A szociáldemokrata árnyékkormány egyik legfontosabb vállalása az összehangolt, esélyteremtő, erős fejlesztéspolitika kialakítása. Nemzeti üggyé tesszük az leszakadó régiók, térségek települések felzárkoztatását, tudatos fejlesztéspolitikával érjük el azt, hogy az ország minden lakójának egyenlő esélyei és lehetőségei legyenek, függetlenül attól, hogy az ország melyik részén, vagy mekkora településen él.
I. Visszafejlődő Magyarország
Magyarország fejlődése az elmúlt években egyre inkább elmarad európai szomszédainkétól. Versenyképességünk hosszú idő óta hanyatlik. Az infláció rekordokat dönt, miközben a magyar bérek, nyugdíjak reálértéke az EU-ban a legalacsonyabbak között van. Az állami ellátó rendszerek teljesítménye és az alapvető szolgáltatások színvonala megállíthatatlanul zuhan. Az oktatás és az egészségügy mély válságban van. A foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika képtelen megóvni a gyengéket és kiszolgáltatottakat a lecsúszás, a szegénység veszélyétől. A közutak jelentős része lényegében járhatatlan, a tömegközlekedés fejlesztése esetleges és rendszertelen, vasút működését szétzilálja a forráshiány. Környezetbarát, mindenki számára elérhető közlekedés, összehangolt menetrendek, gyorsvasutak és átgondolt hálózatfejlesztés helyett vonalbezárásokról kell vitatkoznunk.
A területi és települési önkormányzatiság egyre inkább visszaszorulóban van, az önkormányzatok teljes mértékben kiszolgáltatottá váltak a kormánynak. A helyi közösségek nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, eszközökkel és forrásokkal, amelyek lehetővé tennék, hogy sorsukat, mindennapi életük igazgatását saját kezükbe vegyék.
Az állam fejlesztési forrásait a FIDESZ politikai maffiaként osztogatja a vezető politikusok és kegyenceik között. A támogatások odaítélésének hovatovább egyetlen alapelve a kormánypárt hatalma és politikusainak személyes anyagi érdeke. A pályázati döntések felett nincs semmilyen érdemi nyilvános ellenőrzés, vagy jogállami felügyelet. A közérdek szolgálata, vagy akár a legalapvetőbb jogszabályok, környezetvédelmi, munkajogi előírások betartása már régen nem feltétele az állami támogatás megszerzésének. A közbeszerzések átláthatatlanok, soha nem látott mértékben burjánzik a korrupció. Az állami építkezések mértéktelenül túlárazottak, pazarlók, miközben gyakran pocsék minőségben készülnek el. A gazdasági és környezeti fenntarthatóság követelménye nem érvényesül, a kétséges indokoltságú, méregdrága új létesítmények hosszú távú működtetése nem biztosított - hiszen a beruházó, az építő cég rövid távú érdekeivel szemben soha nem is volt szempont.
Ráadásul az elmúlt tíz évben a vidéki térségek leszakadása látványosan felgyorsult. Vidéken, a falvakban több száz háziorvos hiányzik, folyamatosan szűnnek meg a helyi ellátást biztosító boltok, üzletek, nem javulnak a foglalkoztatási körülmények, a közmunkások zöme a falvakban található, az elérhető jövedelem fele-harmada a városiakénak, magas a digitális analfabetizmus. Sok faluban még mindig nem biztosított az egészséges ivóvíz ellátás és hiányzik a szennyvízelvezetés. Ezen folyamatok egyenes következménye az egyre fokozódó elvándorlás.
II. Naprakész fejlesztéspolitika, európai célrendszer
Az állam szerepe a gazdaság, a társadalom kiegyensúlyozott, stabil, fenntartható fejlődésében világszerte növekszik. Az előttünk álló, elkerülhetetlen gazdasági szerkezetváltás, az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás, a megújuló energiák elterjesztése, a klímaváltozás elleni harc, a környezetbarát közlekedés, a magas életminőséget biztosító városok, a természeti értékek védelme, a mindenki számára elérhető korszerű oktatás, egészségügy és a létbiztonságot garantálni képes szociális rendszerek megteremtése nem lehetséges állami szerepvállalás, tudatos, hatékony fejlesztéspolitika nélkül.
