Az energiabiztonság, az energiához való hozzáférés a jólét és az emberi méltóság alapvető feltétele a 21. században. Éppen ezért mint szociáldemokrata kormány biztosítani fogjuk azt, hogy a magyar polgárok megfizethető áron és biztonságosan juthassanak hozzá az energiához, miközben a zöld átállással az energiatermelés fenntarthatóságát, a jövő nemzedékek lehetőségeit is szolgáljuk.
Mint szociáldemokrata álláspontot képviselő árnyékkormány, új energiafelfogásunk központjában az emberek állnak. Szemben a fosszilis energiákon és a multinacionális és állami monopolvállalatok működésén alapuló energiarendszerrel, egy olyan rendszer kialakításán fogunk dolgozni, amely mind fogyasztói, mind termelési oldalról az embert helyezi a középpontba. Az új energiarendszerünk célja az energia igazságos, megfizethető, környezetbarát és biztonságos biztosítása. Az új szerkezet alapja egy demokratikus rendszer kell, hogy legyen, amin keresztül az energiaszektorban lévő politikai és gazdasági hatalom újraosztása is megvalósul- a lakosok és helyi közösségek javára.
Az elmúlt időszakban Európában drámai változások történtek az energiapolitika területén. Az EU 2021 július 9-én jogszabályba foglalta azon célját, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. A rendelet azt a köztes célt is kitűzi, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása.
Másrészt, az EU energiafüggőségét kihasználva, Oroszország a háborút megelőző ősztől a szállított gázmennyiségek csökkenésével, megkezdte a gáz árának manipulálását. Ez tagállami kérésre arra késztette az Európai Bizottságot, hogy kiadja a RepowerEU elnevezésű tervet, amelynek célja az orosz gáz kiváltása.
Az elmúlt években érkezett el az a pont, amikor a klímaváltozás hatásai elérték az embereket, legyen szó a nyáron tapasztalható többlethalálozásról, a Kiskunság elsivatagosodásáról, az aszályok okozta mezőgazdasági visszaesésről, vagy éppen a Velencei tó kiszáradásáról.
Ugyanakkor az utóbbi év válsága azt is megmutatta, hogy mennyire sérülékeny az energiabiztonságba vetett hitünk, és milyen kiszolgáltatottak vagyunk a biztonságos és megfizethető energiaellátásnak. A válságot az EU polgárai leginkább a pénztárcájukon érezhették, ami felkeltette a polgárok érdeklődését az energiarendszer, valamint annak biztonsága és ára iránt.
A energiafelhasználás szerkezete azt mutatja, hogy Magyarországnak továbbra is rendkívül nagy kitettsége van a fosszilis energia iránt. A kőolaj és a kőolajszármazékok, valamint a földgáz összesen közel kétharmadát teszik ki a primer energiafelhasználásnak, míg a nukleáris energia aránya 16 % körül mozog. A megújulók aránya alig érik el a 13%-ot, és ezen belül is a napenergia aránya csak 2%, a szél pedig 0,2%, a többi hulladék és biomassza égetés. Ez a káros energifelhasználási szerkezet káros a környezetre, és kiteszi országunkat az olajkartellnek és Oroszországnak. Célunk, hogy minél kevesebb fosszilis energiát fogyasszunk, az orosz gázról minél előbb megváljunk, és gyors ütemben növeljük a megújulók arányát. A mi energiastratégiánk lényege a megújuló energiára való fokozatos átállás, mely ösztönözni fogja a környezeti és szociális fenntarthatóságot, alacsony rezsiárakat és biztos ellátást garantál minden magyar családnak és cégnek.
Az EU tagállamaként Magyarország az energiaunió része is. A mindenkori biztonságos energiaellátás garantálása érdekében létfontosságú az egymás közötti kereskedelmet lehetővé tevő, határokon átnyúló infrastruktúra növelése és biztosítása. Szilárdan hiszünk abban, hogy a lehetőségeink diverzifikálása és az infrastruktúra biztosítása fogja meghatározni a jövőnket.
I. Energiademokrácia
Fontos kiemelni, hogy miközben a megújulókra való átállás elkerülhetetlen, annak módja többféle is lehet. Az energiademokrácia koncepciója alapján el kell kerülni, hogy az új energiainfrastruktúra is a hagyományos nagyvállalati szerkezetben valósuljon meg. A megújuló energiaforrások forradalma a munkahelyek, a jólét, az egészségügy és a politikai hatalom igazságosabb újraelosztása révén a társadalom átalakításának lehetőségét is magában hordozza.
