Budapest nem csak épületek, utcák és hidak összessége. Budapest egy élő, lélegző közösség, tele ambíciókkal, álmokkal és reménnyel. A város egy egyedi kultúrát képvisel, melyet az idők során sokféle hatás alakított, és amelyet a különböző népek, kultúrák és hagyományok gazdagítanak. A Demokratikus Koalíció árnyékkormányának Budapest-programja ennek az örökségnek a méltó folytatását kínálja.
Szabadság
A szabadság a demokrácia alapja. Ez a város a történelem során sokszor megküzdött a szabadságáért, és ma is ugyanazzal az elkötelezettséggel védelmezi azt. A programban a szabadság nemcsak mint politikai jog, hanem mint életforma is megjelenik. Olyan Budapestet képzelünk el, ahol az emberek szabadon fejezhetik ki magukat, ahol a művészetek és a kultúra szabadon virágozhatnak, és ahol mindenki számára biztosított a lehetőség, hogy a legjobbat hozza ki magából.
Szolidaritás
A szolidaritás azt jelenti, hogy együttműködünk és támogatjuk egymást. Egy várost kívánunk, ahol az emberek kiállnak egymásért, ahol a közösségek összefognak a közös célok érdekében, és ahol a segítségre szorulóknak mindig van hova fordulniuk. Budapest szolidaritása a hajléktalanhelyzet kezelésében, a közbiztonság növelésében és a közösségi élet támogatásában is megnyilvánul.
Befogadás
Budapest mindig is egy kereszteződése volt kultúráknak, népeknek és ötleteknek. Egy befogadó várost szeretnénk látni, ahol mindenki otthon érezheti magát, függetlenül attól, honnan jött, milyen a háttere vagy miben hisz. A befogadás itt nemcsak a külföldi látogatókra vagy a bevándorlókra vonatkozik, hanem a város minden lakójára.
Infrastruktúra
Az emberek életminőségét közvetlenül befolyásolja a város infrastruktúrája. A modern, hatékony és fenntartható infrastruktúra lehetővé teszi a városlakók számára, hogy kihasználják a város által kínált lehetőségeket. A közlekedés, az oktatás, az egészségügy és a köztisztaság mind részét képezi ennek az infrastruktúrának.
Szociáldemokrata vízió
A Demokratikus Koalíció szociáldemokrata Budapest-programja nem csak egy listát kínál intézkedésekről vagy projektekről. Ez egy vízió egy élhető, modern és befogadó Budapestért, ahol minden ember számít, és ahol a közösség ereje a város lelke. Egy Budapestért, ahol az emberi értékek vezetnek minket a jövőbe, és ahol mindannyian büszkén mondhatjuk: "Ez az én városom!"
1. Budapest: A szabadság és a szolidaritás városa
Budapest, a Duna gyöngyszeme, ahol a történelem és modernitás izgalmas szimbiózisa életre kelt. A város szöveteiben két fundamentális érték, a szabadság és a szolidaritás áramlik mint vér a város ereiben. Ezek az értékek nem csupán ideológiai szlogenek, hanem élő, lélegző valóságok, amelyek formálják a város társadalmi és politikai arcát.
A szabadság városa: több mint egy fogalom
Budapesten a szabadság több, mint egy történelmi örökség vagy politikai ígéret; ez egy élhető, tapasztalható állapot.
A szolidaritás városa: közösség és támogatás
Budapest szolidaritása mélyreható, társadalmi szinten megnyilvánuló érték.
Szabadság és szolidaritás: a dinamikus egyensúly
Ebben a városban a szabadság és a szolidaritás nem egymást kizáró fogalmak, hanem egymást erősítő alapok.
Szociáldemokrata várospolitika
Természetesen a szociáldemokrácia alapelvei tökéletesen illeszkednek a szabadság és szolidaritás városának koncepciójába. A szociáldemokrácia értékei - mint az egyenlőség, a szolidaritás, az igazságosság és a demokrácia - Budapest szellemiségének középpontjába helyezhetők, amelyek alapján a város fejlődését és politikáit formáljuk.
