Az Árnyékkormány programja

A Demokratikus Koalíció szociáldemokrata kormánya olyan bér- és munkaügyi programot ajánl Magyarországnak, amely kiutat mutat az Orbán-kormány elmúlt 13 éves kudarcából, és elvezet minket az európai munkahelyek, tisztességes fizetések és kiszámítható élet világába.

1. Olyan országot teremtünk, ahol a havi jövedelmünk elég a magunk és a családunk eltartására. Ezért a szociáldemokraták első célja, hogy mindenki tisztességesen megélhessen a fizetéséből és a nyugdíjából.
2. Nincs jó élet, ha a váratlan kiadásokra – legyen az egy hirtelen jött betegség vagy egy elromlott hűtőszekrény – nincs félretett pénzünk. Ezért a szociáldemokraták második célja, hogy mindenkinek legyen legalább háromhavi megtakarítása. 
3. Nincs jó élet, ha az életünk csak a munkánkról szól, mert nincs pénzünk kiszakadni a hétköznapokból, feltöltődni, nyaralni vinni a gyerekeinket, családtagjainkkal vagy barátainkkal együtt tölteni a szabadidőnket. Ezért a szociáldemokraták harmadik célja, hogy mindenki évente legalább egy hétre el tudjon utazni pihenni.

Olyan országot építünk, ahol a fiataloknak nem kell külföldre menni a boldogulásért, és a már külföldön dolgozóknak megéri hazajönni, hiszen biztonságban tudhatják a megélhetésüket. Ebben a munkában partnerként tekintünk a dolgozókra, a szakszervezetekre és minden tisztességes munkáltatóra. Megváltoztatjuk az Orbán-kormány felfogását, miszerint az emberek vannak a gazdaságért, a Demokratikus Koalíció felfogásában a gazdaság lesz az emberek jólétéért. Ezt akarjuk. Ezért dolgozunk. Ez a szociáldemokrata fordulat egyik legfontosabb célja.

I. Európai béreket a magyaroknak!

Az elmúlt időszakban árakban elsők, bérekben utolsók lettünk az Európai Unión belül. A legalacsonyabb bért keresők vásárlóereje a második legnagyobb mértékben csökkent az idei évben, ráadásul mind a bruttó, mind a nettó összeget vizsgálva az EU-n belül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a minimálbér összege. A bruttó minimálbérre jutó munkavállalói átlagos adóteher mértéke pedig a második legmagasabb Magyarországon az EU tagállamai között.

Célunk, hogy a magyar dolgozókat végre megbecsüljék itthon is, ne csak külföldön. Elfogadhatatlan, hogy százezrek kényszerültek más országokba, távol az otthonuktól, mert máshogy nem tudják biztosítani a megélhetésüket. Az elmúlt években sereghajtók lettünk az Európai Unióban bérek tekintetében, már a román bérek is megelőzik a magyarokat.  Nem engedjük meg, hogy az inflációt a bérből és fizetésből élők fizessék meg, fel kell zárkózni Európához bérek tekintetében. 

a) Az árak helyett a béreket emeljük!

Szociáldemokrataként meggyőződésünk, hogy az állam nem hagyhatja magára a munkavállalókat és nem bízhatja csak a piacra a bérek megállapítását. Ezért olyan aktív kormánypolitikát folytatunk, amelynek kimondott célja a munkajövedelmek emelése, a magyar munkavállalók európai bérfelzárkózása.

