Az Árnyékkormány programja

A bennünket körülvevő világ még soha nem változott olyan gyorsan, mint a mögöttünk álló évszázadban. Az utóbbi időszak fő fejleménye, a globalizáció bár tartogat magában kihívásokat, számtalan kiaknázatlan lehetőséget is biztosít. 

Magyarország talán legsikeresebb és legígéretesebb történelmi pillanata az volt, hogy a NATO-hoz való csatlakozása után az Európai Unió tagjává vált, ezáltal a perifériáról a világ egyik legfontosabb és legerősebb hatalmi centrumának részese lett. 

A NATO és az Európai Unió teljes jogú tagjaként - ezeréves történelmünk során első alkalommal - módunkban áll, hogy       közös védelemben részesüljünk      a világ legriasztóbb fenyegetéseitől, hogy érdemben hozzájáruljunk a globális kihívásokra adott válaszokhoz       és azokat a Magyarországon élők érdekében nemzetünk javára fordítsuk     . Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy ezt a különleges eredményt ne veszélyeztesse, ne kockáztassa semmilyen kalandorpolitika.

I. Helyünk a világban

A rendszerváltás idején és azt követően Magyarország a külpolitika területén hosszú éveken át tekintélyt és megbecsülést kivívó ország volt. A regionális, az európai és az euroatlanti integrációs folyamatok során elért eredmények után azonban országunk nemzetközi megítélése 2010 óta súlyos csorbát szenvedett és folyamatosan romlik. Az Orbán-kormány külpolitikáját a kezdetektől fogva önös hatalmi és üzleti érdekek vezérlik. A demokratikus értékek és intézmények leépítése, a jogállamiság lebontása, a szövetségeseinktől való elfordulás és autoriter rezsimek felé nyitás egyedül a kormányhoz közeli holdudvar számára kedvez, és nem hazánk érdekeinek. Magyarország nemzetközi elszigetelődésére csak egy határozott paradigmaváltás nyújthat megoldást. 

Olyan külpolitikára van szükség, amelynek legfőbb célja, hogy helyreállítsa Magyarország presztízsét és a hazánk iránti bizalmat szövetségeseink szemében, és megerősítse országunk pozícióját a szövetségi rendszeren belül.  Bebizonyítjuk, hogy Magyarország ismét képes konstruktív tagja lenni a NATO-nak és az EU-nak. Hazánk NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozása hosszú távon nemcsak védelmi és gazdasági biztonságot nyújt, hanem biztosítja annak lehetőségét is, hogy egy erős közösség teljes jogú tagjaként, annak intézményrendszerének keretén belül megteremtsük fejlődésünk feltételeit és hatékonyan, együttes erővel találjunk megoldásokat az új kihívások kezelésére. A Visegrádi Együttműködés befolyását vissza kell állítani, és meg kell erősíteni az együttműködést a tagállamokkal. 

II. A globális kihívások kezelése

A történelem előrehaladtával a globalizálódó világ egyre több, a határainkon átívelő és mindannyiunkat érintő kihívásokkal kellett szembesüljön, amelyekre a megoldásoknak is határokon átívelőnek kell lenniük. Ebből a szempontból elengedhetetlen a multilateralizmus és globális kormányzás megerősítése, annál is inkább, mivel a 21. században az egymásrautaltság és az interkonnektivitás szintje nagyobb, mint korábban, és emiatt a problémákra is gyorsabb és hatékonyabb közös megoldásokat kell keresni. A globális kihívásokra egy kormány vagy intézmény önállóan nem tud megoldást találni,      azok a kormányok, nemzetközi szervezetek, a civil társadalom és a tudományos élet közötti szoros együttműködést követelik meg. A mai világ ugyan gazdagabb, egészségesebb, iskolázottabb, békésebb és jobban összekapcsolódott, mint bármikor, ugyanakkor az új típusú kihívások miatt a világ népességének jó része instabil helyzetben van, ezért rengeteg feladat áll Európa és az emberiség előtt. Ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez pedig megfelelő partneri viszonyok kialakítására kell törekednünk.  Ennek tükrében fontosnak tartjuk a transzatlanti partnerség megerősítését, az Egyesült Államokkal és Kanadával való szoros együttműködést. Kiemelt feladatunk helyrehozni az elmúlt években jelentősen megromlott viszonyt a washingtoni adminisztrációval,      és szövetségeseinket a      Nyugat iránti elköteleződésünkről biztosítani. Emellett fontos a többoldalú és szoros együttműködések kialakítása az olyan országokkal, amelyek osztják a demokrácia, a jogállamiság és az emberi és szabadságjogok érvényesítésének értékeit. Csak ezekkel a szereplőkkel együtt lehetünk képesek kezelni az előttünk álló globális kihívásokat, helyreállítani a multilateralizmust és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, valamint felvenni a versenyt az olyan globális szereplőkkel, mint Oroszország vagy Kína.

