Keresés
Logo

Az Árnyékkormány programja

A szociáldemokrata Árnyékkormány egészségügyi programja

A világ problémáit nem tudják megoldani szkeptikusok és cinikusok, akiknek a látókörét a nyilvánvaló valóság korlátozza.  Olyan emberekre van szükség, akik képesek azokról a dolgokról álmodni, amelyek soha nem voltak... és megkérdezik, miért ne.”  John F. Kennedy, 1963 

A szociáldemokrata  Árnyékkormány az egészség ügyére kiemelt társadalompolitikai kérdésként tekint. 

  1. Legfontosabb egészségpolitikai célunk, hogy számottevően javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, a várható életkor hazánkban 10 éven belül érje el az Európai Unió átlagát. Ezért érzékelhetően mérsékelni kell az idő előtti halálozást, mind a megelőzhető, mind a minőségi és hozzáférhető ellátással kezelhető tragédiák számát. 
  2. A szociáldemokrata egészségpolitika abból indul ki, hogy a jól teljesítő egészségügyi rendszer a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen eleme, befektetés az emberekbe, így nemcsak azt kell szem előtt tartani, hogy mekkora arányt igényel a közkiadásokból, hanem azt is, hogy mennyivel járul hozzá az emberek örömteli életéhez, a nemzet jólétéhez és a gazdaság versenyképességéhez. 
  3. Erős, kiszámítható, állami egészségügy megteremtése a célunk. Ez azt jelenti, hogy az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzésének, illetve a megbetegedettek gyógyításának feltételeiről az államnak kell gondoskodnia. Szabályozó tevékenységét az egészséghatások figyelembevételével szükséges elvégeznie minden területen. Az állam felelőssége a hatékony és minőségi ellátórendszer megszervezése és fenntartható finanszírozása. A szolgáltatások nyújtásában együttműködik az önkormányzatokkal, a civil társadalommal, a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, valamint a szakmai és pénzügyi követelményeket teljesítő magánintézményekkel. 

 

1. HELYZETKÉP 

A koronavírus-világjárvány pusztítása és a pandémia kezelésének hazai tapasztalatai bebizonyították, hogy milyen következményekkel jár, ha egy kormány éveken át sorsára hagyja az egészség ügyét. A 2010 óta regnáló hatalom kivéreztette az ágazatot, a GDP-arányos egészségügyi közkiadás és költségvetés egészségügyi ráfordítása - a 2 évvel ezelőtti nagyarányú orvosi béremelés ellenére – mélyen az uniós átlag alatt van (OECD, 2022). Magyarországon az előbbi mutató alig több mint fele, az utóbbi kétharmada az EU átlagának. 

A kormányzati egészségpolitika szakminisztérium nélkül súlytalan, jelenleg a rendészetért felelős minisztérium kompetenciája. Intézkedéseit kapkodás és agresszivitás jellemzi. Kifizetőhellyé degradálódott a társadalmi egészségbiztosítás, a szociális biztonság alapintézménye. Szétdarabolták az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, a közegészségügyi biztonság letéteményesét. 

A minisztériumi háttérintézményeket sorozatos átalakításokkal és összevonásokkal zilálták szét, ami a döntéselőkészítést éppen úgy hátráltatja, mint az egészségügyi rendszer szakmai és irányítási felügyeletét. Ennek is betudható, hogy rossz minőségű, folyamatosan változó szabályok, bizonytalanság, függőség és kiszolgáltatottság jellemzi az ágazatot és szereplőit. 

A hatalmi és rövidtávú politikai szempontok, valamint szűk csoportérdekek rendre felülírják a szakmai logikát. Ezért történt meg a kórházak, a meddőségi klinikák és a védőnői szolgálatok államosítása, ezért tervezik képalkotó vizsgálatokat (CT, MR) szolgáltatók, a laboratóriumok és a szakrendelők állami kézbe vételét, ezért igyekeznek megosztani az egészségügy szereplőit, egymás ellen kijátszani a szakmai és érdekképviseleti szervezeteket és ellehetetleníteni a Magyar Orvosi Kamarát. 

