A 2010-ben hatalomra jutott kurzus azonnal hozzálátott a jogrendszer teljes strukturális átalakításának. Ennek a kizárólagos célja egy olyan jogrendszer megalkotása volt, amely a Fidesz további hatalomban tartását szolgálja.
Az átalakítás mindenekelőtt azzal járt, hogy a jogrendszer elemeinek változtatásából minden, kormánypárton kívüli érintettet kizártak. Az államigazgatás - és konkrét jogi eszközökkel - a jogalkalmazás területéről is igyekeztek minden tőle eltérő felfogást távol tartani, elűzni, kiszorítani.
A fideszes jogrendszer problémái
- Minden demokratikus állam alkotmányával szemben fennálló alapvető követelmény, hogy a nemzet lehető legnagyobb hányadát képviselő politikai erők közötti konszenzuson, így a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésen alapuljon. További alapvető követelménye az alkotmányoknak, hogy az alapvetően a nemzet tagjainak a védelmére nyújtson megfelelő garanciákat a közhatalom túlterjeszkedésével szemben, és az is, hogy az alkotmány a jogrendszer alappillére legyen, így azt csak egyrészt valóban csak rendkívüli körülmények között lehessen módosítani, másrészt minden módosítás csak az állam működésének további demokratizálása irányában történhet.
- A jogalkotás teljes mértékben nélkülözi a társadalmi párbeszédet. A törvényalkotás programja, előkészítése és megalkotása lényegében az országgyűléstől mint szakmai véleményező, megvitató és előkészítő fórumtól független - olyannyira, hogy még a kormánypárti képviselők sem vesznek ebben tevékenyen részt. A jogszabályalkotás egy elkülönült, a társadalom előtt nem azonosítható szűk kör irányítása alá tartozik.
- A jogalkotás elsődleges célja saját hatalmának fenntartása és egy, a kormánypárttal szoros szövetségben álló szűk üzleti kör közpénzekből, illetve a versenytársak vagyonából való gyarapítása.
- Az országgyűlés gyengítésének és háttérbe szorításának oka a nyilvánosság minél hatékonyabb távoltartása és a társadalom számottevő hányadát legitim módon képviselő ellenzék mozgásterének és relevanciájának amortizálása.
- A demokratikus részvétel ellehetetlenítését szolgálja a civil kezdeményezések, így egyebek mellett a népszavazás teljes ellehetetlenítése, a szakmai grémiumok (kamarák), érdekképviseletek (szakszervezetek) elsorvasztása, súlytalanná tétele, a jogi és közigazgatási képzés szoros felügyelet alá vonása, a független média háttérbe szorítása állami eszközökkel.
- Az állami irányítás elsődleges jogi eszközévé a rendeleti jogalkotás lépett, ami lehetőséget teremtett az akár azonnali, kontroll nélküli jogalkotásra. Miközben a kormány atlétikai világbajnokságot szervez, a szomszédban dúló háborút ürügyként használva veszélyhelyzetet hirdet és tart fenn, ezzel lehetővé téve a rendeleti kormányzást, amely egy demokratikus állam megcsúfolása.
- A dömpingszerű jogalkotás még a szakemberek számára is követhetetlen, elemezhetetlen.
- A kormányzati struktúra áttekinthetetlen, a jogalkotás párhozamos hatásköröket és felelősségi viszonyokat teremt, ami lehetetlenné teszi a számonkérhetőséget.
- Az érintettekkel történő előzetes konzultáció, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetést nélkülöző és a hatástanulmányok nélküli jogi irányítási eszközök hibái rendre működésük közben ütköznek ki, így a működés közbeni javítgatások még az egyébként szükséges jogszabályok célravezető és hatékony érvényesülését is akadályozza.
- A jogrendszer állandó változása a jogbiztonság ellen hat, annak követése a nemzetgazdaság számára jelentős többletköltséggel jár.
- Az Európai Unióval fennálló jogi természetű viták közvetlen káros hatásai közvetlen gazdasági/pénzügyi természetűként jelentkeznek.
- Figyelemmel arra, hogy a Legfőbb Ügyészséget a kormánypárthoz mindenben a legmesszebbmenőkig lojális legfőbb ügyész vezeti, az ügyészség tevékenysége gyakran nem a törvények alapján, hanem a kormánypárt politikai és üzleti érdekeit szem előtt tartva jár el.