a) A klímaváltozás elleni küzdelem és a környezet védelme

• A globális kihívások kezelésének sorában az egyik legfontosabb feladatunk a klímaváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség megőrzése, amelyet az európai zöld megállapodás, az ENSZ fenntartható fejlődési céljait meghatározó Agenda 2030 és a párizsi éghajlatváltozási megállapodás végrehajtásával, valamint a megújuló energiaforrások bővítésével kell elérni, együttműködésben a nemzetközi közösséggel. Ebben az együttműködésben a technológiák és a tudás kölcsönös átadása kulcsszerepet játszana.  
• További probléma mai világunkban az élelmezésbiztonság és a tiszta ívóvízhez való hozzáférés hiánya, amelyet szintén tudás- és technológiatranszferrel lehet kezelni, szoros fejlesztési együttműködésben a harmadik világ országaival. 

b) Az egyenlőtlenség és szegénység elleni küzdelem

• Fontos feladatunk az egyenlőtlenség és szegénység elleni küzdelem, amelyeket a tisztességes munkakörülmények és a megélhetést biztosító bérek, valamint a partnerországokban a megfelelő szociális védelmi rendszerek kialakításának előmozdításával és ambiciózus fejlesztéspolitikával kívánunk elérni.
•  Az éhezés, valamint a természeti és társadalmi katasztrófák megelőzését és humanitárius segítségnyújtáson keresztül történő kezelését fontos feladatunknak tekintjük. A segélyek tekintetében nemcsak az érintett régiókba való eljuttatást, hanem a humanitárius segélymunkások védelmét is prioritásként kezeljük. 
• A mostani pandémia pedig azt mutatta meg, hogy továbbra is fontos feladatunk a járványok elleni közös küzdelem és az egészségügyi rendszerek megerősítése világszerte.

c) Biztonságpolitika

• A biztonságpolitikában továbbra is a NATO-t tekintjük az európai biztonsági rendszer zálogának, amelyre a megerősített európai uniós védelmi együttműködés mellett is szükség lesz. A védelmi költségvetés terén támogatjuk, hogy a NATO tagállamai éves szinten a GDP-jük 2%-át katonai kiadásokra költsék. 
• Szorgalmazzuk az európai védelmi technológiai együttműködés megerősítését, egy közös európai hadsereg létrehozását, valamint a minősített többségű döntéshozatal kiterjesztését a katonai kérdésekre is. Mindezek elengedhetetlenek egy cselekvőképes és szuverén Európai Unióhoz, amely megfelelően és időben tud reagálni az egyes kihívásokra.  
• A biztonság kérdéséhez szorosan kapcsolódik a leszerelés és a fegyverzet-ellenőrzés is. Ezzel kapcsolatban támogatjuk a leszerelési kezdeményezéseket és az atomsorompó-rendszerek megerősítését. A célunk egy atomfegyverektől mentes világ, mivel egy nukleáris katasztrófának visszafordíthatatlan következményei lennének az emberiségre nézve. Ez különösen fontos a jelenleg zajló ukrajnai háború kontextusában, amelyben az agresszor rendszeresen fenyegetőzik atomfegyverek bevetésével. Ennek tükrében aggodalomra ad okot, hogy 2023 februárjában Oroszország felfüggesztette részvételét a New Start atomfegyverzet-csökkentési megállapodásban. Az atomfegyverek mellett szorgalmazzuk az emberi irányítás alól kivont halálos autonóm fegyverrendszerek betiltását és egy megfelelő uniós fegyverexport-rendelet kidolgozását.
• Fontosnak tartjuk felvenni a küzdelmet a napjainkban egyre komolyabb problémának számító dezinformációval és hibrid fenyegetésekkel szemben. Az ukrajnai háború megmutatta, hogy az orosz dezinformációtól nem védett Európa sem, mivel több országban, mint például Magyarországon maga a kormánypropaganda jár élen a félretájékoztatásban. A dezinformációval szembeni küzdelemben fontos a szabad és független médiumok megerősítése, valamint a megfelelő szabályozási környezet kialakítása. Fontos lenne emellett egy uniós szintű digitális infrastruktúra kiépítése, hogy az EU szuverenitását ezen a téren is meg tudjuk erősíteni. A polgári infrastruktúra kibertámadásoktól való védelmét erősebbé kell tenni. 
• Fontos továbbá kezelni a digitális térben jelentkező egyéb olyan kihívásokat, mint a megfigyelési technológiák alkalmazása. Uniós szinten kell megakadályozni az ilyen technológiáknak az elnyomó rezsimeknek való átadását, mind Európán belül, mind kívül. Ennek a megfelelő kezelése különösen fontos a közelmúltban történt Pegasus-botrány tükrében. Meg kell erősíteni ezen felül a kiberbiztonságot, emellett fontosnak tartjuk a közös erőfeszítéseket a szélsőséges ideológiák és mozgalmak, valamint a terrorizmus elleni közös és hathatós fellépés tekintetében     .