Folytatódik az elmúlt 15 év kedvezőtlen tendenciája: az elégtelen munkajövedelmek, a kiszámíthatatlanság, a növekvő kiszolgáltatottság és az egyre romló munkakörülmények miatt egészségügyi dolgozók ezrei mondanak búcsút hivatásuknak vagy választanak külföldi munkahelyet. Az orvosi béremelés valamelyest visszafogta az elvándorlást, viszont a kormány semmilyen motivációs rendszert nem tett mellé, ennek köszönhetően a szakellátás orvosai nem érdekeltek abban, hogy minél több beteget minél eredményesebben lássanak el.

Megrendült a betegjogok érvényesítésének lehetősége és a betegbiztonság, kivárhatatlanok a várólisták, s a késés egészség-, sőt emberélet-veszteséggel jár (a COVID-pandémia második évére az egészségügyi szükségletek negyede kielégítetlenül maradt). Betegek sokasága elavult struktúrában működő, kiürült háziorvosi praxisokkal, túlzsúfolt sürgősségi osztályokkal szembesül. 

A kórházak egy részében - elsősorban uniós forrásoknak köszönhetően – részleges vagy teljes körű felújítás valósulhatott meg az elmúlt 15-20 évben, ugyanakkor még számos kórházra és egészségügyi intézményre igaz, hogy tisztasági, fizikai, műszaki és vagyonbiztonsági állapota katasztrofális. Nincs pénz a legsürgősebb felújításokra, a dologi szükségletekre, csúcsot dönt az adósságállomány. A helyzet súlyosságát a kórházi fertőzések növekvő száma is jelzi. 

A közellátás hozzáférésének romlása, színvonalának csökkenése is közrejátszik abban, hogy egyre többen kénytelenek a magánegészségügyhöz fordulni. Az összes egészségügyi költség több mint egyharmada a magánkiadás, és sokaknak egyre inkább megfizethetetlen a gyógyszer. 

Elsorvadtak a népegészségügyi kezdeményezések, elégtelenek a betegségek megelőzését célzó szolgáltatások, valamint a betegségek korai felismerését biztosító szűrővizsgálatok. Következmény: a magyar lakosság születéskor várható élettartama továbbra is öt évvel marad el az uniós átlagtól, a késői felismerés következtében, 183 ország között a harmadik helyen állunk rákhalálozásban, első helyen a tüdőrák, s második helyen a vastagbélrák okozta halálozásban. 

Az orvosi és szakdolgozói utánpótlás elégtelen. Az orvosképzés tartalma csak lassan igazodik a változó követelményekhez, kevéssé gyakorlatias, nem készít fel a hazai viszonyokra, ráadásul az egyetemek nagyobb hangsúlyt fektetnek a külföldi hallgatók vonzására, mint az itthoni hiányszakmák és területek megismertetésére. Elavultak és tisztázatlanok az ápolói kompetenciák. 

 

2. CÉLMODELL, ÉRTÉKEK 

A szociáldemokrácia víziójának olyan egészségpolitikai program felel meg, amely 

A magyar egészségügy jelenlegi, egyre mélyülő válságában ezek a célkitűzések csak fokozatosan, választási ciklusokon átívelő, koncentrált erőfeszítésekkel érhetők el, ezért elengedhetetlen, hogy

A szociáldemokrácia egészségpolitikája az uralkodó szemlélet megváltoztatását feltételezi. Az egészségügy többé nem lehet pusztán egy a pazarlónak tekintett jóléti szolgáltatások közül, nem lehet „nem termelőként” lebecsült ágazat, a megszorítások örökös áldozata, az államháztartási hiány „bűnbakja” vagy éppen politikai érdekharcok terepe. Szakítani kell az egészségügy makrogazdasági súlyát lebecsülő, szűk látókörű szemlélettel és az egészségügyet – az egészségiparral együtt - a társadalom szempontjából betöltött valós, értékteremtő szerepe alapján kell a prioritások közé emelni.

 

3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM ÖT PILLÉRE  

3.1. Az egészség megőrzése és az egészséges életmód kialakításának támogatása 

 

3.2. Hozzáférés a megfelelő egészségügyi ellátáshoz

 

 

3.3. Egészségbarát közpolitika

 

 

3.4. Modernizációval összekapcsolt újjáépítés

 

 

3.5. Több Európa az egészségügyben

4. AZONNALI VÁLSÁGKEZELŐ INTÉZKEDÉSEK

Vissza a többi programponthoz

DOLGOZZ DOBREV KLÁRA CSAPATÁBAN A SZOCIÁLDEMOKRATÁK PROGRAMJÁN!

Feliratkozás az Árnyékkormány hírlevelére