- A bírói függetlenség ellen folyó támadások politikai nyomás alá helyezik a bírókat, és a bíróságok független, a törvények szerint történő ítélkezésével kapcsolatos közbizalom súlyosan romlik.
A jogállam helyreállítása
- Magyarország számára új, a kor követelményeihez igazodó alkotmány elfogadását készítjük elő. Ennek során minden erőnkkel törekedni fogunk az Országgyűlésben mandátumot szerző pártok közötti, illetőleg a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus elérésére. Az alkotmányt a magyar nép népszavazás útján hagyja majd jóvá, és megteremtjük az alkotmány védettségének alkotmányjogi feltételeit. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az új alkotmány garanciákat fog tartalmazni arra, hogy a módosítása csak akkor lesz lehetséges, ha (i) az nem napi politikai érdekek, hanem össznemzeti stratégiaiokokból válik szükségessé és (ii) a módosítás is széles körű politikai konszenzust élvez.
- Soha többé nem fordulhat elő, hogy a magyar állam a jogszabályokat valódi társadalmi konzultáció, az érintettek meghallgatása és szempontjaik inkluzív mérlegelése nélkül hozza meg.
- A törvényalkotás során a kormánytöbbség annak tudatában, hogy az ellenzék - számarányának megfelelően - szintén magyar állampolgárok egy csoportját képviseli, meghallgatja az ellenzék javaslatait és érveit, azokra érdemben válaszol, és a társadalom javát szolgáló javaslatokat beépíti saját tervezeteibe.
- A beszedett adók, az Európai Unió támogatásai nem a kormányt, hanem a magyar népet illeti. Éppen ezért a közpénzek felhasználása során a lehető legszigorúbb összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályokat vezetjük be, a döntéshozatalok előkészítésébe az erre specializált civil szervezeteket ahelyett, hogy kirekesztenénk őket, bevonjuk, tanácsaikat érdemben a legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük.
Átlátható kormányzás
- A jogalkotás során a transzparencia (a nemzetközi világban megismert) legszigorúbb követelményeit vezetjük be. Az állami döntések megalapozását szolgáló adatok joggal képezik a közvélemény érdeklődését. Éppen ezért az állam döntéseit megalapozó adatokat, előkészítő iratokat erre vonatkozó kérés esetén az igénylő rendelkezésére kell bocsátani.
- Véget vetünk a következmények nélküli hazudozás korának!
Nem elégszünk meg az igazmondás ígéretével, hanem bűncselekménnyé nyilvánítjuk, ha hivatalos ügyben – legyen állami szerveknek szóló beszámoló, egészben vagy részben közpénzből fenntartott szervezetek működésével kapcsolatos beszámoló, önkormányzat vagy országgyűlés előtt tett nyilatkozat - bárki a magyar állami élet működésével kapcsolatosan valótlant állít vagy valami fontos adatot elhallgat. A bűncselekmény minősített, tehát súlyosabban büntetendő esetét fogja képezni, ha az elkövető közbizalom megnyilvánulása, azaz választás útján folytatja tevékenységét.
- A kiüresített parlamenti vizsgálóbizottságok tekintélyét helyreállítjuk!
A parlamenti vizsgálóbizottságok ülésére történő meghívás esetére a bírósági tárgyalásra vonatkozó idézés jogkövetkezményeit fogjuk alkalmazni. (Pénzbírság, elővezetés.)
Minden ellenzéki képviselőcsoportnak ülésszakonként egy alkalommal jogában áll egy olyan vizsgálóbizottság felállítására javaslatot tenni, amely az ülésen megjelent képviselők létszámára tekintet nélkül határozatképes. Ezzel a javaslattal lehetetlenné tesszük a mindenkori kormánypártok számára, hogy többségükkel visszaélve minden ellenzéki vizsgálóbizottság felállását és működését megakadályozzák.
- Az állami szervekhez forduló állampolgárnak és szervezeteknek egyre gyakoribb és keserűbb tapasztalata – legyen szó adózási, szociális, ingatlan-, föld- vagy menekültügyi, közlekedési és környezetvédelmi ügyekről -, hogy az adott államigazgatási szerv saját belső szempontjai az ügyintézés során megelőzik a hozzájuk fordulók ügyét. Az állami szervek elsőrendű feladata lesz, hogy a jogszabályok keretei között hathatósan segítsék a hozzájuk fordulókat. Éppen ezért intézményi keretet adunk annak a törekvésünknek, hogy a „hivatal packázása” néven elharapózott jelenséget legyőzzük.
