I. A gazdaság modernizálása

A gazdaság és a versenyképesség fejlesztésének célja a társadalmi jólét emelése és annak igazságosabb elosztása. A gazdaságpolitikának elő kell segítenie, hogy a gazdaság fenntartható módon növekedjen, az alkotó emberi munka legyen előtérben, szemben a magas nyersanyag- és energiatartalmú termeléssel. Ezért olyan fejlesztéspolitikát fogunk folytatni, amely kiemelten ösztönzi többek között a tudásalapú társadalom létrejöttét.

a) A „negyedik ipari forradalomba” való bekapcsolódás

• Következetesen alkalmazni fogjuk az európai minimálbér-szabályozásról szóló irányelvet, amely szerint a minimálbér összegét vagy a mindenkori bruttó átlagbér 50%-ra, vagy a bruttó mediánbér 60%-hoz kell igazítani.  Az állam köteles úgy megállapítani a mindenkori minimálbért, hogy az fedezze az emberek tisztességes, kulturális igényekkel bővített megélhetési szükségleteit.
• Meg kell találni azokat a szektorokat, amelyekben reális esély van valódi modernizációs fordulat véghezvitelére, így lehetőségünk nyílna a világ élvonalába kerülni (pl. oktatás, egészségipar, digitalizáció).
• Előírjuk az országba betelepülő vállalkozásoknak, hogy kutatás-fejlesztési kapacitásokat is létesítsenek.
• A multinacionális vállalatok letelepedését, rövid távú politikai érdekek helyett a hosszú távú társadalmi és gazdasági célok alapján fogjuk támogatni. A magyar beszállítói kör terjedelme, a munkaerőpiaci konzekvenciák, a tisztességes bér és a környezetvédelmi kérdések szerves részét fogják képezni a külföldi cégek támogatásának.
• Nem ad hoc módon, hanem több évre kitekintve fogjuk megszabni a magyar gazdaság működésébe való külföldi bekapcsolódás szintjét, főbb irányait.
• Külön alapot fogunk létrehozni a hazai startup-vállalkozások, technológiai cégek növekedésének elősegítésére, bel- és külpiaci terjeszkedésének támogatására.

b) A turizmus fejlesztése

A turizmus az egyik legfontosabb, jelentős hozzáadott értéket termelő ágazat. Ahhoz, hogy perspektívában is megőrizze jelentőségét és nemzetközileg is versenyképesebb legyen, szemléletváltás és számottevő beruházások szükségesek, különösen az egészség-, az üzleti, illetve a konferenciaturizmus területén. Budapestet nyitott, élhető, multikulturális várossá tesszük, a Balatonnál és nagy tavainknál megteremtjük a természet és az idegenforgalom, a hazai és a külföldi turizmus egyensúlyát. Támaszkodunk a turizmus kiegyenlítő és növekedést generáló szerepére a vidék foglalkoztatása, felzárkóztatása, a helyi értékek megőrzése és bemutatása terén is.

• Fontos célunk a falusi-tanyasi vendéglátás dinamikus fejlesztése, a meglévő épületvagyon, a természeti értékek és erőforrások hasznosítása, a természet és az épített környezet védelme, hagyományőrző fejlesztése, ezen keresztül a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése.
• Programot hozunk létre új tájegységek (Mátra, Bükk, Bakony) falusi/tanyasi turizmusba történő bevonására.
• Támogatjuk a falusi turizmus alanyai által elérhető, egységes informatikai rendszer létrehozását, és ezen keresztül a marketing színvonalának emelését.
• Megállítjuk a falusi vendéglátó egységek számának csökkenését.
• Fontosnak tartjuk, hogy Budapest megfelelő kapacitással rendelkezzen egy időben legalább két nagy nemzetközi konferencia, rendezvény lebonyolításához. Létesüljön legalább egy 4-5 ezer fő befogadására alkalmas konferenciaközpont és kiállítási helyszín.
• Az államnak segítenie kell a nemzetközi hírnevet szerzett rendezvények és intézmények (pl.: Müpa, Budapesti Tavaszi Fesztivál, stb.) működését.
• Mérsékeljük a turizmus mai térbeli és időbeli koncentráltságát.
• Differenciált kedvezményekkel ösztönözzük a hazai turisztikai szolgáltatások igénybevételét.

c) A kis- és középvállalatok fejlesztése

A Magyarországon működő vállalkozások 99%-a mikro, kis- és középvállalkozás. A kkv-k a vállalkozási szférában foglalkoztatottak kétharmadának biztosítanak munkalehetőséget, míg a vállalkozások árbevételének több mint 40%-ért felelősek. Fejlesztésük elengedhetetlen gazdasági felzárkózásunk szempontjából, ezért legalább 7%-kal kell növelni évente a kkv-szektor termelékenységét.