Fejlesztéspolitikánk feladata - összhangban az Európai Unió keretében meghatározott közös célokkal - a társadalmi igazságosság talaján álló fenntartható fejlődés, a tudás alapú társadalom megteremtése, a nemzetközi technológiai folyamatokkal lépést tartó, korszerű gazdaság és a kiegyenlített területi fejlődés elérése. Ennek érdekében olyan nemzeti tervezési gyakorlatot alakítunk ki, amely folyamatosan követi az igények és a lehetőségek változását, majd ennek alapján kiszámíthatóan jelzi előre az érintettek számára a hosszú-közép-rövid távú fejlesztéspolitikai célok elérése érdekében szükséges intézkedéseket. A fejlesztéspolitikát egységes stratégia alapján, az ágazati és a területi szempontokat egyaránt figyelembe véve alakítjuk ki.
Ezekkel az intézkedésekkel az ország minden régiója számára reális fejlődési perspektívát állítunk, a programokban maximális mértékben figyelembe vesszük a helyi adottságokat, és teret adunk a helyi kezdeményezéseknek. Egyrangú szereplőként kezeljük a városi és vidéki területeket.
III. Új partnerség
Az Európai Unió tagjaként, az EU költségvetés egyik fő kedvezményezettjeként Magyarország forráshiányra sem panaszkodhatna - ha a kormány hajlandó lenne teljesíteni a jogállam működésével, a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átlátható működésével, a korrupció megakadályozásával kapcsolatos legalapvetőbb követelményeket. A valóban eredményes, a közérdeket hatékonyan szolgáló fejlesztéspolitika tehát nem csak alapvető nemzeti érdek, megkerülhetetlen kormányzati kötelesség, hanem nagyon is megoldható feladat.
Mindennek első számú feltételeként a fejlesztéspolitikában is helyreállítjuk a kormányzat és a társadalmi szereplők - pl. a gazdasági érdekképviseletek, civil szervezetek, területi önkormányzatok, a tudományos élet és a közintézmények képviselői illetve a kisebbségi önkormányzatok - közötti partneri egyeztetések rendszerét. Törvényben fogjuk garantálni, hogy az EU-források megszerzését és felhasználását szolgáló tervek és pályázatok elkészítéséről, illetve ezek végrehajtásáról az állami szervek a fejlesztéspolitika teljes folyamatában, érdemben tárgyaljanak az érintett polgárokkal, érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel.
Újra alakítjuk a területi és települési önkormányzatok részvételét lehetővé tevő területfejlesztési tanácsokat, melyeknek valódi beleszólást adunk a fejlesztési programok alakításába, a fejlesztési források elosztásába, és a megvalósítás felügyeletébe. Jelentősen növeljük az alulról szerveződő, decentralizált, a területi önkormányzatok és fejlesztési tanácsok által felügyelt területi programok arányát. Ezen belül figyelmet fordítunk a szomszédos országokkal folytatott határmenti együttműködési programokra, illetve az Európai Unió keretében szerveződő nagytérségi együttműködésekre. A területi programokat újra államilag finanszírozott, területi elven szerveződő, decentralizált fejlesztési ügynökségek fogják segíteni, melyek egyben vidéki fejlesztési tudásközpontokként is működnek.
A hatékony, eredményes fejlesztéspolitika alapfeltételeként valamennyi rendelkezésre álló pénzügyi eszközt - hazai forrást és az EU-támogatásokat - egységes fejlesztési tervek alapján használunk fel. Mivel az elmúlt évek során elfogadott kormányzati stratégiák egyikét sem vetették alá érdemi társadalmi egyeztetésnek, minden már elfogadott fejlesztési programot felülvizsgálunk, és szükség szerint módosítunk.