Cél, hogy a fogyasztó egyben termelő is legyen. Ha az egyén érdekelt saját energiájának előállításában, ezzel hozzájárulva saját és a közösség energiabiztonságának megteremtésében, a fogyasztó-termelő egyén felelősségteljesebb fogyasztó és termelő lesz. Ha az egyén energiát termel, abban érdekelt, hogy áramát hasznosítani tudja. Az energia hasznosítása két részre osztódik: saját fogyasztásra és értékesítésre.
Lakossági napelemek és szélkerekek
Energiaközösségek
Az energiaszegénység felszámolása
A közművek (beleértve az energiát és a lakhatás alapvető szükségleteit) képezik a modern ember életmódjának alapját. A szociáldemokrata kormány biztosítani fogja mindenki számára a megfizethető energiához való hozzáférést.
II. Fogyasztóvédelem az energiaszolgáltatásban
A fogyasztóvédelem intézménye a mai Magyarországon gyenge lábakon áll. Ez hatványozottan igaz az energetika terén. Szerintünk az ország energiapolitikájának az ember kell, hogy a középpontjában álljon, így a fogyasztóvédelem intézményének erősnek, átláthatónak és elérhetőnek kell lennie. Ennek ellenére Magyarországon ma az ügyfélfogadási gyakorlat nem teszi lehetővé a hatékony és a fogyasztókat segítő ügyfélfogadást. Az áram- és gázszámlákon szereplő adatok nem nyújtanak a fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelő, átlátható tájékoztatást, miközben szerepelnek rajta félrevezető és irreleváns tételek. Továbbra is lehetőség van a szerződések egyoldalú felmondására Ezek a hiányosságok komoly érdeksérelmet jelentenek a fogyasztók számára.
Szerintünk az energiafogyasztás alapvetően érinti az állampolgárok jólétét, az önkormányzatok, intézmények és vállalkozások működési feltételeit és lehetőségeit, valamint ezen a területen olyan mértékben érvényesül a szolgáltatók erőfölénye, hogy a fogyasztói jogok kiemelt állami védelmére van szükség.
III. Lakóházfelújítási program
A háztartások és az ország energiafüggetlenségének növelésére a legjobb eszköz a lakóházak energetikai korszerűsítése. Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint az energiahatékonyságra vonatkozó uniós célok megvalósításához évente átlagosan az épületállomány 3%-át kellene felújítani. Ugyanakkor ez szociális értelemben is fontos kérdés, mert átlagosan a lakásfenntartási költségek 60%-át fordítjuk energiára.
A lakáskorszerűsítés tehát számos előnnyel jár:
Különösen problémás a lakótelepi házak és a 70-es, 80-as években épült falusi családi házak, valamint a régi, városi bérházak helyzete.
Az 1950-es évektől egészen a rendszerváltozásig épültek eleinte hagyományos, az 1960-as évektől iparosított technológiával, előregyártott vasbeton elemekből álló, lakáscélú épületek. Ezek a lakótömbök az ezredfordulóra egyre leromlottabb állapotba kerültek. Jelenleg csak az ilyen lakások harmada felújított. Az 1990 előtt épült családi házak esetében a teljes felújítás 60-70%-os energiafelhasználás-csökkenést is eredményezhetn. Hasonlóan nagy megtakarítás érhető el a régi építésű, korszerűtlen fűtésű, városi bérházak felújításával is. A lakóházak teljes körű felújításával Magyarország összes energiafelhasználásának 12-16%-a is megtakarítható lenne.
IV. Az energiarendszer átalakítása
A hazai energiarendszer több területen komoly kényszer- és csapdahelyzetbe jutott, nagyobb részben az elmúlt másfél évtized nem túl sikeres külügyi és energiapolitikája miatt. Az Orbán-kormány politikája szinte minden lapot az orosz gázra és az atomenergiára tett, amely bizonyítottan hibás döntés volt. A megújulók közül csupán a napenergia-kapacitás emelkedett, azonban ez is elsősorban a nagy erőművek építését jelenti, miközben a háztartások számára megszűnt a betáplálási lehetőség. Emellett érthetetlen a szélerőművek betiltása is. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően Magyarország a megújuló energia felhasználása tekintetében a maga 13%-os arányával a sereghajtók közé tartozott 2019-ben, és a helyzet érdemben azóta sem javult.