• A mikro-, kis-és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be a magyar gazdaságban. A kkv-k adják a nagyvállalatok beszállítói körének jelentős részét, rugalmasságuk és gyors reagálási képességük miatt a gazdasági növekedés fontos potenciálját jelentik. A jövőben az üzleti és szabályozási környezet alakításával, a finanszírozási források szélesítésével, a munkaerőképzés és az innováció támogatásával lényegesen javítani fogjuk a kkv-k hatékonyságát, gazdasági szerepét.
• Gazdaságvédelmi intézkedésekkel erősítjük meg a hazai vállalkozások gerincét képző kkv-szektor helyzetét, illetve támogatjuk a beruházási aktivitásukat. Mindez elengedhetetlen a termelékenységük későbbi növekedéséhez.
• Fejlődésüket célzott hitelprogramokkal is támogatni fogjuk.
• A beruházások levonhatósága a helyi iparűzési adóból érezhető könnyebbség lenne, ezért ezt megvizsgáljuk a kkv-szektorban alkalmazhatóság szempontjából.
• A hazai kkv-k sok esetben az alapvető digitális megoldásokkal sem rendelkeznek, ezért számukra elősegítjük a felhasználóbarát céges weboldalak, az e-kereskedelmi jelenlét, az online vásárlási módok, a rugalmas fizetési és házhozszállítási lehetőségek szélesebb körű használatát.

II. A vállalkozási környezet javítása

A gyarapodásban és a munkahelyteremtésben a magyar vállalkozások erősödésétől várható tartós siker. A vállalkozások ugyanakkor csak úgy tölthetik be a gazdaság felzárkózásának gyorsítását is segítő szerepüket, ha tevékenységüket minél nagyobb arányban hatja át az innovatív, vállalkozói gondolkodás és magatartás. Ennek biztosítására vállalkozáserősítő, a tőkeszegénységet mérséklő, s fejlesztő/humán hátteret támogató, a kis- és középvállalati szektorra kiemelten fókuszáló gazdaságpolitikára van szükség.

Fontos célunk, hogy az Európai Unióban Magyarországon lehessen a legolcsóbban, a leggyorsabban és a legegyszerűbben céget alapítani és működtetni. Éppen ezért a vállalkozások alapításához nagyobb szabadságot fogunk biztosítani.

Szabad, tisztességes verseny nélkül nincs hatékonyság, nincs jó minőség, ennek következtében minden mesterséges, az állam által támasztott akadályt fel kell számolni. Az erőfölényükkel visszaélők ellen ugyanakkor sokkal határozottabb fellépésre van szükség.

a) Szabad verseny és tisztességes, egyenlő feltételek

• Az állami cégek esetében a tulajdonos, a megrendelő és a szabályozó hatóság feladatait élesen külön kell választani. Ez fontos feltétele annak, hogy a rendszerszerű korrupció nagymértékben csökkenjen.
• A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az utóbbi időben a kormány kiszolgálójává vált, és képtelen volt ellátni alapvető feladatát: a verseny tisztaságának garantálását, számos területen a sajtótól a bankszektorig. A jól működő versenyhatóság nélkülözhetetlen a jól működő gazdasághoz, ezért helyreállítjuk a GVH hatásköreit és függetlenségét, hogy képes legyen megvédeni a fogyasztók és a tisztességesen működő vállalkozások érdekeit.
• Megvizsgáljuk, hogy a versenytársak milyen módon érvényesíthessenek kártérítési igényt a hatóságilag elmarasztalt cégekkel szemben. Át kell tekinteni a jogi lehetőségét annak, hogy a jogerősen elmarasztalt cégekkel és azok vezetőivel szemben támasztható-e kártérítési igény.
• Magánszemély csak akkor lehessen háromnál több cégben többségi tulajdonos vagy tisztségviselő, ha a korábban létrehozott cégei legalább 2 évre visszamenőleg köztartozásmentesek voltak.
• Szigorúbb fellépéssel elejét kell venni annak, hogy a kereskedelmi láncok hátrányban részesítsék a hazai termelőket, illetve bármilyen jogcímen pénzt szedjenek tőlük.
• Biztosítjuk, hogy a nők jelenléte növekedjen a gazdasági, vállalati vezetésben.
• Stabil és kiszámítható jogi és szabályozói környezetet, független jogalkalmazást, politikamentes közigazgatást fogunk biztosítani a vállalkozások számára.
• Biztosítani kell, hogy ne születhessenek az országot érintő gazdaságpolitikai döntések szakmai/társadalmi egyeztetés nélkül. Az átláthatóság, a közbizalom újrateremtése fontos eszköze lesz a gazdaságot bénító korrupció visszaszorításának is.