d) Energiafüggetlenség

• Azt az ukrajnai háború is nyilvánvalóvá tette, hogy az orosz fosszilis energiahordozóktól való nagyarányú függőség sebezhetővé teszi Európát. Mindezek miatt támogatjuk az energiahordozók importjának diverzifikálását, valamint a megújuló energiák és infrastruktúrák egyre szélesebb körű elterjesztését. Ezzel összefüggésben szorgalmazzuk az orosz energiahordozóktól való függőség teljes megszüntetését, mivel emiatt fizetnek többszörös rezsiárat a magyar emberek is, és az energiát destabilizáló és nyomásgyakorlási eszközként tudják használni az oroszok (példa erre Moldova). Arról nem is beszélve, hogy Putyinnak az exportból származó bevételei hozzájárulnak az Ukrajnát lerohanó orosz háborús gépezet további működtetéséhez. 
• Az európai energiaellátás biztonsága mellett fontosnak tartjuk a külpolitikában az energiaszegénység leküzdését célzó kezdeményezések támogatását.
• A megújuló energiára való áttérés és az ezen a területen való európai együttműködés kialakítása is jelentősen csökkenti az ország energetikai függőségét az Európai Unión kívüli energiaimporttól.

e) Az emberi jogok és a demokrácia védelme

• Az utóbbi években többször lehettünk szemtanúi annak, hogy az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia helyzete egyre romlik a világban, nemcsak Európán kívül, hanem azon belül is. Emiatt a külpolitikában is támogatni fogjuk a demokráciába és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom erősítését szorgalmazó lépéseket és a fellépést az autoriter tendenciákkal szemben. Fontos azonban, hogy ezt Európán belül is érvényesíteni kell, hogy az Unió hiteles szereplőként tudjon fellépni a világ többi részén is. 
• A demokrácia és a jogállamiság kéz a kézben jár az emberi jogok érvényesítésével, amelyeket a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együttműködésben szeretnénk előmozdítani és megóvni. Különös figyelmet kell fordítani a sérülékeny csoportok, úgymint az etnikai, vallási és szexuális kisebbségek, a fogyatékossággal élő személyek, a menekültek, illetve a nők és lányok jogainak védelmére. 
• A nők tekintetében fontosnak tartjuk, hogy minél több ország, köztük Magyarország is ratifikálja az isztambuli egyezményt. További feladat ezen felül az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatalának megerősítése. Támogatjuk emellett az EU globális emberi jogi szankciós mechanizmusának következetes alkalmazását az emberi jogsértések esetén, valamint azt, hogy annak hatályát terjesszék ki a korrupciós esetekre, vagy hogy az EU hozzon létre egy külön korrupciós szankciós mechanizmust. Fontos feladatunk továbbá az emberi jogvédők védelme világszerte. 

III. Szomszédság- és nemzetiségi politika

Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy helyreállítsuk Magyarország jó megítélését, és javítsuk kapcsolatait mind      a szomszédos országokkal, mind a V4-ben, és a keleti, kelet-közép európai régióban. Véleményünk szerint ez nem csupán hazánk politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatainak kedvez, de mindennél jobban szolgálja a külföldön élő magyarság jólétét és érdekeit, mind a környező országokban tömbben élő magyarok, mind a világ más országaiban szórványban élő honfitársaink esetében. 

Megfelelő gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatot kell kialakítanunk a külhoni magyarság és az anyaország között. Célunk ezekben az országokban a magyar nyelv védelme és a magyarság önkormányzatiságának támogatása. Kiállunk a határon túli magyar közösségek nemzetközi szerződésekben védett jogainak, kulturális autonómiájának érvényesítése mellett, ezek elérését azonban nem konfliktusok generálásával, hanem tárgyalásokkal, az együttműködés erősítésével, az Európai Uniós keretek felhasználásával és a nemzetközi szervezetek, különösen az Európa Tanács bevonásával tartjuk elérhetőnek. 

