Árnyékkormányinfó – Az árnyék-kancelláriaminiszter beszámol a harmadik Árnyékkormányülés eredményeiről
Molnár Csaba, árnyék-kancelláriaminiszter a harmadik Árnyékkormányülést követő Árnyékkormányinfón jelentette be újabb intézkedéseiket
„A mai Árnyékkormányülésen 4 előterjesztést tárgyaltunk, és 6 tájékoztatót hallgattunk meg – ismertette kezdésként a politikus.
„Két héttel ezelőtt derült ki, hogy az Orbán-kormány, látva az egészségügy jelenlegi működésképtelenségét, jelentős átalakításra készül. A javaslatban számos meggondolatlan, akár kifejezetten káros intézkedés kapott helyett, amiről nem folytattak társadalmi egyeztetést.” – foglalta össze az árnyék-kancelláriaminiszter.
Molnár Csaba közölte, Dr. Komáromi Zoltán egészségügyi árnyékminiszter és szakértői csapata egy részletes elemzést készítettek a tervezett átalakításokról és azok következményeiről. Hozzátette, a szakértői anyag alapján a Pintér Sándor által benyújtott javaslatcsomag nem nyújt megoldást az egészségügy problémáira.
Molnár Csaba hangsúlyozta, az Árnyékkormány az előterjesztést most első körben tárgyalta, amelyben a kormány megoldási javaslatáról alakítottunk ki véleményt.
„Második körben év végéig fogjuk tárgyalni, amikor a szakmai szervezetekkel való konzultációsorozat után már konkrét javaslatokat fogunk elfogadni.” – magyarázta a politikus, majd összefoglalta, mi a baj a nyilvánosságra került kormányzati átalakítással:
„A kormány például államosítaná a háziorvosi ellátás szervezését, tehát ezt is elvenné az önkormányzatoktól. Ez a megoldás semmit sem javít háziorvosi rendszer valódi problémáin, azon, hogy a rendszerből hiányzik a háziorvosok 10,8%-a (686 háziorvos), vagy éppen azon, hogy a rezsi emelkedés költségeit a háziorvosok számára nem finanszírozza a rendszer. Egy új szoftvert is vetetnének a háziorvosokkal, miközben éppen ezen a területen egyébként nincs gond az ellátásban, valószínűleg egy fideszes rokon vagy ismerős szeretné így eladni a szoftverét.” – sorolta az árnyékminiszter.
Molnár Csaba azzal folytatta, a kormány államosítaná a szakrendelőket is, valamint az Országos Mentőszolgálatra bízná az ügyeleti rendszert, továbbá megszüntetné a szabad orvosválasztást is.
„A kormány államosítaná a laborpiacot, hogy a helyére egy úgynevezett Nemzeti Laborhálózatot hozna létre. Ez pár fideszes oligarchának, azoknak, akik a Nemzeti Laborhálózat beszállítói lesznek, nagyon meg fogja érni, de ezzel egyedül ők lesznek így, a laborvizsgálatok lassabbak és drágábbak lesznek, ez borítékolható.” – folytatta az összefoglalót Molnár Csaba, kiegészítve azzal, hogy a legnagyobb kárt talán mégis az egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos intézkedés vetíti előre.
„Ha valóban szolgálati jogviszonyba akarnak terelni mindenkit, akkor akár több ezer egészségügyi dolgozó hagyhatja el az állami egészségügyet.” – szögezte le a politikus. Molnár Csaba arra is kitért, hogy a várólisták csökkentése pedig még hosszú távon sem látszik.
Ezt követően elmondta, az Árnyékkormány Dr. Komáromi Zoltán egészségügyi árnyékminiszter átfogó elemzése alapján a következő álláspontra jutott:
„Az Árnyékkormány szerint súlyos, az ellátás biztonságát veszélyeztető hiba a szakrendelők és a háziorvosi ellátás szervezésének elvétele az önkormányzatoktól, és a laborrendszer államosítása, amely jelentősen veszélyezteti az alap- és szakorvosi ellátást.
Az Árnyékkormány álláspontja szerint diktátumok helyett az ágazat szereplőivel egyeztetve kell megállapodni az egészségügyi dolgozók minden csoportját érintő béremelési pályáról. Az egészségügyben dolgozók szabadságát korlátozó, teljesítmény ellenes szolgálati jogviszony helyett az ágazat szereplőivel közösen kell új foglalkoztatási szabályokat alkotni.