b) A vállalkozási környezet stabilitása, a feltételek könnyítése

• Megvalósítjuk a gazdasági alkotmányosságot: az adójogszabályok megváltoztatásakor 60 napos, új adófajták bevezetése esetén 180 napos felkészülési időt biztosítunk törvényesen. Az egyes ágazatok és vállalkozások működését korlátozó szabályozásra csak kivételes esetben, azonnali és teljes kártalanítás mellett kerülhessen sor.
• Megszüntetjük a visszamenőleges hatályú törvényalkotást.
• Véget vetünk az olyan, politikailag befolyásolt hatósági ellenőrzéseknek, amelyeknek alig burkolt céljuk a költségvetési bevételek gyűjtése, illetve gazdasági presszió alkalmazása. Ezek gyakran indokolatlanul sújtják a tisztességes vállalkozásokat, de a tudatos szabályszegőkre nincs visszatartó erejük.
• A vállalkozások ellenőrzésénél a méltányosságot, fokozatosságot fogjuk érvényesíteni, ugyanakkor a tudatos és visszaeső szabályszegőket ki fogjuk zárni az európai uniós pályázatokból és a közbeszerzésekből.
• Cégügyekben teljes körű e-közigazgatást fogunk biztosítani.
• Megkönnyítjük a cégalapítást, egyszerűsítjük a cégiratok benyújtásának folyamatát.
• Az elektronikus formanyomtatványok használóinak a jövőben ne kelljen ügyvédi és közjegyzői közreműködést igénybe venniük, ezzel is csökkentve az adminisztratív és pénzügyi terheket.
• Új, vonzó programot vezetünk be a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának javítására.
• Meg fogjuk szüntetni a kötelező kereskedelmi és iparkamarai, valamint az agrárkamarai tagságot: a cégek mentesüljenek a kötelező és semmi haszonnal nem járó tagdíjfizetés alól. A gazdaság önkéntes alapon szerveződjön.

III. Elérhető és zöld közlekedés

A közlekedés, mint a személyek és áruk szállítását végző gazdasági, szolgáltató tevékenység a jövőben még inkább fel fog értékelődni, és kulcsszerepet fog betölteni az új ipari forradalomban. Az ágazat nemcsak gazdasági igényeket elégít ki, hanem hozzájárul az ország művelődési és politikai hálózatainak, kapcsolatainak működtetéséhez is (pl.: fontos szerepet tölt be a társadalmi mobilitás emelésében).

Az Európai Unió által megfogalmazott célkitűzésekből, a Közösség hatályos közlekedési stratégiájából kiindulva a magyarországi közlekedési rendszer fejlesztése során kiemelt szempont a környezeti negatív hatások csökkentése, a társadalmilag hasznosabb szerkezet kialakítása, a lakossági mobilitás feltételeinek javítása, a területi egyenlőtlenségek mérséklése, a szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése és a nemzetközi kapcsolatok erősítése. A felújításokat és a fejlesztéseket ezeknek a figyelembevételével kell megtervezni és végrehajtani.

Az európai stratégia mérföldkövei megmutatják, hogy az elkövetkezendő időszakban az európai közlekedési rendszer milyen úton halad a fenntartható, intelligens és reziliens mobilitást érintő célkitűzések megvalósítása felé.