Állami támogatást csak a közérdeket is szolgáló projekt, vállalkozás, szervezet kaphat. A támogatott vállalatoknak maradéktalanul teljesíteni kell a rájuk vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a közterhek befizetésére, környezetvédelmi szabályokra és a munkavállalók jogaira. A beruházások támogatásának szigorú feltétele a helyi közösségekkel való egyeztetés, a helyi lakosok jogos igényeinek figyelembe vétele. A közérdekkel ellentétes fejlesztési döntéseket visszamenőlegesen is felülvizsgáljuk.
A terület-, város- és vidékfejlesztési programokat a helyi szereplők irányítására bízzuk. Egyúttal átalakítjuk a fejlesztéspolitika intézményrendszerét, kapcsolódását a területfejlesztés térségi hálózatához. Újra értelmezve a LEADER-elvet, a helyi fejlesztési közösségek megszervezésével valódi helyi programokat hozunk létre, amelyek megvalósítását decentralizált forrásokkal biztosítjuk.
Az alulról építkező, partneri viszonyra épülő fejlesztéspolitika csak szervezett közösségben képzelhető el, ahol az érintettek tudnak egyeztetni, szervezkedni, tárgyalni, valóságos álláspontokat nyíltan ütköztetni. A fejlesztési programok elkészítése és végrehajtása nem nélkülözheti a lakosság aktív részvételét. Mivel az Orbán-rendszer a szabad helyi közösségeket lerombolta, nem lehet megspórolni a fejlesztési programokat megelőző, közösségépítő lépéseket, melyekben a helyi szereplők - szakemberek támogatásával - megerősödnek, kialakítanak egy közös érdekeken alapuló jövőképet, és ők határozzák meg a hozzá szükséges fejlesztési lépéseket. Ezen a téren a fejlesztéspolitika legfontosabb feladata szükségképpen az, hogy aktívan segítse és meggyorsítsa azt a folyamatot, amelyben a helyi közösségek a tervezési és döntési folyamatok alakítására képessé válnak, egyben azok kihagyhatatlan résztvevőivé válnak.
IV. Új esély a vidéknek
Az államnak kötelessége, hogy a vidéki polgároknak - éppúgy, mint a városlakóknak - méltányos feltételeket biztosítson a méltó és teljes élethez, személyes, szakmai, közösségi céljaik eléréséhez. Ebben kifejezetten hangsúlyos a fejlesztéspolitika szerepe. Legfontosabb teendőnk a vidék, a vidéki települések, a vidéki életforma megtartása, fenntartható fejlesztése, megállítva az elvándorlást, a vidéki népesség elöregedését, és az ebből fakadó negatív gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokat. Mindennek érdekében sokrétű változásra, együttműködő összefogásra és a fejlesztési források hatékony felhasználására – egyszóval, vidéki társadalmi és gazdasági innovációra van szükség.
Felületi kezelés helyett mélyreható és átfogó, a nagyobb léptékű tervekbe szervesen illeszkedő kistérségi programok és beruházások kellenek. Ez viszont csak úgy sikerülhet, ha az egyes térségekben a saját adottságaiknak és lehetőségeiknek megfelelő beavatkozások valósulnak meg. A többszintű kormányzás kialakítása, az erősebb középszintű döntéshozatal a vidéki térségek szempontjából tehát különösen fontos. Pénzügyi oldalról pedig javítanunk kell az összhangot a hazai és uniós fejlesztési alapok, programok között, erősítve azok vidéki dimenzióját.