Az Árnyékkormány álláspontja szerint üres ígéretek helyett megfelelően finanszírozott programokat kell indítani a várólisták csökkentése, a szűrések kiterjesztése és az ügyeleti rendszer és sürgősségi ellátás fejlesztése érdekében.
Az Árnyékkormány álláspontja szerint a megemelt rezsiköltségeket teljes mértékben állami forrásból kell finanszírozni a háziorvosok, szakorvosi rendelések és kórházak számára.” – foglalta össze az Árnyékkormány javaslatait az árnyék-kancelláriaminiszter.
A témában végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy az árnyék-miniszterelnök azzal a feladattal bízta meg az egészségügyi árnyékminisztert, hogy kezdje meg a szakmával és az egészségügyi szakszervezetekkel történő egyeztetést az Árnyékkormány javaslatairól.
Molnár Csaba a következőkben emlékeztetett: október 21-én, múlt hét pénteken csak Budapesten több mint 700 óvodapedagógus nem vette fel a munkát, hogy polgári engedetlenség keretében tiltakozzon az alacsony bérek és a túlterheltség ellen.
„Ilyen akció korábban soha nem történt még az országban, ez pedig világosan megmutatja, hogy nemcsak az iskolákban nagy a baj, hanem az óvodákban is. A problémák kísértetiesen hasonlítanak is arra, amit az iskolákban látunk.” – közölte a politikus, hozzátéve, az óvodapedagógusok is évek óta alulfizetettek, miközben a jövedelmük értéke évről-évre csökken és jelentős a pályaelhagyás is.
Hangsúlyozta, az önkormányzatok mindent meg is tesznek azért, hogy segítsék a kormány által alulfizetett dolgozókat, de ez azonban egyre kevésbé elegendő ahhoz, hogy a pályán tartsák az óvodapedagógusokat.
Molnár Csaba közölte, a szociális és nyugdíjügyi árnyékminiszter, az önkormányzati árnyékminiszter, a vidéki önkormányzati ügyekért felelős főtanácsadó, és az oktatási és kulturális árnyékminiszter javaslatára a DK parlamenti frakciója az Árnyékkormány kérésére országgyűlési határozatot fog benyújtani a magyar parlamentnek.
„Az Árnyékkormány szerint a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetményét a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45%-kal kell megemelni az óvodapedagógusok esetében. Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, így óvodai dolgozók esetében is a garantált illetményét, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összegét a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára kell megemelni.” – foglalta össze az árnyékminiszter.
Molnár Csaba azzal folytatta, az Árnyékkormány szerint a cafetériába bele kell építeni a lakhatási támogatás rendszerét; a továbbképzési kötelezettség előírásához továbbképzési támogatásnak is járnia kell.
„Nincs rendben, hogy ma úgy várják el az óvodapedagógusoktól, hogy továbbképezzék magukat, hogy közben ezt nem ösztönzik és nem támogatják.” – magyarázta a politikus. Hangsúlyozta továbbá, az Árnyékkormány szerint meg kell szüntetni a tanfelügyeleti rendszert, meg kell erősíteni a pedagógusokat segítő szakszolgálatot, valamint digitalizációval kell csökkenteni az adminisztrációs terheket.
Az árnyék-kancelláriaminiszter felidézte, a múlt héten már foglalkoztak azzal, hogy a kormányzati rezsiemelés számtalan magyar kis- és középvállalkozást fog veszélybe sodorni, ez pedig azt is jelenti, hogy ezeknél a vállalkozásoknál a munkahelyek sincsenek biztonságban.
„Az Árnyékkormány szerint nem csupán a kis- és középvállalkozásoknak, hanem a magyar munkavállalóknak, foglalkoztatottaknak is különleges segítségre van szüksége a mai megélhetési válság idején.” – ismertette a politikus. Hozzátette, a nyilvántartott álláskeresők száma garantáltan nőni fog, az állástalanok kilátástalan helyzetét pedig mutatja az is, hogy ma átlagosan 14-15 hónapba telik munkát találni, miközben az álláskeresési járadék maximális időtartam 3 hónap.
Molnár Csaba bejelentette, Dr. Dávid Ferenc gazdasági árnyékminiszter, valamint Kordás László bér- és munkaügyi árnyékminiszter javaslatára a DK parlamenti frakciója az Árnyékkormány kérésére országgyűlési határozatot fog benyújtani a magyar parlamentnek.
