Dr. Dávid Ferenc: Infláció, lét, minimum
2024. februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Decemberben ez az érték 5,5 százalék, januárban 3,8 százalék volt. A pénzromlás sebessége tehát – ha lassan is, de – csökken. 2024. januárhoz viszonyítva februárban azonban átlagosan 0,7%-kal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok például 6,7%-kal drágultak, és ez a mozzanat óvatosságra int. Úgy vélem, hogy értékelnünk kell, hogy fékeződik az infláció, de a folyamat tartóssága tekintetében teljesen nyugodtak még nem lehetünk.
2022. február végén támadta meg Oroszország a független Ukrajnát, két éve halljuk Fidesz-körökből a „háborús infláció” kifejezést. Milyen érdekes: amióta egyszámjegyű lett hazánkban a fogyasztói ár-növekedés, azóta az infláció „elhagyta” a háborús jelzőt, és napjaink hatalmi propagandája azt szajkózza rendületlenül, hogy kormányzati beavatkozás fékezte meg a pénzromlás sebességét. Sajátos megközelítés: ha valami kedvezőtlen, azt külső körülmény okozza, ha jóra (jobbra) fordul a helyzet, az kormányzati siker.
Aztán az jutott eszembe a szomorú háborús évfordulót követően, hogy talán érdemes összevetni a 2024. februárjának fogyasztói árait a 2022. év februárjának áraival. Vetítési alap (100 %) tehát 2022. február.
Általános infláció (2024. február/2022. február) | 30,0 % |
„Nyugdíjas” infláció (2024. február/2022. február) | 31,5 % |
Élelmiszer áremelkedés (2024. február/2022.február) | 46,4 % |
Háztartási energia (2024. február/ 2022. február) | 35,6 % |
Szolgáltatások ára (2024. február/2022. február) | 22,8 % |
A fenti számok két év átlagát mutatják, az időszak hatalmas ingadozásait viszont nem. A nyugdíjas fogyasztói árindex növekedés meghaladta az általános értéket (31,5 kontra 30,0), ami azt is jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg (csaknem 2 millió ember) volt az elmúlt két év legnagyobb vesztese.
Rövid jegyzetem végén fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ben szakmai okokból abbahagyta a létminimum-értékek számítását és közzétételét. A napokban viszont megjelent a Bankmonitor pénzügyi szakportál nyugdíjasokra vonatkozó - és megrendítő végeredményű - összegző jellegű megállapítása: a nyugdíjasok közel fele, mintegy 900.000 hazai nyugdíjas ember él a létminimum alatt. Tehát az időskori szegénységgel manapság nem, mint sokakra leselkedő veszéllyel kell számolnunk, hiszen csaknem egymillió ember esetében a szorongás és a nélkülözés a mindennapok rideg valóságává vált. A „szociális vihar” tehát nem közeledik, hanem már a fejünk felett tombol!