• Béremelést adunk az állami alkalmazottaknak; a pedagógusok, ápolók, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók, mentősök, óvodai és bölcsődei dolgozók, közigazgatásban dolgozók béremelése azért is fontos, mert az állam így közvetlenül tudja emelni a bérszínvonalat. Ha az állam a saját munkavállalóinak bérét emeli, az a többi munkavállalóra is hatással van. 
• Bevezetjük az európai minimálbér-szabályozást, így emeljük a minimálbér összegét és garantáljuk értékállóságát. Az a tapasztalat, hogy a minimálbér emelése tolja a többi  bért is felfelé. 
• Adómentessé tesszük a minimálbér összegét, hogy a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem adómentes legyen, minden munkavállalónak!
• Csak olyan beruházásnak adunk uniós vagy magyar állami támogatást, amely vállalja, hogy az adott területen az eddig megszokottnál magasabb, versenyképes bért fog fizetni az alkalmazottainak. 
• Ma ez nem szempont a stratégiai partnerségek kialakításakor, ezért van tele az ország nyomott áron dolgoztató multikkal, akkugyárakkal és összeszerelő üzemekkel. Csak azzal a vállalattal kötünk stratégiai partnerséget, amely vállalja, hogy tisztességes béreket fizet.
• Akkor emelkednek a bérek a gazdaságban, ha erősek a szakszervezetek és módjuk van arra, hogy megvédjék a munkások érdekeit. Ezért támogatjuk a szakszervezetek jogainak védelmét, az érdekegyeztetés és kollektív szerződések rendszerét. Csak azok a cégek indulhatnak közbeszerzésen, ahol rendezett munkaügyi kapcsolatok vannak.
• Versenyképes európai béreket hosszú távon csakis egy átfogó, koherens, a társadalmat és nem csak egyes rétegek, csoportok érdekeit szolgáló gazdaságpolitikával, és az ezzel is összhangban lévő magas színvonalú oktatással lehet biztosítani. A gazdaság fejlesztése nem épülhet alacsony bérekre, azaz a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységekre kell koncentrálni, amely képzett, s ezáltal magasabb bérű munkavállalókat kíván.

b) Az európai minimálbér bevezetése

A Demokratikus Koalíció nagy sikere, hogy 2022 októberében megszületett az EU irányelve az Európai Unióban biztosítandó, megfelelő minimálbérekről. Az irányelv új uniós szabályokat vezetett be a következőkre vonatkozóan:

• a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapítására és azok megfelelőségének aktualizálására szolgáló eljárások;
• a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalások előmozdítása;
• a nemzeti jog alapján minimálbérre jogosult munkavállalók tényleges hozzáférése a minimálbér nyújtotta védelemhez.

Az Árnyékkormány szerint az európai minimálbérszabályokat úgy kell bevezetni Magyarországon, hogy ez a magyar munkavállalók számára a lehető legkedvezőbb legyen. 

• Olyan automatikus minimálbér-emelési szabályokat vezetünk be, amelyek minden munkavállaló számára biztosítják a tisztességes minimálbért. Országos minimálbér-megállapodás, illetve kollektív szerződés ettől csak felfelé térhessen el.
• Az árnyékkormány álláspontja szerint a minimálbér minimumát  kötelezően a mediánbér 60%-ához, illetve a bruttó átlagbér 50%-ához kell igazítani.   Ezzel azonnal, nagyjából bruttó 50 ezer forinttal emelkedik a minimálbér. 
• Szükségesnek tartjuk a társadalmi minimum számításának kidolgozását a társadalmi partnerek és a tudomány szereplőinek bevonásával . A társadalmi minimum később szintén a minimálbér meghatározásának alapja lehet.
• A növekvő minimálbérek költségeinek ellensúlyozására adó- és járulékkedvezménnyel - vagy más módon - támogatást kell nyújtani a magyar kis- és középvállalatoknak. Ennek módját az érintettekkel egyeztetve kell kidolgozni.
• Az irányelvnek megfelelően szükségesnek tartjuk cselekvési terv készítését a kollektív megállapodással való lefedettség arányának növelésére. A kollektív szerződések megkötése érdekében növelni kell a munkaadók érdekeltségét a kollektív megállapodások megkötésében. 
• Lehetővé kell tenni a kollektív szerződés megkötését a közszféra olyan területein is, ahol ma ez tiltott. 
• Új munkaügyi szabályozást kell alkotni, ennek keretében erősíteni kell az ágazati tárgyalások rendszerét, és pontosítani kell a kollektív szerződésekre vonatkozó szabályokat. 
• Támogatni kell a szakszervezetek kapacitásépítését, megfelelő jogi és szakmai hátteret kell teremteni az ágazati és országos érdekegyeztetés rendszeréhez.

II. Vendégmunkások helyett a hazatérő magyarok munkájára számítunk!

Gyökeresen szakítunk azzal a politikával, ami az olcsó munkaerőre alapul. Az elmúlt időszakban a versenyképességünk alapját az alacsonyan fizetett, nyomorban tartott munkaerőre alapozták, egy szociáldemokrata kormány ezt nem engedheti meg magának. Mi, magyarok a világ minden táján bizonyítjuk tehetségünket és rátermettségünket, nem fordulhat elő, hogy pont a saját hazánkban nem becsülik meg a munkánkat. Ahelyett, hogy harmadik országbeli vendégmunkásokat hoznánk hazánkba, mi a külföldre távozott magyarok hazatérésére és munkájára számítunk. Rendkívül világos és szigorú szabályozást fogunk bevezetni az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók számának korlátozása és a magyar bérek megvédése érdekében. Véget vetünk az újabb fideszeses letelepedési biznisznek, elszámoltatjuk a vendégmunkások toborzására szerveződött cégeket. 