A hivatalok vezetőinek személyes értékelése során kiemelkedő szempont lesz, hogy a vezetésére bízott hivatal mennyire hatékonyan szolgálja ki a hozzá fordulókat, velük szemben szükség esetén büntetéseket vezetünk be, és külön ombudsmani hivatalt állítunk fel az állami hivatalok működésével szembeni panaszok kivizsgálására és arra, hogy javaslatot tegyen a jogos panasszal érintett állampolgár vagy szervezet igényének a kielégítésére.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása
- Az önkéntes jogkövetéshez sok egyéb mellett szükséges az is, hogy a jog hozzáférhető és világos legyen nem csupán a jogi szakma művelői, hanem az egész nemzet számára. Így véget vetünk annak a „salátatörvény”-nek nevezett gyakorlatnak, amikor a legkülönfélébb jogterületekhez tartozó szabályozást az Országgyűlés egy, az adott jogterülethez nem tartozó törvénybe iktatja. Ehelyett a szükséges törvénymódosításokat ahhoz a törvényhez fogadjuk el, amely az adott kérdést szabályozza.
- Az ügyészséget mentesítjük mindenfajta pártbefolyás alól. Ennek megerősítése és garantálása érdekében az új kormány egyik első intézkedése az lesz, hogy Magyarország belép az Európai Ügyészségbe.
- A bíróságok működése kulcsfontosságú a magyar állampolgárok számára, hiszen a bíróságok döntenek az állampolgárok egymás közötti, és a különböző szervezetekkel szembeni – benne az állami szervezetekkel szembeni – vitákról. Abból kiindulva, hogy a bíróság ítélkezését igénybe vevő állampolgárok és szervezetek számára az elsőfokú bíróságok éppen olyan fontosak, mint a fellebbviteli bíróságok, véget vetünk a bírók javadalmazásában eddig követett gyakorlatnak, hogy az elsőfokú bíróságok bírói alacsonyabb jövedelemben részesülnek, mint a fellebbviteli bíróságok bírói. A bíróságok feletti kormányzati befolyást lehetővé tevő Országos Bírósági Hivatalt megszüntetjük, a bíróságokat a bírók által megválasztott testület irányítása alá helyezzük.
- Az igazságszolgáltatásnak gyorsan kell reagálnia a törvénytelen cselekedetekre. Az igazságszolgáltatásba vetett hit súlyos károkat szenved akkor, amikor jogerős ítéletek egy-egy, a nemzetet felkavaró súlyos bűncselekmény esetében csak hosszú évek elteltével születnek meg. Az igazságszolgáltatás iránti bizalom növelése érdekében a bírók értékelése során kiemelt szempont lesz, hogy a rájuk bízott peres ügyeket mennyi idő alatt zárják le eredményesen.
- A bírói függetlenség iránti közbizalom növelése és a bíráskodás manipulálásának a megelőzése érdekében a bíróságok elé kerülő ügyek elektronikusan és véletlenszerűen kerülnek szignálásra. A számítógépes program kizárólag a bírók leterheltségét veszik figyelembe a szignálás során.
- A bírói függetlenséget ért sorozatos támadások súlyos veszélybe sodorták a független ítélkezésbe vetett hitet. Az a paradox helyzet állt elő, hogy amíg a bizalom helyreállítása sem jöhet létre egyik napról a másikra - így hosszú évek bizalomerősítő, a függetlenség garanciáit növelő intézkedések sokaságára van szükség -, addig a közfigyelem középpontjában álló ügyekben a közbizalom helyreállítása nem várhat. Magyarország elsőrendű érdeke, hogy a bírói ítéletekhez fűződő bizalom teljes egészében fennálljon.
Ennek érdekében az ügyek azon csoportjára, amelyek tekintetében az állampolgárok bizalma nagyon is érthető módon roppant meg, így a korrupciós bűncselekmények, a hivatali bűncselekmények, a vagyon elleni bűncselekmények közül a hűtlen kezelés és a hanyag kezelés bűncselekmények esetében több európai tagállam mintájára visszaadjuk az igazságszolgáltatás alapvető elemének, a „bűnös-nem bűnös” kérdése eldöntésének a jogát a magyar állampolgároknak. Amikor egy ország állampolgárai közül kiválasztott testület dönt a bűnösség vagy ártatlanság kérdéseiről, azt esküdtbíráskodásnak nevezik, amelynek vannak magyar hagyományai is, és számos európai uniós országban is alkalmazzák.