• Az európai utakon legalább 30 millió kibocsátásmentes jármű fog közlekedni.
• 100 európai város lesz klímasemleges.
• A nagysebességű vasúti közlekedés megkétszereződik.
• Az 500 km-nél rövidebb útvonalú, menetrend szerinti közösségi közlekedés karbonsemleges lesz az EU-ban.
• Az automatizált mobilitást széles körben fogják alkalmazni.
• A kibocsátásmentes hajók alkalmazása is megkezdődik.

Magyarország az elmúlt évtizedben nem közeledett, hanem egyre távoldott ezektől a céloktól.

Az Orbán-kormány közlekedési politikáját a koncepciótlanság, a leépülés és a mérhetetlenül nagy korrupció jellemzi. Többszörösen túlárazott vasúti beruházások valósulnak meg vagy éppen akadnak el, miközben a Magyar Államvasutak (MÁV) jól láthatóan a teljesítőképessége szélén áll. Autópálya-koncesszión keresztül szivattyúzzák ki a pénzt a Mészáros-cégekhez, miközben az ország útjainak és a városok utcáinak jelentős részén már alig lehet közlekedni. Az Orbán-család bányái milliárdos profitot hoznak, miközben leállították az elengedhetetlenül szükséges vasúti és közúti beruházások százait. Sokmilliós fizetésekkel tömik ki a közlekedési cégek vezetésében ülő csókosokat, miközben a közösségi közlekedésben dolgozók reálbére csökken.

A kormány csak egy dologban következetes: egyformán bünteti a budapestieket és a nagyvárosban élőket a közösségi közlekedés és útfelújítások támogatásának megvonásával, az agglomerációban élőket a vasútvonalak, a HÉV- és buszhálózat elhanyagolásával, a fejlesztések elmaradásával és a vidéken élőket a szárnyvonalak bezárásával.

A szociáldemokrata Árnyékkormány integrált közlekedési stratégiájának középpontjában ezért a közlekedés kiegyensúlyozott fejlesztése áll, amely a közösségi közlekedés, ezen belül különösen a kötöttpályás közlekedés korszerűsítése és fejlesztése mellett a közúti közlekedés feltételeit is javítja.

A Közlekedési Stratégia megvalósítása egy sor egyéb kiemelt társadalmi cél elérését is elősegítheti, amelyek közül a legfontosabbak:

• a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentése, klímavédelmi szempontok érvényesítése,
• az egészség- és vagyonbiztonság javítása (balesetek, áldozatok számának jelentős csökkentése),
• a gazdaság hatékonyságának javítása,
• a foglalkoztatás javítása,
• a lakosság jólétének és mobilitási feltételeinek javítása,
• a közlekedési szegénység csökkentése,
• a területi egyenlőtlenségek mérséklése és
• a nemzetközi kapcsolatok erősítése.

a) Az országos hálózatok fejlesztése

2020-ban Magyarországon a villamosított vasúti vonal aránya 40% volt. Magyarországon jelenleg kizárólag Tata és Hegyeshalom között bizonyos szakaszokon elérhető az európai fővonali sztenderdnek tekinthető 160 km/h pályasebesség, de jellemző, hogy ezen a Budapest-Bécs fővonalon is 100 km/h-ra kell korlátozni a sebességet.

• A magyar vasúthálózat átfogó és átgondolt fejlesztésre szorul. Baross Gábor vasútfejlesztési tervet dolgozunk ki és valósítunk meg az uniós források célszerű felhasználásával. Ennek keretében:
  • Fokozatosan 50% felé növeljük a villamosított vasúti hálózatok arányát, és olyan hosszú távú villamosítási programot indítunk el, amely az összes fő- és elővárosi vonalon befejezi a villamosítást.
  • Bekapcsoljuk Magyarországot a kiépülő európai gyorsvasúti hálózatba, először Bécs és Pozsony, majd Nagyvárad, Arad és Zágráb felé.
  • Fontos célkitűzés, hogy a teher- és áruszállítás is egyre nagyobb mértékben a vasúti sínpályákon történjen. Annak érdekében, hogy jelentős tranzitforgalom ne terhelje a fővárost, megépítjük a Budapestet délről kikerülő V0-ás vasútvonalat, a hozzá tartozó új vasúti Duna-híddal.