A szabadság városaként Budapest az egyéni és közösségi szabadságjogok megerősítését és védelmét tűzi ki célul. Ez magában foglalja az alapvető emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartását, a sokszínűség ünneplését és az aktív polgári részvétel ösztönzését. Az egyén jogainak és a közösségi felelősségvállalásnak az egyensúlyára törekvés a szociáldemokrácia központi eleme.
Mint a szolidaritás városa, Budapest elkötelezi magát amellett, hogy társadalmi igazságosságot és egyenlő hozzáférést biztosít minden lakosának az oktatás, egészségügy, lakhatás és szociális szolgáltatások terén. A szolidaritás szellemében a város különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportok támogatására, beleértve a munkanélkülieket, az időseket, a hajléktalanokat, és az integrációt igénylő közösségeket.
A szociáldemokrácia alapvetően közösségi értékeken nyugszik, amelyek elősegítik a kollektív jólétet anélkül, hogy feláldoznák az egyéni jogokat. Budapest mint a szabadság és szolidaritás városa egy olyan közösséget képvisel, ahol a polgárok aktívan részt vesznek a demokratikus folyamatokban, a döntéshozatalban, és együtt dolgoznak egy igazságosabb, befogadóbb társadalom létrehozásán.
Ezen alapelvek mentén a Budapest-program célja, hogy egy olyan várost alakítson ki, ami nem csak fizikailag fejlődik és modernizálódik, hanem társadalmilag és kulturálisan is fejlődik, ahol a szabadság, szolidaritás és a szociáldemokratikus értékek egyensúlyban vannak, és ezáltal a város minden lakosa számára jobb életminőséget biztosítanak.
2. Budapest közlekedése 2030-ra: A jövő víziója
Budapest, mint Közép-Európa egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő városa, évtizedek óta küzd közlekedési kihívásokkal. Naponta több mint hárommillió ember használja a város infrastruktúráját, beleértve az agglomerációból érkezők tömegeit is. A város útjait szélesíteni nem lehet, csak a kötöttpályás, környezetbarát, megbízható és kiszámítható közösségi közlekedés tud alternatívája lenni a személygépkocsival szervezett egyéni utazásoknak. Ahhoz, hogy Budapest a jövőben is fenntartható, élhető és dinamikus legyen, fontos, államilag és az Európai Unió által szakmailag támogatott változtatásokra van szükség a közlekedés terén.
Az egyik legfőbb probléma, hogy jelenleg nincs olyan regionális utazásszervező, aki összehangolná a vasutat, a távolsági buszközlekedést és a Budapesti Közlekedési Központ járatait. Ennek következtében az utazások sokszor nem hatékonyak, az emberek nehezen találják meg az optimális útvonalat, és a különböző közlekedési módok közötti átszállások is bonyolultabbak. Javítani kell az utazásszervezést: a hálózat és a járműfejlesztés által az elővárosi, a külvárosi és a belvárosi utazások minőségét egyaránt.
A szociáldemokrata kormány prioritása a közszolgáltatások, így a mobilitási lehetőségek fejlesztése, közösségi használatuk ösztönzése, a klímaváltozás és a környezetszennyezés elleni küzdelem. Hisszük, hogy hosszú távon ezeket nem egymás rovására, hanem egymással összeegyeztetve kell és lehet megvalósítani.
De nézzünk előre, 2030-ra: Milyen fejlesztéseket képzelhetünk el Budapest közlekedésében?