- Megítélésünk szerint - kivált a bűnszövetségben elkövetett „maffia”-jellegű bűncselekmények esetében - nagyobb érdek fűződik a bűncselekmény-sorozat teljes mélységben történő felderítéséhez és bizonyításához, mint minden egyes szereplő elítéléséhez. Annál is inkább valljuk ezt az álláspontot, mert egy-egy bűnszervezet teljes mértékben történő felszámolása híján egy-egy közreműködő megbüntetése nem számolja fel a bűnszervezetet, holott a bűnszövetségek felszámolása kiemelt társadalmi célkitűzés lenne. Amennyiben ennek eléréséhez szükséges, készek vagyunk elfogadni azt is, hogy egy-egy kisebb befolyással bíró elkövető tettei egy részéért nem fog felelni.
Ezért a jelenlegi nyomozási alku intézményét a valódi vádalku intézményével váltjuk fel annak érdekében, hogy a bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények felderítése esetén a bűnszövetség „fejét” legyünk képesek bíró elé vinni. Hasonlóképpen, a vádalku intézményét fel kell használni annak érdekében is, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatban keletkezett károk – mind a sértetteknek okozott, mind a közösségi károk – lehetőleg hiánytalanul megtérüljenek.
Megerősítjük a tanúvédelmet, így a visszaélést feltáró személyek védelmét is.
Tisztességes végrehajtás
- A végrehajtás minden országban és minden korban mély érzelmeket felkavaró jogintézmény. A végrehajtás szabályainak a kialakítása során az államnak még az átlagosat is meghaladó figyelmet kell fordítania arra, hogy a végrehajtók pártatlanságával, szakmai és erkölcsi integritásával kapcsolatban a legcsekélyebb kétely se merülhessen fel. A napi hírekből mindannyian tudjuk, hogy a mai magyar állam a végrehajtást kiszolgáltatta egy jól körülhatárolható bűnözői körnek, aminek következtében a végrehajtói karral szembeni bizalmatlanság Magyarországon soha nem látott mélységbe zuhant.
- A végrehajtás, hasonlóan a nyomozáshoz, az ítélkezéshez és a büntetés-végrehajtáshoz, az állam jogszabályai érvényesülését szolgáló intézményrendszer része, tehát alapvetően állami feladat. A bírói ítéletek végrehajtása korábban állami feladat volt, a rendszerváltást követően a végrehajtást is privatizálták. A kialakult helyzetben a bírói ítéletek végrehajtásának intézményrendszerét újra kell gondolni, ennek során a két fő célkitűzés a bizalom helyreállítása és a hatékonyság legyen.
- A végrehajtás ismét állami feladat lesz, a bíróságokhoz rendelt végrehajtóirodák feladata lesz a végrehajtás foganatosítása. A végrehajtás részletes szabályainak a kialakítása során fokozott figyelmet fogunk fordítani arra, hogy a visszaéléseknek elejét vegyük, ugyanakkor kielégítsük azt a mind hitelezői, mind adósi érdeket, hogy a végrehajtás alá vett vagyontárgyak értékesítése során a piaci árat érjék el. A visszaélések megelőzését fogja szolgálni a végrehajtó kijelölése során szintén alkalmazott automatikus ügyiratszignálás.
A dolgozók védelme
- A dolgozók munkajogi védelme a mögöttünk álló időszakban drámaian romlott. A kormány gazdaságpolitikájának központi eleme a minél olcsóbb és kiszolgáltatottabb munkaerő, a gazdasági kiszolgáltatottságon és az érdekképviseletek tönkretételén túl a törvények egyre több joguktól fosztották meg a dolgozókat. A dolgozók azokban az esetekben is, amikor még megrendült helyzetükben is törvényellenes, igazságtalan és méltatlan helyzetbe kerültek, védelem nélkül maradtak, kényére-kedvére kiszolgáltatva munkaadóik döntésének.
- Ezen a helyzeten gyökeresen változtatni kell, a dolgozók intézményes jogvédelmét meg kell teremtenünk, illetve alapvetően meg kell erősítenünk. Ebből a célból a szakszervezeteket széles körű jogosítványokkal és az ehhez szükséges forrásokkal látjuk el. A szakszervezetek jogosítványt kapnak arra, hogy elláthassák a dolgozók jogi és más természetű érdekvédelmét a munkáltatókkal szembeni vitájukban, és szükség esetén bíróság előtt is képviselhessék tagjaikat.