• A külföldiek magyarországi munkavállalási engedélyét csak akkor engedjük kiadni, ha  bizonyítható, hogy semmilyen módon nem sikerült hazai munkavállalót találni az állásra.
• A foglalkoztatónak bizonyítania kell, hogy a harmadik országbeli állampolgár megfelel az alkalmazási feltételeknek, valamint részt vett az előzetes egészségügyi szűrésen. A harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét hitelt érdemlő módon kell igazolnia. 
• Azokon az eseteken felül, amikor valaki nem rendelkezik munkavállalási engedéllyel, engedély nélkül történő foglalkoztatásnak tekintjük azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál, vagy nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben végzi. Engedély nélküli foglalkoztatás esetén a felügyelet a vállalkozások méretéhez és a szabálysértés súlyához mért, súlyos büntetést fog kiszabni a foglalkoztatóra.
• A külföldi vendégmunkásokra a magyar dolgozókra vonatkozó munkabér, munkavédelmi és munkaidőszabályok, valamint foglalkozás-egészségügyi, szűrési és ellátási kötelezettségek vonatkoznak majd.
• Bevezetjük, hogy harmadik országbeli munkavállaló csak abban az esetben foglalkoztatható egy településen, ha arról a helyi lakosságot tájékoztatták, és azzal a helyi lakosság egyetért.
• Szabályozzuk a vendégmunkások emberhez méltó lakhatásának feltételeit a környéken élők védelme, és az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében.
• Csak olyan beruházásoknak nyújtunk állami támogatást, amelyek legalább 90%-ban magyar, illetve uniós munkavállalók számára teremtenek munkahelyeket, és tisztességes béreket garantálnak.
• Olyan támogatáspolitikát alakítunk ki, amely a magas hozzáadott értékű, szaktudást igénylő munkahelyek létrehozását támogatja elsősorban. A szakképzés átalakításával, ingyenes átképzési programokkal, állami hátterű bérlakásépítési programmal, és a hazai bérek versenyképessé tételével a magyar munkavállalókat, valamint a kis- és középvállalkozásokat hozzuk helyzetbe, és nem ázsiai vendégmunkások betelepítésében látjuk a magyar gazdaság problémáinak hosszú távú megoldását. Ehhez megteremtjük a feltételeit annak, hogy az infrastrukturális fejlesztések elősegítésével a munkahelyek könnyebben elérhetőek legyenek.
• Nagyobb beruházások engedélyezése előtt felmérjük a lehetséges szakképzett, vagy a képzettséggel nem rendelkező munkavállalók továbbképzésének lehetőségét, és a beruházás támogatásának jelentős részét a magyar munkavállalók pozíciójának erősítésére fordítjuk.

A szakszervezetek, kis- és közepes vállalkozások és civil szervezetek képviselőiből álló független bizottságot hozunk létre annak kivizsgálására, hogy milyen visszaélések történtek eddig a vendégmunkások foglalkoztatásánál, a közvetítő cégeket el fogjuk számoltatni, a valódi tulajdonosokat és haszonélvezőket fel fogjuk deríteni.

III. Európai munkahelyeket az európai magyaroknak!

A foglalkoztatás növelése, a munkahelyek biztonságának garantálása továbbra is alapvető cél, de ezt össze kell kapcsolni a munkahelyek minőségének javításával, a közepes fejlettség csapdájából való kitöréssel. Ennek egyik fontos eleme a magas hozzáadott értékű, jól fizetett munkahelyeket teremtő beruházások támogatása, növelése, a foglalkoztatás feltételeinek javítása és a munkavállalók védelme.

a) Szociáldemokrata foglalkoztatáspolitika

Foglalkoztatáspolitikánk rugalmas és  magas szakképzettségű munkaerőpiaci kínálatot valósít meg. Olyan országot akarunk, ahol a tudás, a kemény munka az igazi érték, ahonnan nem kell elmenni annak, aki munkával és kreativitással akar érvényesülni. 