2030 Budapestjének víziója egy fenntartható, zöld és integrált közlekedési rendszerről szól. Egy olyan rendszerről, ahol az utazás egyszerű, hatékony és kényelmes mindazok számára, akik a várost használják, legyenek azok budapestiek vagy az agglomerációból érkezők. A jövőbeni fejlesztésekkel Budapest valóban egy 21. századi európai metropolisz lehet, ahol a közlekedés nem terhet, hanem előnyt jelent.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által irányított több közlekedési ág - buszok (beleértve a trolibuszokat), metró és villamos - elengedhetetlenek a város zökkenőmentes működéséhez. Ezek a közlekedési módok azonban nemcsak a városi élet mindennapjait szolgálják, de a jövő fenntarthatóságának zálogai is. Ahhoz, hogy a következő évtizedben ezen infrastruktúrák a város növekvő igényeit kiszolgálják, megfontolt fejlesztésekre és újításokra van szükség.
Ezen fejlesztési irányelvek mellett fontos kiemelni a következő átfogó célokat:
Budapest - mint egy európai metropolisz - folyamatosan keresi a módját annak, hogyan válhat a közösségi közlekedés még hatékonyabbá és kényelmesebbé a várost használók számára. A napi közlekedéssel töltött idő 60-65 perc, mely nem telhet el kényelmetlenül, idegeskedve, egyhelyben topogva, rossz körülmények között. A fejlesztések iránya azonban nem csupán a technológiai újításokon múlik. Tekintsük át, hogy mitől válhat jobbá a budapesti közösségi közlekedés:
A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése a modern városokban nemcsak környezeti, hanem társadalmi, egészségügyi és gazdasági szempontból is elengedhetetlen. Budapest, mint Közép-Európa egyik kulcsfontosságú metropolisza, nem lehet kivétel ebben. A város dinamikájának és jellegének változásával a közlekedés is átalakul, és a kerékpározás népszerűsége meredeken emelkedik. Legtöbben vegyes közlekedési módokat használnak, ennek megfelelően kell biztosítani a kerékpáros infrastruktúrát.
Azonban az infrastruktúra fejlesztése gyakran kihívások elé állítja a döntéshozókat. Az autós közlekedés korlátozása sokak számára fájdalmas pont, és ezért a közlekedési politika témájává vált az elmúlt időszakban. A kérdés az, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a két közlekedési mód között. Hogyan lehet nem ellenségként, hanem partnerként közelíteni a kétféle közlekedési módozatot használók felé.
Az árnyékkormány álláspontja világos: az autósok és a kerékpárosok együttélésének harmonikusnak kell lennie. A város fejlesztése nem jelentheti az egyik fél kárára történő előnyben részesítést. Az infrastrukturális fejlesztéseknek mindenkinek előnyt kell hozniuk.
Az infrastruktúra nemcsak utakból és sávokból áll, hanem az emberekből is, akik azt használják. A Demokratikus Koalíció víziója egy olyan Budapestről szól, ahol mindenki számára van hely az úton, és ahol a közlekedés a közösség szolgálatában áll. A jövő Budapestje nem az autósok vagy a kerékpárosok városa – hanem mindannyiunké.
Ezen javítások és fejlesztések összességében nemcsak a közlekedés minőségét emelik, de hozzájárulnak Budapest fenntarthatóságához, élhetőségéhez és gazdasági növekedéséhez is. A jövőbeni fejlesztések révén a budapesti közösségi közlekedés méltán válhat modellé az európai nagyvárosok számára.
Célunk a “csendes Budapest” megvalósítása. A közösségi közlekedés járműveinek cseréjével, a teherforgalom ésszerű korlátozásával, a gépjárművekre vonatkozó zajvédelmi szabályok betartatatásával csökkentjük a közlekedési zajszennyezést.
3. Gondoskodó Főváros
3.1 Lakhatás
Budapest, Magyarország büszke fővárosa egy dinamikus, kulturálisan gazdag és történelmileg jelentős metropolisz, amely napjainkban számos modern városi kihívással szembesül. Ezek közül az egyik legégetőbb kérdés a lakhatás. Egy város szívében, ahol az élet pulzál, a művészet, az üzleti élet és a turizmus találkozik, ott a lakhatás kérdése kulcsfontosságú a polgárok jólétének és a város jövőjének szempontjából.