„Az Árnyékkormány szerint az álláskeresési járadék időtartamát a jelenlegi 90 nap helyett 270 napra kell felemelni, és mértékét a jogosult átlagkeresetének 70%-ában, maximum a mindenkor hatályos bruttó minimálbér 120%-ában kell megállapítani. A jelenlegi 3 hónapos folyósítási idő a legrövidebb Európában, ez pedig válságoktól és recessziótól mentes időszakokban sem feltétlenül elegendő idő arra, hogy valaki új állást találjon, nem is beszélve a mértékéről. Az Árnyékkormány szerint minden erővel meg kell védeni a munkahelyeket, de figyelni kell azokra is, akiknek a támogatások mellett is megszűnik a munkahelyük.” – mondta a politikus.
„A javaslat tartalmazza továbbá, hogy az Árnyékkormány szerint munkavállalói rezsitámogatást kell bevezetni, ami legfeljebb havi 50 ezer forint értékű adó és járulékmentes juttatást jelent. Amennyiben a munkáltatónál otthoni munkavégzés elrendelésére kerül sor, annak az időtartamával arányosan emelni kell a támogatás alapösszegét. Aki tehát home officeban dolgozik, annak a munkáltatójának ki kell vennie a részét a rezsifizetésből. A rezsitámogatás rendszerét 2023. március 31-ig indokolt fenntartani.” – közölte az árnyékminiszter. Kielemte azt is, hogy az álláshelyek megőrzése céljából a munkáltatóknak 2023. március 31-ig normatív álláshely-védelmi támogatást kell nyújtani.
Molnár Csaba a következőekben ismertette, több civil szervezet 2017-ben a civil szervezeteket érintő szigorítások elleni tiltakozásként létrehozott egy közös szervezetet, az úgynevezett Civilizáció Koalíciót, aminek jelenleg 43 civil szervezet a tagja, köztük a TASZ, a Helsinki Bizottság, a Transparency International, a Greenpeace, a Háttér vagy épp az Ökotárs.
„A Civilizáció Koalíció a 2022-es választások előtt meghirdette Civil Minimum 2022 programját, és arra kérte a pártokat és jelölteket, kötelezzék el magukat a szabad civil társadalom mellett. A programot más ellenzéki pártok mellett a DK és személyesen Dobrev Klára is támogatta, mi több, a fő pontjai bekerültek a közös ellenzéki programba is.” – közölte Molnár Csaba, kiemelve, ebben a programban összesen 14 olyan konkrét intézkedés szerepel, ami elengedhetetlen egy erős és független civil szféra működéséhez.
„A teljesség igénye nélkül szerepel benne a civil szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése, az adományosztó alapítványok létrehozása, a szektorsemlegesség biztosítása, a közérdekű adatok nyilvánossága, a magán- és a vállalati adományozás ösztönzése, az uniós pénzek elköltésének civil monitoringja, vagy épp a nyílt kormányzás vállalása és csatlakozás az Open Government Partnership kezdeményezéshez.” – folytatta az árnyékminiszter, hozzátéve, az Árnyékkormány Arató Gergely kormányprogramért felelős árnyékminiszter javaslatára a következő döntéseket hozta ezzel kapcsolatban:
„Az Árnyékkormány csatlakozik a Civil Minimum 2022 programhoz, és vállalja, hogy annak javaslatait beépíti kormányprogramjába. Az Árnyékkormány felkéri a kormányprogramért felelős árnyékminisztert, hogy lépjen kapcsolatba a Civilizáció Koalícióval és kezdeményezzen egyeztetést az egyes szabályozások kidolgozására. Az Árnyékkormány felkéri a kormányprogramért felelős árnyékminiszteret, hogy a civil szervezetekkel egyezetve készítsen előterjesztést az Open Government Partnership programról és az ezzel kapcsolatos konkrét javaslatokról.” – sorolta a politikus.
Molnár Csaba ezt követően közölte, az előterjesztéseken túl mai Árnyékkormányülésen hat tájékoztatót hallgattak meg a következő témákban: a pedagógussztrájk aktuális fejleményeiről; a Vodafone-felvásárlást ellenző úgynevezett Nodafone-projekt állásáról; a Magyar kormány ellen folyó uniós eljárásokról és az uniós források státuszáról; az orosz-ukrán háború aktuális állásáról és a "Gazprom-hitel" részleteiről; az árnyék-miniszterelnök EU-s nagykövetekkel folytatott egyeztetéséről; valamint a sport helyzetéről, a rezsiemelés tömegsportra gyakorolt hatásáról és a szükséges sportpolitikai lépésekről.