• A vasúti csomópontok eléréséhez indokolt összehangolni a távolsági buszközlekedést és a vasúti személyszállítást. Országos integrált ütemes menetrendet alakítunk ki úgy, hogy a gerincvonalakon és a jelentősebb ráhordó szakaszokon lehetőleg óránként legyen közlekedés.
• Gyorsforgalmi út fejlesztésre elsősorban azokon az útvonalakon kerülhet sor, ahol ezt az adott térségek fejlesztése, munkahelyek teremtése megköveteli, illetve ahol a tranzitforgalom biztonságos és gyors átvezetése szükségessé teszi (M1 három sávossá alakítása).
• Emellett a kistelepülések és a vasúti állomások közötti – alacsonyabb rendű – útvonalak karbantartása és korszerűsítése élvezhet előnyt.
• Biztosítjuk a meglévő autópálya-hálózat szükség szerinti karbantartását. Felülvizsgáljuk az autópálya-koncessziót, és helyette átlátható és olcsóbb gyorsforgalmi út-fenntartási rendszert alakítunk ki.
• Infrastruktúra-fejlesztéssel és célzott támogatásokkal segítjük a közúti elektromobilitás terjedését, nemcsak a személygépkocsik, hanem a buszok és teherjárművek esetében is. Növelni fogjuk az elektromos töltőállomások számát.
• Az EuroVelo program keretében aktívan részt veszünk a jó minőségű kerékpárutak megvalósításában, amely turisztikai szempontból is fontos projektnek tekinthető.
• Az átmenő forgalom csökkentése érdekében befejezzük az M0 körgyűrűt, folytatjuk a településeket érintő, nagy környezetszennyezést okozó közúti forgalom csökkentését (elkerülőutak építése).
• Az új dél-budapesti közúti híd helyéről (Galvani híd, illetve Albertfalvai híd) és a megvalósítás módjáról alapos és nyilvános hatásvizsgálat elvégzése és az érintettek megkérdezése után döntünk.
• Megteremtjük az M3 és M4 metró meghosszabbításának feltételeit annak érdekében, hogy ezek elérjék Káposztásmegyert, a Bosnyák teret, majd Újpalotát, illetve a Budaörsi Virágpiacot.
• Felújítjuk a HÉV-hálózatot és -kocsikat. A HÉV-vonalakat és az elővárosi vonalakat hálózatszerűen fejlesztjük annak érdekében, hogy a budapesti agglomeráció minden településéről vonzó alternatíva legyen a kötöttpályás közlekedés. A buszközlekedés átalakításával agglomerációs és városszéli P+R parkolók (köztük védett kerékpártárolók) építésével támogatjuk a HÉV- és vasúti közlekedés elérhetőségét.
• Hasonló elvek alapján fejlesztjük a vidéki nagyvárosok elérhetőségét is. Regionális közlekedési szövetségeket alakítunk ki: a nagyvárosok és környékük közlekedésében a központi szerep egy integrált szövetségé kell legyen, amiben valódi döntéshozói szereppel rendelkeznek az érintett települések is.
• Normatív, kiszámítható, átlátható támogatási rendszert vezetünk be a helyi közösségi közlekedés fenntartására.
• Összehangoljuk a közlekedési szolgáltatók (MÁV, VOLÁN, BKV és más helyi szolgáltatók) menetrendjét és vonalait, egységes tarifarendszert vezetünk be a nagyvárosi és elővárosi közlekedésben.
• Támogatjuk a helyi tömegközlekedésben elektromos hajtású buszok és taxik forgalomba állítását, nagyobb városokban a trolibuszhálózatok létesítését.
• Hazai fejlesztő és összeszerelő üzemek létrehozása után 2028-ig fokozatosan hidrogén- és elektromos üzeművé alakítjuk át a városok meglévő dízelüzemű autóbuszparkját. A magyar buszgyártás hagyományaira, technológiai tudására is építve úttörő szerepet kívánunk vállalni az elektromos városi buszok fejlesztésében és gyártásában.
• Támogatjuk a városi közlekedésben a kerékpáros és a gyalogos közlekedés feltételeinek, valamint a közösségi közlekedés feltételeinek javítását.  Az autósokat és gyalogosokat, kerékpárosokat nem ellenfeleknek, hanem partnereknek tekintjük, és olyan megoldásokat keresünk, amelyek minden közlekedő számára elfogadható megoldásokat teremtenek.
• Radikálisan lépünk fel a közlekedésbiztonság javítása, a kirívó és veszélyes szabálytalanságok, durva gyorshajtás, utcai versenyzés felszámolása érdekében.
• Összehangoljuk a vasúti és buszmenetrendeket annak érdekében, hogy ezek kiszolgálják a munkába és iskolába járást, az egészségügyi ellátás és a városi szolgáltatások elérését, a járási székhelyek és a megyeszékhelyek megközelítését.
• Korszerűsítjük a bekötő úthálózatot, hogy elérhetőek legyenek a vasútállomások és a távolsági buszvonalak.
• A vasúttal meg nem közelíthető települések lakóinak korszerűsített buszhálózat, iskolabusz-rendszer és az önkormányzat által üzemeltetett lakossági kisbusz/falubusz segítségével kell biztosítani a mobilitás lehetőségét.
• A közlekedést a vidékfejlesztési célokhoz igazítjuk. Olyan módon alakítjuk ki a közlekedési szolgáltatásokat, hogy azok nemcsak az életminőség javítását, hanem a vidék lakosságmegtartó erejének növelését és gazdasági fejlesztését is szolgálják.
• Különös figyelmet fordítunk a gazdasági funkcionális kapcsolatokat elősegítő infrastruktúra-fejlesztésekre, a leszakadó periférikus területek bekapcsolására.
• A helyi közösséggel közösen dolgozzuk ki a vasúti szárnyvonalak újranyitásának és fenntartásának módját, a vonalak funkcióit.

