Hírek

Dr. Dávid Ferenc: A fogyasztók és a kisvállalkozók védelmében

A magyar fogyasztók és vállalkozások érdekében történő fellépésről szóló T/6547. számú törvényjavaslatot Szatmáry Kristóf és Barcza Attila Fideszes képviselők nyújtották be az Országgyűléshez, amely a köznyelvben „bookingos” javaslatként híresült el.  A tervezet az online szállásközvetítő platformok működését, illetve tevékenységét a jelenleginél átláthatóbb és egyértelműbb módon kívánja szabályozni. A turisztikai szektor a magyar nemzetgazdaság egyik húzóágazata: a turizmushoz köthető ágazatok hozzáadott értékének aránya – a tovagyűrűző hatásokkal együtt – a nemzetgazdaság egészének több mint egytizede, mintegy 400 ezer embernek adva munkát. E kiemelt gazdasági jelentőségű ágazatban a versenynek, illetve a hazai szereplők versenyképességének fenntartása és élénkítése, a szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférhetővé tétele nagyon fontos: az online szállásközvetítők mérete hatalmassá nőtt és elérésük sokszor problémássá vált. Február 26-án (hétfőn) a Gazdasági Bizottság, február 27-én a Parlament plenáris fóruma tárgyalta a fent említett képviselői indítványt. A kezdeményezés irányultságával a Demokratikus Koalíció egyetért, de néhány ponton módosításra tettem javaslatot:   

• Célszerűnek tűnik, hogy a fogyasztók /magánszemélyek/ és a szálláshely-szolgáltatók / kisvállalkozók/ védelmét szolgáló intézkedéseket jól elkülönítetten, külön felsorolásban csoportosítsák annak érdekében, hogy könnyen áttekinthető legyen az érintettek számára és sérelem esetén érvényesíteni tudják jogos követeléseiket.
• Jó iránynak tartom, hogy a szálláshely-közvetítők számára határidős fizetési kötelezettséget ír elő a tervezet. Ugyanakkor a tervezetben rögzített 45 napot soknak ítélem, ezért kezdeményeztem, hogy legfeljebb 30 napos fizetési határidő előírását lehessen kikötni a szálláshely-közvetítő és a szálláshely-szolgáltató vállalkozás közötti szerződésekben, ezzel is védve családi panziók/vendégházak tulajdonosainak érdekeit.  
• A szálláshely szolgáltatók – több tényező függvényében – jutalékot fizetnek a közvetítő cégeknek, amelynek mértéke szakmai források szerint 10-30 (!) százalék között mozog, alapja a nettó szállásdíj. Megítélésem szerint ez a gyakorlat tarthatatlan, ráadásul a családi vállalkozások nincsenek is alkupozícióban a nagy közvetítőkkel szemben. Jól szolgálná a kisvállalkozók érdekeit, ha a jutalék vonatkozásában (ami a közvetítőket illeti) valamilyen alsó(minimum) és felső(maximum) érték kerülne meghatározásra.  A piacvezető szállásközvetítők (Booking, Trivago, Szallas.hu stb.) óriási erőfölényben vannak a mikró vállalkozó panzió-tulajdonosokkal szemben, ezért számukra ily’ módon is védelmet kellene biztosítani a jogszabályi keretek között. 

Hozzászólásomban arról is beszéltem, hogy Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), az ügynökség által megszabott kritériumrendszert kíván érvényesíteni a panziók/vendégházak besorolásának vonatkozásában. Ez rendben is van, a szolgáltatási minőséget óvni kell.  Csakhogy sokan, akik olcsó szálláshelyet igyekeznek nyújtani vidéken, azt tapasztalták, hogy az ellenőrzéseken elképesztően kicsinyes szempontok alapján hoznak szigorú határozatokat, és nagyon nehéz megfelelni az MTÜ által diktált feltételeknek. Elsősorban mikróvállalkozókat érint a rigorózus besorolási szisztéma, és fennáll az a veszély, hogy az MTÜ bírságolhatja és bezárhatja ezeket az olcsó kereskedelmi szálláshelyeket.  A szállásadóknak 109 (!) pontból álló feltételrendszernek kell eleget tenni a magasabb szintű besoroláshoz. Ennek betartatásának ellenőrzésekor sajnos számos szubjektív vizsgabizottsági értékelés is előtérbe került, ami több alkalommal leminősítéshez, bírságoláshoz, bezáráshoz vezetett.  Természetesen az elvárható színvonal megőrzésében vagyunk érdekeltek, de abban nem, hogy kisvállalkozások ezrei menjenek tönkre úgy, hogy közben a kispénzű magyar fogyasztókat megfosztják az olcsó, elérhető ár fekvésű szálláshelyektől. 

A törvényjavaslat vitája még nem zárult, remélem, hogy módosító javaslatainkat az előterjesztők figyelembe veszik.