Tény, hogy a vidéki területek nagy része évtizedekig elsősorban az agráriumra támaszkodott. A mezőgazdaságnak a biztonságos élelmiszerellátáson túlmenően fontos szerep jut a vidéki népesség megtartásában, valamint a mezőgazdasági termelés és a táj megőrzésében, a környezet védelmében. Az egyoldalú gazdasági szerkezet azonban már régóta nem felel meg a kor követelményeinek. Az elvándorlás megállítása, a vidéki közösségek fenntartható fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy mindenütt kiépüljenek olyan gazdasági ágazatok, amelyek képesek arra, hogy minőségi, méltó életet biztosító munkahelyeket hozzanak létre. Az agrárgazdaságban pedig erősíteni kell a minőségi, egészséges élelmiszereket biztosító, fenntartható termelési módszerek szerepét, ösztönözve a rövid ellátási láncok kialakítását és a termékek helyi szintű feldolgozását, felértékelve a vidéki emberek munkáját, növelve jövedelmüket.
Prioritást kell élvezniük a fiatalokat támogató célzott beavatkozásoknak és a generációs megújulásnak. Fel kell számolni azokat az akadályokat - például a minőségi oktatáshoz, közlekedéshez, az egészségügyhöz, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és a foglalkoztatási lehetőségek tekintetében - amelyek a fiatalok elvándorlásának, a vidék elöregedésének első számú okozói. A városokhoz hasonlóan a vidék sem maradhat ki a digitalizációból, az okos települések megteremtését szolgáló programokból, a fenntartható energia- és közlekedési hálózatok kiépítéséből.
V. Átláthatóság - hatékonyság: Új intézmények
Valamennyi fejlesztési program, minden támogatási döntés, minden pályázat és minden egyes államilag támogatott fejlesztési projekt tekintetében, a tervezés, a végrehajtás, az elszámolás és az üzemeltetés teljes időszakában garantálni fogjuk az átláthatóságot. Minden közérdekű adatot visszamenőleg is nyilvánossá és - akár számítógéppel is - kutathatóvá teszünk. Bárki számára megismerhetők lesznek az állami támogatások kedvezményezettjei – beleértve a kedvezményezett cégek és a végső tulajdonosok személye – és a nekik nyújtott a támogatás mértéke, feltételei.
Felülvizsgáljuk a fejlesztési alapokat és programokat felügyelő testületek, monitoring bizottságok, döntéshozó szervezetek összetételét, hogy azokban a valóban független, mértékadó szervezetek, és hozzáértő, elfogulatlan szakemberek kapjanak helyet.
Újjá szervezzük a programirányító hatóságokat, világos, jogszabályban lefektetett mandátummal és eljárásrenddel, mely garantálja hatékony döntéshozatalt, a döntések pártatlanságát, ellenőrizhetőségét, és a személyi felelősség elvének érvényesítését. Visszaállítjuk a civil kontrollt a döntéshozatali eljárások során.
A decentralizáció keretében a döntéselőkészítést és a döntéshozatalt a területi programok esetében közelebb visszük a források kedvezményezettjeihez. Gondoskodunk arról, hogy az összehangolt Európai Uniós és hazai források esetében egy pályázóbarát, földrajzilag könnyen elérhető, gyors és hatékony döntéshozást illetve lebonyolítást lehetővé tévő fejlesztési ügynökség végezze a feladatokat.
Az EU-források visszaszerzése és teljes körű hasznosítása érdekében a sokszorosan leszerepelt ellenőrző hatóságok helyett új, az európai és nemzetközi standardoknak mindenben megfelelő, független, felelősen és átláthatóan működő pénzügyi felügyeleti és audit szerveket hozunk létre. Teljes körűen bevezetjük az Unióban a csalások elleni harc érdekében kifejlesztett legjobb gyakorlatokat és eszközöket. Egyúttal gondoskodni fogunk arról, hogy a csalások, visszaélések felelőseit a független igazságszolgáltatás felelősségre vonja. Teljes körű védelemben részesítjük a szabálytalanságokat bejelentő személyeket, és bírói úton is kikényszeríthetővé tesszük, hogy az ilyen ügyekben a rendőri és ügyészi szervek minden nyomozati és büntető eljárási feladatuknak maradéktalanul megfeleljenek. A fejlesztéspolitikával és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos bűnesetek felderítése és a bűnösök felelősségre vonása érdekében csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, és garantáljuk annak minden befolyástól mentes, szabad működését Magyarországon is.