• Célzott képzésekkel, támogatott foglalkoztatással, az utazás, és szükség esetén a lakhatás támogatásával fogjuk segíteni a mélyszegénységben, kistelepülésen élő emberek, köztük roma honfitársaink munkába állását.
• Az új típusú foglalkoztatási formák, a távfoglalkoztatás, a home office, az online munkavégzés és a távvezérlés, a platformmunka jogszabályi kereteit lefektetjük, és átültetjük a releváns uniós jogszabályokat.
• Szigorúbban szabályozzuk a munkaerőkölcsönzést, tekintettel a mostani, vendégmunkásokkal kapcsolatos visszaélésekre.
• Felmérjük a munkaerőhiány okait és kidolgozzuk azokat a megoldásokat, amelyek segítik visszavezetni a munkaerőpiacra azokat, akik eddig kiszorultak onnan. 
• A munkanélküliség elkerülésének egyik leghatékonyabb módja a jó oktatáspolitika. Ezért olyan oktatási rendszert teremtünk, ami minden gyereknek lehetővé teszi a versenyképes tudás, szakképzettség megszerzését. Minden felnőtt számára biztosítjuk, hogy állami támogatással visszatérhessen az iskolapadba, megszerezze a munkájához szükséges tudást, vagy előrelépjen.
• Minden fiatal számára elérhetővé tesszük az ifjúsági garanciaprogramot: garantáljuk, hogy munkahelyet, gyakornoki lehetőséget vagy képzési lehetőséget kap, hogy senkinek ne kelljen a pályáját az utcán kezdeni. 
•  A mobilitás megteremtése érdekében szükséges a tehetséges, ám hátrányos helyzetű fiatalok érettségire és felvételire történő felkészítése, valamint számukra nyelvi, informatikai előkészítő képzések szervezése.
• Biztosítjuk a digitális oktatás előnyeinek az érvényesítését, a távoktatás alkalmazását a vidéki falvakban élő gyerekeknek, az átképzésre váró felnőtteknek. 
• Hazahozzuk a kivándorolt magyarokat versenyképes bérekkel, megfelelő munkafeltételekkel és jobb közszolgáltatásokkal.
• Csak olyan beruházásnak adunk uniós vagy magyar állami támogatást, amely vállalja, hogy az adott területen az eddig megszokottnál magasabb, versenyképes bért fog fizetni az alkalmazottainak.
• Támogatni fogjuk a munkába járást, javítjuk a munkahely megközelítését, és ezzel megkönnyítjük a munkavállalást a kistelepüléseken élők számára is. 
• A fiataloknak pozitív jövőképet, versenyképes tudást és a szülőföldön való boldogulás lehetőségét biztosítjuk. 
• Javítjuk az 55 év feletti munkavállalók munkaerőpiaci helyzetét, a nyugdíj előtt álló honfitársaink munkaerőpiaci védelmét pedig biztosítjuk.
• Kiemelt fontosságú számunkra az anya- és családbarát szemlélet meghonosítása a munkahelyeken, különös tekintettel a gyermeket egyedül nevelő anyákra és apákra.
• Átalakítjuk a közfoglalkoztatási rendszert, a bérezést, a képesítéseket a munkaerőpiacra való kijutást javítva. Felülvizsgáljuk a közmunkásbéreket.
• A munkanélküliség terheinek csökkentése érdekében elengedhetetlennek tartjuk a megfelelő garanciák beépítését, például az álláskeresési járadék és a munkaerőpiaci támogatások megerősítését.
• Az álláskeresési járadék folyósítási idejét kilenc hónapra növeljük. Emellett biztosítjuk a munkanélkülieknek az  átképzés lehetőségét. Az álláskeresőket  karriercentrumokkal és a civil szervezetek bevonásával segítjük, illetve az aktív munkaerőpiaci eszközök, képzések és támogatások (mobilitási és lakbértámogatás, mentorálás) rugalmas alkalmazásával.

b) Védelem a munkavállalóknak

A munkaügyi szabályozás alapvető célja az, hogy rendezett viszonyokat teremtsen és munkavédelmet biztosítson a munkaerőpiacon a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalóknak. 