A lakhatás kérdése több dimenzióban is vizsgálható: gazdasági, társadalmi és kulturális. Egyrészt a város növekvő népszerűsége és gazdasági fellendülése jelentősen megemelte az ingatlanárakat és a bérleti díjakat, ami számos helyi lakos számára kihívást jelent. Másrészt a lakhatási körülmények tükrözik a társadalmi egyenlőség és a szolidaritás mértékét, amely alapvetően befolyásolja a városi közösség életminőségét és összetartását.
Budapestnek szembe kell néznie az ingatlanpiaci spekuláció, a lakáshiány, a magas lakhatási költségek és a szociális lakhatási lehetőségek hiányának problémáival. Mindezek mellett fontos kiemelni a fiatalok, az idősek és az alacsony jövedelmű családok lakhatási szükségleteit is.
A Budapest-program célja, hogy integrált, fenntartható és emberközpontú megoldásokat kínáljon a lakhatás területén. Ez a program nemcsak a lakhatási krízis kezelésére törekszik, hanem olyan közösségi és társadalmi környezetet kíván létrehozni, ahol minden polgár számára elérhető a megfizethető, biztonságos és kényelmes otthon. Az alábbiakban részletesen tárgyaljuk a lakhatási problémákra válaszul kidolgozott stratégiákat és megoldásokat, melyek Budapestet nemcsak a régió egyik vezető városává, hanem egy élhető, becsületes és szolidáris otthonná is tehetik minden lakója számára.
Miért vált kiemelt problémává a lakhatás Budapesten?
Mit tehetünk?
A lakhatási problémák megoldása hosszú távú stratégiát és koordinált cselekvést igényel a kormányzati, önkormányzati és a magánszektor részéről. A Budapest-program célja, hogy mindenki számára biztosítsa a megfizethető, biztonságos és méltó lakhatási körülményeket, ezzel is elősegítve a város sokszínű és dinamikus közösségének fenntartható fejlődését.
3.2 Az egészségügyi ellátás jövője Budapesten: Közösségi gondoskodás és helyi kezdeményezések
Budapest szívében az emberek ritmusa ver. Ebben a pezsgő városban, ahol minden sarkon találkozik a történelem és a jövő, egy dolog áll kiemelkedően: az emberi élet és annak minősége. Az egészségügyi ellátás nem csak egy szolgáltatás vagy intézmény. Ez egy ígéret. Egy ígéret arra, hogy az embereknek, amikor a leginkább szükségük van rá, segítséget nyújtunk.
Budapest számára az egészségügy nemcsak az egyéni egészség kérdése, hanem a közösség ereje és köteléke. A kerületi önkormányzatok hosszú időn át járóbeteg-szakellátási feladatokat láttak el. Ebben a modellben az emberek ismerik az orvosaikat, az egészségügyi dolgozók pedig ismerik a betegeiket. Ez nemcsak hatékony, hanem emberséges is. A helyi kezelés és az azonnali diagnózis lehetővé teszi az emberek számára, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak egészségügyi kihívásaikra.
Ugyanakkor ma a kormányzati tervek a centralizálás felé mutatnak. Egy olyan irányba, amely eltávolítja az ellátást az emberektől és a közösségektől, akik a legjobban ismerik saját igényeiket és körülményeiket. A centralizálás nemcsak hatékonyságot veszít, hanem az emberi kapcsolatot is, ami az egészségügy szívében áll.