Felülvizsgáljuk a választójogi törvényt annak érdekében, hogy az ország, a helyi közösségek ügyeiről azok a polgárok dönthessenek, akik döntésük következményeit személyesen is viselik: azaz életvitel-szerűen Magyarországon élnek vagy éltek. Ugyanakkor a munkavégzés vagy tanulás miatt külföldön tartózkodó magyar polgárok számára megteremtjük annak lehetőségét, hogy egyszerűen tudjanak élni szavazati jogukkal.

A történelmi, gazdasági vagy magánéleti okokból a világ más országaiba szakadt magyarok számára fontosnak tartjuk a konzuli szolgálatok megerősítését egy megreformált, új külügyminisztérium irányítása alatt, valamint, hogy a magyarországi választásokon a levélben szavazókhoz képest ne jelentsen számukra többletterhet a szavazatuk leadása. Ugyanakkor hazánkban is élnek olyan nemzetiségek, amelyek számára ugyanazt a bánásmódot kívánjuk biztosítani, mint amit mi is elvárunk a magyaroknak otthont adó országoktól. Ennek tükrében fontosnak tekintjük a nemzetiségek nyelvhasználati jogának és önkormányzatiságának biztosítását, valamint azt, hogy megfelelően ápolhassák kapcsolataikat az anyaországukkal. Ez szerves részét képezi a szomszédos és egyéb országokkal való jó kapcsolat kialakításának. 

IV. Külpolitikai reform

A 2010 utáni Orbán-kormányoknak új külpolitikai prioritása lett, a “keleti nyitás politikája”. Ennek keretében a nyugati orientáció háttérbe szorult, és Orbánék a nemzetközi kapcsolatokat az európai értékeket elutasító országokkal, többek között Oroszországgal, Kínával, Törökországgal, Azerbajdzsánnal vagy Iránnal való gazdasági kapcsolatoknak rendelték alá. Ezek a gazdasági kapcsolatok valójában nem az ország, hanem a kormányközeli elit érdekeit szolgálják, így lett a külpolitika is a fideszes milliárdosok fogja.

Ráadásul az Orbán-kormányok alatt visszatért az, a kommunista rendszerre jellemző gyakorlat, hogy a szakmai szempontokat teljes mértékben felülírta a politikai lojalitás. Ez a magyar diplomáciára nemcsak szakmai, hanem stabilitási szempontból is rányomja bélyegét, ami megmutatkozik abban, hogy Szijjártó folyamatos és nagyüzemű személycseréket hajt végre a külképviseletek élén.

Ezért célunk a külügyekben a diplomáciai és konzuli feladatok elsődleges szerepének visszaállítása, egy észszerű és megfelelően átlátható intézményi struktúra és stratégiai irányítás létrehozása, és a szakmai hozzáértés érvényesítése. A gazdasági kapcsolatok fejlesztését az integrált külügyi stratégia és tevékenység egyik, de  nem egyetlen fontos terültetének tekintjük. Mindezeknek megfelelően visszaállítjuk az 1848-49-es szabadságharc idején, a Szemere-kormány alatt létrehozott, majd később az önálló magyar külügyminisztériumokra végig használt Külügyminisztérium megnevezést.

Célunk a mainál erősebb és politikailag jobban integrált európai együttműködés, az Európai Egyesült Államok megteremtése. Ennek megfelelően támogatjuk a mainál erősebb és hatékonyabb uniós külügyi együttműködés megteremtését, a magyar külpolitikai célok elérését ennek keretei között tartjuk elérhetőnek. 

• A nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén támogatjuk, hogy az Unió olyan kereskedelmi megállapodásokat kössön a partnereivel, amelyek szilárd munkaügyi, környezeti és emberi jogi garanciákat tartalmaznak. 
• Fontosnak tartjuk ezenkívül, hogy az EU közvetlen szomszédságát képező Nyugat-Balkán, a mediterrán térség és a keleti partnerség politikai és gazdasági szempontból partnerséget mutató országait egyre inkább az EU felé orientáljuk, és kivonjuk azon országok érdekszférájából, amelyek nem a nyugati értékek mentén gondolkodnak. 
• Ennek megfelelően kell az Uniónak is alakítania és egységesítenie politikáját a fejlesztési támogatások (többek között az IPA III és a Globális Európa), valamint a kereskedelem és a külföldi működőtőke-befektetések terén.