Emellett továbbra is jellemző az orosz függés. A földgáz 90%-a származik orosz forrásból, aminek egy részét a kormány a szintén problémás Törökországon keresztüli azeri beszerzéssel próbálja kiváltani. A kőolaj esetében valamennyit javult a helyzet, mivel itt jelenleg 45% az orosz olaj aránya, bár a háború előtt a “nyugatról”, az OMV hálózatán keresztül behozott olaj jó része is orosz eredetű volt.
Az orosz import gáz- és kőolaj-felhasználás magas aránya súlyos gazdasági kiszolgáltatottságot, sőt a jelenlegi helyzetben kimondottan biztonsági kockázatot is jelent. Ezt a függőséget a jelenlegi orosz atomerőmű-építési terv nem csökkenti, hanem tovább növeli.
Az Árnyékkormány a fosszilis energián alapuló energiaforrások fogyasztását nem csak csökkenteni és 2050 után teljesen mellőzni szeretné, hanem addig is diverzifikálni az ország kőolaj-, kőolajszármazék- és földgázforrásait. Nem engedhetjük meg, hogy hazánk egyetlen országtól függjön, mert ahogyan a rezsiemelésnél bebizonyosodott, azt a lakosság fizeti meg.
Átállás a megújuló energiára
Az atomenergia jövője
Magyarország jelenlegi energiatermelésének meghatározó részét jelenleg a paksi atomerőmű, vagyis Paks1 négy reaktorblokkja adja. A blokkok meghosszabbított üzemeltetési engedélye 2032 és 2037 között jár le.
Ugyanakkor azonban a Paks2 beruházás nem hozott mást Magyarországnak, mint orosz függőséget, kidobott milliárdokat és korrupciógyanús ügyleteket. Az év elején kiderült, hogy az eddigi 2030-as céldátumot újabb 2 évvel kitolva a kormány már 2032-re számol az új paksi blokkok üzembe állásával. Ez pedig azt jelenti, hogy az eredeti elképzelésekhez képest már 8-9 éves csúszásban van a projekt. A csúszás nem csak a kibocsátáscsökkentési célok teljesülésére hat negatívan, de növelheti a finanszírozási költségeket, így az áramtermelés árát is.
Az évszázad magyarországi beruházásának is nevezett Paks II. projekt kilátásait az sem javítja, hogy a magyar-orosz megállapodás aláírása óta számos olyan fejlemény történt globális és regionális szinten – pandémia, energiakrízis, orosz agresszió -, amelyek több szálon is hathatnak az ilyen fejlesztésekre. Mindez további akadályokat gördíthet a beruházás elé, amelyek akár a 2032. utáni évekre is tolhatják az új blokkok átadását.
Számos további kockázatot is rejt a beruházás. Nem megoldott a radioaktív hulladékok elhelyezése. Nem tudni, hogy létezik-e elfogadott ütemterv, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban 2037-ig a megfelelő összeg álljon rendelkezésre Paks leszereléséhez. Azt is tisztázni kell, hogy a különböző anyagár-emelkedések (fémek, energiahordozók, egyéb anyagok) érintették-e a paksi beruházást, kalkulálnak-e azzal, hogy ezek tovább növelik a költségeket?
Az energiainfrastruktúra korszerűsítése
A hálózatok kiépítésére és fejlesztésére a kormányzat jelenleg túlságosan kevés figyelmet fordít. A kormányzat energiapolitikájában tapasztalt fejetlenség okozta az elmúlt évek mulasztásait, s részben ezek vezettek ahhoz, hogy az EU-ban egyedülálló módon Magyarországon lakossági napelembetáplálási tilalmat hirdettek. Pedig a mai villamosenergia-rendszerek gerincét a hálózatok alkotják. Ezek a hálózatok a tiszta energiára való átállással egyre fontosabbá válnak, mivel nőni fog az elektromos energia termelése és fogyasztása. Ráadásul az új erőműveknek más hálózati igényeik vannak, ezért a bővítés mellett szükségszerű a jelenlegi hálózat fejlesztése.
