Alapelvek
Ennek alapján a következő szakpolitikai intézkedéseket látjuk szükségesnek:
A civil szféra szabadságának helyreállítása
Hatályon kívül helyezzük a civil szervezetek munkáját korlátozó törvényeket (Például a “Stop Soros” törvényt, a “közéletet befolyásoló szervezetekről szóló” törvényt), és a civil szervezetek bevonásával a nemzetközi szerződések és jó gyakorlatok figyelembevételével új civil kódexet alkotunk. A jogalkotás keretében törekszünk az egyesülési szabadság minél szélesebb érvényesítésére és az adminisztrációs terhek csökkentésére.
A közfeladat-ellátás szektorsemleges finanszírozása
A közfeladatok ellátása, az ezzel kapcsolatos feladatellátási szerződések megkötése során érvényesítjük a nyílt verseny és a szektorsemlegesség elvét. Megszüntetjük a civil szervezetek hátrányos megkülönböztetését a közfeladatok ellátásának finanszírozásban, többek között az oktatás és a szociális ellátások területén. Az uniós és hazai pályázatok kiírása és elbírálása esetén is érvényesítjük a szektorsemlegesség elvét, és megszüntetjük a civil szervezetek közötti politikai alapú különbségtételt. Hosszú távon kiszámítható modellt hozunk létre a feladatellátás finanszírozására.
Érdemi civil részvétel biztosítása
A jogalkotási törvény módosításával erősítjük és átláthatóvá tesszük a társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat, és tényleges jogkövetkezményt fűzünk a jogalkotás elmaradásához. A jogszabályok indoklásának kötelező részévé tesszük a civil egyeztetés eredményeinek rögzítését. A fontosabb stratégiák, politikák, tervek megalkotása előtt nyilvánosan elérhető egyeztetési tervet készítünk, amely rögzíti a civil részvétel módját és lehetőségeit, beleértve a beérkező véleményekre adott visszajelzést is. A kormányzati stratégiai döntések kötelező eleme lesz a terv végrehajtása és a társadalmi egyeztetések értékelése. Olyan monitoringrendszert vezetünk be, amelyen keresztül a polgárok, a civil szervezetek és a nyilvánosság számára folyamatosan követhetőek lesznek a készülő jogszabályok, ezek állapota, a társadalmi egyeztetés folyamata, határidői és eredményei.
Közvetlen részvétel a döntésekben
Létrehozzuk a helyi egyeztetési folyamatok kötelező rendszerét, amely biztosítja a helyi közösségek részvételét az őket érintő folyamatokban, és kormányzati eszközökkel támogatjuk a helyi részvétel, a közösségi gyűlések, közösségi tervezési módszerek beépítését a döntéshozatali folyamatokba.
Minden olyan beruházás esetén, amely a környezeti elemekre (föld, levegő, talaj, víz, élővilág, táj) jelentős hatással van, kötelezően tájékoztatni kell az érintett lakosságot és lehetővé kell tenni, hogy a lakosság szabadon elmondhassa a véleményét a beruházással kapcsolatban. Ennek érdekében új szabályozást dolgozunk ki, amely részletesen meghatározza a tájékoztatás kritériumait, illetve a kötelező előzetes egyeztetés módjait. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy milyen típusú és méretű beruházásoknál legyen kötelező a népszavazás kiírása.
Helyi és országos kísérleti programokat indítunk az e-demokrácia elterjesztésére, az új eszközökkel segített társadalmi párbeszéd csatornáinak kifejlesztésére.
Európai Magyarország a civilekkel
Az európai uniós programok tervezése során formális társadalmi egyeztetés helyett olyan többcsatornás, nyilvános és átlátható egyeztetési rendszert építünk ki, ahol a programok alapításában, a civil szervezetek, a tudományos világ és az érintett polgárok számára is lehetővé teszik az érdemi beleszólást a programok kialakítására. Az uniós programok monitoringbizottságaiban átlátható kiválasztási elvek alapján biztosítjuk a civil szervezetek és az érintett közösségek részvételét.
Adatnyilvánosság
Az állam működésével kapcsolatos adatok nyilvánossága alapvető közérdek, amely nemcsak a polgárok ellenőrzését biztosítja a közügyek felett, de a közhatalom jó működésének is alapvető garanciája. Ennek megfelelően olyan új átláthatósági törvényt és kormányzati eljárásrendet alkotunk, amely széleskörűen tartalmazza a mérlegelés nélkül nyilvánosságra hozandó, illetve a kérésre kiadandó információk és dokumentumok körét, és egyértelmű és nyilvános szabályokat alkotunk az ezen felüli adatok megismerhetőségének korlátaira. Civil szervezetek részvételével monitorbizottságot állítunk fel az adatnyilvánossággal kapcsolatos folyamatok áttekintésére és az ajánlások megfogalmazására. Kérjük Magyarország ismételt csatlakozását az Open Government Partnership kezdeményezéshez, és maradéktalanul végrehajtjuk annak elvárásait és a részvételből fakadó kötelezettségeket.
A civil társadalom nyilvánossága
A közmédia feladatává tesszük a civil szervezetek és munkájuk bemutatását, szem előtt tartva a kiegyensúlyozott tájékoztatást. A civil szervezetekkel közösen, állami finanszírozásban kampányt indítunk a civil társadalom bemutatására, a társadalmi részvétel és az önkéntesség népszerűsítésére.
Átláthatóság és elszámoltathatóság a civil szervezetek támogatásában
A Nemzeti Együttműködési Alap és a hasonló, civil szervezeti támogatások rendszerét új Civil Alapprogrammalváltjuk fel. Az alapprogram vezetői testületeiben biztosítjuk a civil szervezetek többségi részvételét. A civil kontroll elősegítése érdekében a civil szervezetek számára juttatott minden kormányzati támogatás adatát közérdekű adatnak minősítjük, és a legszélesebb körben nyilvánosságra hozzuk.
Úgy határozzuk meg az Alapprogram testületeinek delegálási rendjét, hogy ezek valóban a civil szféra egészét képviseljék, és hogy megfelelő garanciák legyenek az összeférhetetlenségek elkerülésére. Szükséges az Alapprogram decentralizálása, és szakmai/ágazati kollégiumok létrehozása is. A rendszerben lehetővé tesszük a kisebbségi csoportokat képviselő, számukra szolgáltatást nyújtó szervezetek külön támogatását. Garanciákat építünk be a főváros/nagyvárosok és többi település közötti arányok megtartására.
Szükség van hatékony panaszkezelési mechanizmus felállítására, hogy a vitatott eljárásokkal szemben legyen jogorvoslat, illetve a kritikus kérdéseket feltáró jelzőrendszer.
Az adományományozás ösztönzése
A civil rendszer önállóságának egyik garanciája, ha forrásainak jelentős része közvetlenül a polgároktól és a piaci szereplőktől érkezik. Ezért támogatjuk az egyéni és vállalati adakozókedvet ösztönző eszközöket. Ugyanakkor olyan rendszerre van szükség, amely a valóban közcélú adományokat támogatja, és nem nyújt lehetőséget az adóelkerülésre vagy befolyásvásárlásra. Ennek megfelelően a civil szervezetekkel közös javaslatot dolgozunk ki az SZJA 1+1% rendszer átalakítására. Megfontolandó az adománygyűjtő alapítványok mint új jogi forma megteremtése.
A program a Civilizáció Koalíció 13+1 pontja (Civil Minimum) alapján, annak alapelveit figyelembe véve készült.
