és a működési módját.
- Újra gondoljuk a támogató szolgálat, mint a személyi segítés kiegészítésének eszközét a területi lefedettség biztosítása, kiterjesztése érdekében az igénybe vevők számának megfelelően.
- A fogyatékkal élő emberek szervezeteivel egyeztetve átalakítjuk a fogyatékossági támogatás rendszerét.
- Megteremtjük a szolgáltatási innováció feltételeit az ENSZ Egyezmény definíciója szerint.
- A fogyatékkal élő emberek szempontjából is kulcsfontosságú az ápolási díj összegének emelése, a szociális szolgálatatások rendszerének újragondolása, az önkormányzatok szerepének újra fogalmazása és a szociális szféra lepusztulásának megállítása, a szakmai bérek színvonalának biztosítása, a szociális szakma s benne a fogyatékos emberekkel foglakozó szakmák bérei leromlásának megállítása, a tisztességes bérezés megteremtése.
- Átfogó koncepciót alkotunk az ENSZ Egyezménynek megfelelő közösségi szolgáltatások kialakítása érdekében! Ennek keretén szükséges egy reális koncepció megalkotása, és a koncepcióból fakadó célok, feladatok meghatározása, határidőkkel és kormányzati felelőséggel, társadalmi kontrollal, a fogyatékos emberek és szervezeteik érdemi részvételével!
V. A nők esélyegyenlősége
A szociáldemokrata Árnyékkormány a társadalmi, gazdasági és családi élet minden területén segíteni kívánja a nők szerepvállalását. A jelenlegi kormánnyal ellentétben mi nem akarjuk megmondani a nőknek, hogy hogyan éljenek, nem akarunk beleavatkozni legbensőbb magánügyeikbe, nem vitatjuk önrendelkezési jogukat saját testük felett. Nekünk minden nő személyisége egyaránt fontos, teljesedjen ki akár az anyaságban, vagy építsen karriert!
A fenti általános célok érdekében a következő konkrét teendőket tartjuk nélkülözhetetlennek:
- Tűrhetetlen a modern Európában a női munkavállalók azonos munkakörökön belüli bérhátránya! E megalázó helyzet felszámolása érdekében együttműködünk a szakszervezetekkel, nőjogi szervezetekkel és munkaadókkal, és olyan törvényi szabályozást hozunk, ami lehetővé teszi az egyenlő bérezés kikényszerítését.
- A szakszervezetekkel együttműködve javaslatot dolgozunk ki a munkahelyi zaklatások megelőzésére, szankcionálására.
- Felülvizsgáljuk a Munka Törvénykönyvét abból a szempontból is, hogy a nők gyermekvállalás miatt ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe, és biztosított legyen zökkenőmentes visszatérésük a munkaerőpiacra.
- Külön figyelmet fordítunk a szegénység által fenyegetett nőkre, a gyermeküket egyedül nevelő nőkre és az időskorú, egyedülálló nőkre.
- Kormányalakítás után azonnal ratifikáljuk az Isztambuli Egyezményt, és kiemelten foglalkozunk a családon belüli erőszak megelőzésével. Elkövetését súlyos bűncselekményként büntetjük!
- Az iskolai oktatás részévé tesszük a nemek közötti egyenlőség oktatását.
- Érdemi lépése