b)   Budapest, a nagyvárosok és az agglomeráció közlekedése

• Az átmenő forgalom csökkentése érdekében befejezzük az M0 körgyűrűt, folytatjuk a településeket érintő, nagy környezetszennyezést okozó közúti forgalom csökkentését (elkerülőutak építése).
• Az új dél-budapesti közúti híd helyéről (Galvani híd, illetve Albertfalvai híd) és a megvalósítás módjáról alapos és nyilvános hatásvizsgálat elvégzése és az érintettek megkérdezése után döntünk.
• Megteremtjük az M3 és M4 metró meghosszabbításának feltételeit annak érdekében, hogy ezek elérjék Káposztásmegyert, a Bosnyák teret, majd Újpalotát, illetve a Budaörsi Virágpiacot.
• Felújítjuk a HÉV-hálózatot és -kocsikat. A HÉV-vonalakat és az elővárosi vonalakat hálózatszerűen fejlesztjük annak érdekében, hogy a budapesti agglomeráció minden településéről vonzó alternatíva legyen a kötöttpályás közlekedés. A buszközlekedés átalakításával agglomerációs és városszéli P+R parkolók (köztük védett kerékpártárolók) építésével támogatjuk a HÉV- és vasúti közlekedés elérhetőségét.
• Hasonló elvek alapján fejlesztjük a vidéki nagyvárosok elérhetőségét is. Regionális közlekedési szövetségeket alakítunk ki: a nagyvárosok és környékük közlekedésében a központi szerep egy integrált szövetségé kell legyen, amiben valódi döntéshozói szereppel rendelkeznek az érintett települések is.
• Normatív, kiszámítható, átlátható támogatási rendszert vezetünk be a helyi közösségi közlekedés fenntartására.
• Összehangoljuk a közlekedési szolgáltatók (MÁV, VOLÁN, BKV és más helyi szolgáltatók) menetrendjét és vonalait, egységes tarifarendszert vezetünk be a nagyvárosi és elővárosi közlekedésben.
• Támogatjuk a helyi tömegközlekedésben elektromos hajtású buszok és taxik forgalomba állítását, nagyobb városokban a trolibuszhálózatok létesítését.
• Hazai fejlesztő és összeszerelő üzemek létrehozása után 2028-ig fokozatosan hidrogén- és elektromos üzeművé alakítjuk át a városok meglévő dízelüzemű autóbuszparkját. A magyar buszgyártás hagyományaira, technológiai tudására is építve úttörő szerepet kívánunk vállalni az elektromos városi buszok fejlesztésében és gyártásában.
• Támogatjuk a városi közlekedésben a kerékpáros és a gyalogos közlekedés feltételeinek, valamint a közösségi közlekedés feltételeinek javítását.  Az autósokat és gyalogosokat, kerékpárosokat nem ellenfeleknek, hanem partnereknek tekintjük, és olyan megoldásokat keresünk, amelyek minden közlekedő számára elfogadható megoldásokat teremtenek.
• Radikálisan lépünk fel a közlekedésbiztonság javítása, a kirívó és veszélyes szabálytalanságok, durva gyorshajtás, utcai versenyzés felszámolása érdekében.