• Új szemléletű, a mai kornak és kihívásoknak megfelelő, átfogó munkaügyi kódexet vezetünk be. 
• A szakszervezetek és munkaadók képviselőivel közösen, átfogó egyeztetések után alakítjuk ki az új munkaügyi szabályokat, és döntünk többek között a kollektív – szakszervezeti - jogok megerősítéséről; a munkaidőkeret szabályairól; az atipikus foglalkoztatás kereteiről, ideértve a távmunkát és az otthon végzett munkát.
• Fő törekvésünk, hogy minden dolgozó - függetlenül a foglalkoztatás, munkavállalás formájától, helyétől - ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzen, figyelembe véve, hogy a versenyszféra és a közszolgáltatások szabályozása nem lehet minden tekintetben azonos.
•  Eltöröljük a rabszolgatörvényként elhíresült jogszabályt.
• Felülvizsgáljuk a közszféra munkajogi szabályait, megszüntetjük az indokolatlan adminisztratív korlátokat, és megerősítjük az alkalmazottak jogait.
• A megszüntetett közalkalmazotti és közszolgálati jogállásokat felülvizsgáljuk.  Az érdekképviseletekkel folytatott egyeztetések során alakítjuk ki a közszolgálati foglalkoztatási jogviszony és az ágazati életpályák kereteit. 
• Az állam deklarált feladatának tekintjük, hogy jogalkotással olyan egyensúlyi szabályozást alakítson ki a munkavállalók és a munkaadók között, amivel a munkavállalóknak erősebb jogvédelmet biztosít, csökkentve a munkaviszonyban kialakult kiszolgáltatottságot.
• Az intézményi működés önállóságának és a helyi feltételek figyelembevételének lehetőségével biztosítjuk – az európai irányelveknek megfelelően - a helyi kollektív megállapodások lehetőségét.
• Általános szabályként kötelezően érvényesítjük „az egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét nemcsak a nemek közötti egyenlőségre, hanem a területi különbségekre is tekintettel.
• Új sztrájktörvényt dolgozunk ki, melynek során bevonjuk a szakszervezeteket és a munkáltatói szövetségeket. Eltöröljük az elégséges szolgáltatások mértékének a sztrájkjog alkalmazását korlátozó és betarthatatlan meghatározását. A jelenlegi szabály helyett az érintett felek megállapodási kötelezettségét kell előírni, amelynek elmaradása esetén döntőbírói eljárásra van szükség pontos határidőkkel. Lehetővé tesszük  az államigazgatásban dolgozóknak is a sztrájkot. 
• Átalakítjuk a szabálytalan sztrájk szankcionálásának szabályait, és meghatározzuk a szankció maximális mértékét.. Csak abban az esetben tesszük lehetővé a szankcionálást, ha a munkaadó mindenben együttműködött a munkavállalókkal a munkaügyi vita szabályos rendezésében, jogszerű sztrájk esetén szóba sem jöhet a szankcionálás.
• Újjászervezzük a munkaügyi közvetítői és döntőbírói szolgálatot. Az eredményes érdekegyeztetést, elsősorban a kollektív szerződések létrejöttét, illetve a munkaügyi konfliktusok békés rendezését segíti egy független harmadik fél bevonása az egyeztetésekbe.

c) Munkavédelem, munkaügyi ellenőrzés

Az elmúlt időszakban a kormány szövetséget kötve a nagyvállalatokkal és a nagytőkével, feláldozta a magyar dolgozók biztonságát a munkahelyeken. Veszélyes üzemeket telepítenek az ország területére úgy, hogy közben nem ellenőrzik kellőképp a munkavégzéshez szükséges biztonsági előírások és szabályok betartását. Egy szociáldemokrata kormánynak első az emberek biztonsága, ezért olyan döntéseket hozunk meg, amelyek garantálják a munkavállalók biztonságát és egészségét.

Az elsődleges célunk a megelőzés és az, hogy minden dolgozó ember (függetlenül a foglalkoztatás formájától) számára biztosítható legyen az egészséges, biztonságos munkavégzés feltétele, és a teljes életpálya során biztosítható legyen az egészségük. Az ehhez szükséges feltétel biztosítása a munkáltatók egyetemleges felelőssége. Szükséges a Munkavédelmi Törvény, a munkáltatók jogszerű működésének, a hatékony munkavédelmi ellenőrzési rendszer feltételeinek áttekintése. Az előző évek gazdasági és anyagi szemlélete helyett ember- és családközpontú munkavédelemre van szükség. A régi, rövidtávú, adóbevételek szempontjából meghatározott munkavédelem helyett a jövőben új, hosszú távú, a nemzet, a társadalom, a családok fennmaradása, a gyermekek egészséges fejlődése, anyagi biztonsága érdekében történő munkavédelmet kell preferálni. 