Miért volna fontos a kerületi önkormányzatok számára továbbra is felelősséget vállalni a járóbeteg-szakellátásért? Mert a közösség, amelyben élünk, az a hely, ahol a legjobban ismernek minket. Az a hely, ahol az orvos nemcsak egy egészségügyi szakember, hanem a szomszéd is. Ahol a diagnózist nem egy távoli intézményben, hanem a közösségünk szívében kaphatjuk meg. Ebben az összefüggésben az egészségügy nemcsak a betegség kezelése, hanem az emberek életének támogatása és védelme.
Az egészségügynek az emberek között, a közösségek szívében kell maradnia. A centralizált rendszerek távolságot hoznak létre az emberek és az egészségügyi szolgáltatások között. Budapestnek mint a nemzet szívének továbbra is helyi, közösségi alapú egészségügyi ellátást kell nyújtania, melyben az emberi értékek és kötelékek az elsők.
A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya hisz abban, hogy az egészségügy a közösség szolgálata. Egy olyan szolgálat, amelyet az emberekért és az emberekkel együtt kell végrehajtani. Mert Budapesten az emberek és az egészségük az első. Mert minden ember számít, és minden egészség érték. Mert egy olyan városban, ahol az emberek egymásért állnak ki, az egészség nemcsak egy jog, hanem egy ígéret is. Egy ígéret arra, hogy mindannyian gondoskodunk egymásról, és mindannyian együtt építjük a jövőt.
3.3 Fejlesztési irányok a fővárosi idősellátásban
A Demokratikus Koalíció Árnyékkormányának Budapest-programjának keretein belül az idősellátás fejlesztése kulcsfontosságú terület, melyet komplex és emberközpontú megközelítéssel kell kezelni. A cél, hogy a főváros idősebb lakosai magas színvonalú ellátásban részesüljenek, ami támogatja őket az önálló, méltóságteljes élet fenntartásában.
Infrastruktúra Korszerűsítése és Bővítése
Egészségügyi és gondozási szolgáltatások fejlesztése
Szociális és Mentális Támogatás
Technológiai Innováció
Képzett humánerőforrás
Stratégiai Célok
3.4 A hajléktalanok ellátása
Budapest, mint sok más nagyváros világszerte, szembesül a hajléktalanhelyzet kihívásaival. A város dinamizmusa és kiterjedt infrastruktúrája miatt sokan érkeznek ide jobb életkörülményeket remélve, azonban nem mindenki talál stabil lakhatást.
Jelenlegi helyzet: Az utóbbi években a hajléktalanhelyzet Budapesten sürgető problémává vált. A köztereken, aluljárókban és parkokban egyre több hajléktalan embert látni. A probléma nemcsak a hajléktalanok számára jelent kihívást, hanem a lakosság és a városvezetés számára is, mivel a hajléktalanok nagy száma biztonsági aggályokat, közegészségügyi kérdéseket és humanitárius kérdéseket is felvet.
Megoldási lehetőségek:
A legfontosabb stratégiai feladat a hajléktalanság megakadályozása, ennek érdekében a szociális ellátórendszer megerősítése és a lakhatási szegénység csökkentése. Ki kell építenünk a hajléktalanságból kivezető utakat, lehetőségeket, hogy a hajléktalanság minél több otthontalan ember számára csak ideiglenes válsághelyzet legyen.
Az egyik legnagyobb kihívás annak biztosítása, hogy az egyes kerületek tehermentesítése ne okozzon problémákat más kerületekben. A decentralizált megközelítés – ahol a szálláshelyeket és a szolgáltatási pontokat az egész városon belül elosztják – csökkentheti a túlterheltséget. Fontos azonban, hogy ezek a helyek a közösség igényeihez igazodjanak, és a lakosság tájékoztatása és bevonása nélkül ne alakítsák ki őket.
A hajléktalanhelyzet valóban érzékeny és összetett kérdés, de csak akkor kezelhető hatékonyan, ha nyíltan és felelősségteljesen beszélünk róla. A városvezetésnek, a civil társadalomnak és a polgároknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy minden budapesti számára méltóságteljes és biztonságos életet biztosítsanak.