c)    A vidéki közlekedés fejlesztése

• Összehangoljuk a vasúti és buszmenetrendeket annak érdekében, hogy ezek kiszolgálják a munkába és iskolába járást, az egészségügyi ellátás és a városi szolgáltatások elérését, a járási székhelyek és a megyeszékhelyek megközelítését.
• Korszerűsítjük a bekötő úthálózatot, hogy elérhetőek legyenek a vasútállomások és a távolsági buszvonalak.
• A vasúttal meg nem közelíthető települések lakóinak korszerűsített buszhálózat, iskolabusz-rendszer és az önkormányzat által üzemeltetett lakossági kisbusz/falubusz segítségével kell biztosítani a mobilitás lehetőségét.
• A közlekedést a vidékfejlesztési célokhoz igazítjuk. Olyan módon alakítjuk ki a közlekedési szolgáltatásokat, hogy azok nemcsak az életminőség javítását, hanem a vidék lakosságmegtartó erejének növelését és gazdasági fejlesztését is szolgálják.
• Különös figyelmet fordítunk a gazdasági funkcionális kapcsolatokat elősegítő infrastruktúra-fejlesztésekre, a leszakadó periférikus területek bekapcsolására.
• A helyi közösséggel közösen dolgozzuk ki a vasúti szárnyvonalak újranyitásának és fenntartásának módját, a vonalak funkcióit. 

IV. Fogyasztóvédelem

A modern piac két főszereplője a termelő (eladó) és a fogyasztó (vevő), akik között az erőviszonyok gyakran az eladó javára billennek, ezért a fogyasztók védelemre, támogatásra szorulnak. A fogyasztóvédelem célja az egyensúly helyreállítása, a fogyasztó jogainak, érdekeinek képviselete, érvényre juttatása.

Sajnos, a fenti elvek jó része nem érvényesül a mai Magyarországon. Jó példa erre, hogy a békéltető testületek működését 2019 szeptemberétől átalakította a Fidesz-kormány, a társadalmi szervezetek minden jogosítványának megszüntetésével párhuzamosan. A testületeknek a gazdasági kamarákhoz történt csatolása a fogyasztói érdekek háttérbe szorítása mellett még a függetlenség elvébe is ütközik.

A digitális forradalom és az e-kereskedelem térnyerésének következtében folyamatosan nő a határon átnyúló vásárlások száma, ugyanakkor a vásárlók bizalmatlanság okán gyakran nem használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Sokan ugyanis nem tudják, hogy a határon átnyúló jogügyletek esetén milyen speciális jogosultságok illetik meg őket, nincsenek tisztában azzal, hova fordulhatnak jogorvoslatért, továbbá, ha tudják is, nem hisznek a rendelkezésükre álló jogorvoslati mechanizmusok erejében.

Ezért eltökélt célunk, hogy a fogyasztók kiszolgáltatott és nem egyenrangú partneri helyzetét a lehető legnagyobb mértékben könnyítsük, hogy egyenrangú félként tudják a problémáikat megoldani azokkal a vállalkozásokkal, amelyek mögött tőke, szakértelem, tudás van. Meg fogjuk újítani a jogszabályi környezetet, támogatást biztosítunk a fogyasztóvédelmi civil szervezeteknek, hatékonyabban segítjük a fogyasztók tájékoztatását, új országos békéltető testületi rendszert hozunk létre.