• Ezért a munkavédelmet egységes egészként, szociális munkavédelemként kezeljük. Ezt a gondolatmenetet követve nem beszélhetünk munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésről külön-külön, hanem munkavédelmi-munkaügyi, úgynevezett szociális munkavédelmi ellenőrzésről beszélünk.
• A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénynek érvényt szerezve célunk a nem jogszerű foglalkoztatás valamennyi módozatának visszaszorítása, a munkabérfizetésre, a szabadság kivételére, az esélyegyenlőség biztosítására, a nők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők és a fiatalkorúak foglalkoztatására, a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a külföldiek magyarországi alkalmazására vonatkozó szabályok betartatása.  
• Ennek érdekében visszaállítjuk az önálló munkaügyi és munkavédelmi ellenőrző hatóságot. Ennek kidolgozásába és működtetésébe, az ellenőrzésekbe jogszabályban foglaltak szerinti szerepet kapnak a szakszervezetek is. 
• Megerősítjük továbbá a munkavédelmi szakember és munkavédelmi képviselő képzést, továbbképzést, valamint jogszabályban foglaltaknak megfelelően kívánjuk működtetni a munkavédelmi szakemberek nyilvántartását. A munkavégzéssel összefüggő balesetek és megbetegedések számának csökkentése érdekében fontos eszköz az önálló balesetbiztosítási rendszer, melyet létre kívánunk hozni. Ugyancsak elengedhetetlen a foglalkozás-egészségügy rendszerének alapvető átalakítása, hogy valódi védelmet adjon az egészséges munkavégzési feltételek biztosításához.
• Célunk egy új munkavédelmi kultúra kialakítása, amihez a közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban megfelelő ismereteket kell adni.

IV. Valódi szociális párbeszéd

A rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező jóléti államok sajátossága, hogy a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei egyenrangúan tárgyalnak és kötnek a munka világára érvényes ágazati és munkahelyi kollektív szerződéseket és bérmegállapodásokat. A Fidesz 2010. évi hatalomra jutása után azonban mind a munkavállalói, mind a szakszervezeti jogok erőteljes csökkentése figyelhető meg, amely a mai időszakban már teljesen kiüresítette és formálissá tette a különböző érdekegyeztetési szinten folyó munkákat. 

Célunk a valódi szociális párbeszéd megvalósítása, szociáldemokrataként a bértárgyalásokból nem vonulunk ki a versenyszférában sem, hanem aktívan részt veszünk a munkavállalók és a szakszervezetek oldalán. 

• Az Alkotmányban rögzítjük a társadalmi párbeszéd garanciáit, és megteremtjük a  szükséges jogszabályi alapokat.
• Az érdekképviseleteket bevonjuk a munkaerő-piaci, foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer működtetésének döntés-előkészítő szakaszába.
• A társadalombiztosítási alapok működésének ellenőrzésében érdemi szerepet adunk a szakszervezeteknek és az ellátottakat képviselő szervezeteknek.
• Állami támogatást nyújtunk a szakszervezeteknek (meghatározott kritériumok alapján) társadalmi és gazdasági kérdésekben betöltött szerepük elismeréseként.
• Annak érdekében, hogy a szakszervezetek érdemi partnerei legyenek a munkáltatóknak, helyi, ágazati és országos szinten elősegítjük egy szakszervezeti képző- és kutatóintézmény létrehozását.
• Új érdekegyeztetési rendszert hozunk létre, és a javaslatok kidolgozására folyamatos egyeztetést hajtunk végre a szakszervezetekkel. A célunk egy olyan érdemi érdekegyeztetési mechanizmus kialakítása, amely biztosítja a felek szociális párbeszédben való érdekérvényesítését jogszabályi keretek között.
• A korábban kialakult érdekegyeztetési szinteket pontosítjuk. A makroszintű érdekegyeztetés mellett az ágazati szociális párbeszéd jogszabályi megerősítésére javaslatokat dolgozunk ki, és ebbe a rendszerbe beillesztjük a hagyományos, helyi szintű érdekegyeztetés kereteit is.
• Lehetővé tesszük, hogy a szakszervezetek is igényt tarthassanak az adó egy százalékára.
• A szakszervezeti és munkavállalói jogok megsértését szankcionálni fogjuk annak érdekében, hogy a munkáltatók ne akadályozzák a munkavállalók alapvető emberi jogok között szereplő egyesülési jogának gyakorlását.