a)    Új jogszabályi környezet a fogyasztóvédelem intézményi rendszere területén

• A fogyasztóvédelmi intézkedéseket egységes keretbe helyezve, egyfajta közös piacszabályozási rendszerbe foglaljuk.
• Biztosítjuk, hogy a mindenkor érvényben lévő európai uniós fogyasztóvédelmi szakpolitikával a kormányzati intézkedések harmóniában legyenek.
• Magyarországnak haladéktalanul rendelkeznie kell egy minimum középtávú fogyasztóvédelmi politikával. Ennek megalkotásába be fogunk vonni minden, fogyasztóvédelemben szereplő szervezetet, ideértve az állami, az önkormányzati (fogyasztói, vállalkozói) és a társadalmi apparátusok képviselőit.
• Megvizsgáljuk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, mint általános fogyasztóvédelmi feladatokkal bíró központi hivatal visszaállításának kérdését, a területi felügyelőségek újraélesztésével együtt. Hangsúlyosabb fogyasztóvédelmi, hatósági, piacfelügyeleti rendelkezéseket fogunk hozni a fogyasztók érdekében, felkészülve a digitális fogyasztóvédelem kihívásaira is.
• Jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal keretében működő Fogyasztóvédelmi Iroda működését átalakítjuk, és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása ügytípusba sorolható panaszok, bejelentések intézését, valamint a vizsgálatok lefolytatását az egységes központi hivatal, illetve hatóság jogkörébe helyezzük.
• Egyik legfontosabb célunk, hogy a fogyasztót valóban védő és középpontba helyező jogszabályi környezet szülessen, annak szem előtt tartása mellett, hogy vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem.
• Létre fogunk hozni egy országos, minden fogyasztói területre hatáskörrel rendelkező békéltető testületet megyei kirendeltségekkel, amelyeknek önállóan, és legfőképpen függetlenül kell működniük, kizárva a kereskedelmi és iparkamarákhoz való bármilyen csatlakozási pontot.
• A békéltető testületekkel kapcsolatos ismertség növelése és a fogyasztók érdekében valamennyi érintett bevonásával meg kell vizsgálni, hogy a fogyasztó a lakóhelyéhez legközelebbi megyei testülethez is fordulhasson vitás kérdésekben.
• Megteremtjük a feltételeit az általános fogyasztóvédelmi oktatásnak, és alapcélként kezeljük különösen a speciálisan védendő fogyasztók, azaz az idősek, a fiatalok és a kistelepüléseken élők fogyasztói ismereteinek radikális javítását.
• A digitális fogyasztóvédelem keretében megteremtjük annak a feltételeit, hogy ha a fogyasztó azt igényli, a karosszékből, akár a határokon átnyúlóan intézhesse a békéltető testületi eljárást, hatékony online platformon keresztül.
• A fogyasztóvédelmi civil szervezetek működése szempontjából neuralgikus pontnak számít a megfelelő anyagi erőforrások rendelkezésre bocsátásának kérdésköre, ennek feloldása érdekében azonnali intézkedéseket teszünk.
• A civil fogyasztóvédelmi szakma szerepének növeléséhez felújítjuk a pályázati rendszert, biztosítjuk a megfelelő pályázati feltételeket
• Átalakítjuk az európai jogszabályba is ütköző, 2020. évi fogyasztóvédelmi törvénymódosítást, amelynek eredményeként megszűnt a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek békéltető testületekbe történő jelölési és választási joga. A jelölési és választási jog megvonása az egyik legsúlyosabb támadás a hatékony fogyasztóvédelemmel szemben.

b)   Kiszámítható feltételek, jogi és anyagi függetlenséget biztosító rendszer a civil fogyasztóvédelmi szervezetek számára

• A fogyasztóvédelmi civil szervezetek működése szempontjából neuralgikus pontnak számít a megfelelő anyagi erőforrások rendelkezésre bocsátásának kérdésköre, ennek feloldása érdekében azonnali intézkedéseket teszünk.
• A civil fogyasztóvédelmi szakma szerepének növeléséhez felújítjuk a pályázati rendszert, biztosítjuk a megfelelő pályázati feltételeket
• Átalakítjuk az európai jogszabályba is ütköző, 2020. évi fogyasztóvédelmi törvénymódosítást, amelynek eredményeként megszűnt a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek békéltető testületekbe történő jelölési és választási joga. A jelölési és választási jog megvonása az egyik legsúlyosabb támadás a hatékony fogyasztóvédelemmel szemben.