Keresés
Logo

Hírek

Dr. Dávid Ferenc: Még, még, még, ennyi nem elég! 2023.09.27

Dr. Dávid Ferenc: Még, még, még, ennyi nem elég!

 

2023. júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1%-kal nőtt, a reálkereset pedig 2,0%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. (Központi Statisztikai Hivatal) Tavaly szeptember óta (!) tart a munkavállalók reálpozíciójának lejtmenete, ami azt jelenti, hogy a vágtató infláció szisztematikusan zabálta/zabálja fel - az egyébként nominálisan növekvő – munkajövedelmek értékét. A mostani KSH közlés egyértelműsíti: a gazdasági és társadalmi krízis során tehát nem csak a nyugdíjak, hanem a munkabérek is jelentősen vesztettek vásárlóértékükből, különösen igaz ez az alacsony keresetű dolgozók vonatkozásában. 

A miniszterelnök – az örök optimista, vagy talán az örök nagyotmondó – augusztus 25-i (pénteki) rádióbeszédében azt hangsúlyozta: „lefele rángatva az inflációt és fölfele tolva a béreket” az év végére elérhető, hogy „a béremelkedések mértéke és az éves átlagos infláció mértéke közel lesz egymáshoz.”  Jövendöléssel ma Magyarországon a kormányfő, a gazdaságfejlesztési miniszter és Matolcsy polgártárs foglalkozik, nem igazán meggyőző módon.  A miniszterelnöki jóslatból most sem olvasható ki, hogy éves szinten a bérek vagy az árak fognak gyorsabban növekedni. A keserű tapasztalatunk az, hogy az árak fölényesen „vezetnek”, a lakossági fogyasztás drámai visszaesése is ezt igazolja.

A „bérpárti” miniszterelnök persze sokat tehetne a keresetek emelkedéséért. Az állami szférában dolgozó kb. egymillió munkavállaló felett – közvetve és áttételesen – munkáltatói jogokat gyakorol a kabinet első embere. Ha például a tanárok, egészségügyi szakdolgozók, szociális ágazatban munkát végzők és a tűzoltók esetében „benyúlna munkáltatói zsebébe”, akkor sok százezer lelkiismeretesen dolgozó ember életkörülményein javíthatna, arról nem beszélve, hogy a bérstatisztika is jóval kedvezőbb képet mutatna. Orbán valamiért nem kedveli a közszféra munkavállalóit és ott spórol rajtuk, ahol csak tud. A versenyszféra vonatkozásában pedig így okoskodik: „a munkaadóknak és a munkavállalóknak meg kell állapodniuk egymással, mert ha ez rosszul ütemezett dolog, mármint a béremelést rosszul ütemezik, akkor az munkanélküliséget tud okozni.”  Én eddig azt hallottam Orbán Viktortól, hogy 300-500 ezer külföldi munkavállalót kell az országba behozni, most pedig a munkanélküliség rémével riogat a versenyszférában? Itt valami nagyon nem stimmel, miniszterelnök úr!

A következő napokban az erre kijelölt kormányzati emberek majd elmagyarázzák nekünk, hogy milyen jól állunk a III. negyedév végén, kesergésre semmi ok, a vágtató inflációval és a csökkenő reálkeresettel ne is foglalkozzunk, jövőre minden nagyon szép, és minden nagyon jó lesz. Ebben persze az ország nagyobb része nem hisz, de ez nem befolyásolja a mostani államhatalom képviselőit a folyamatos mellébeszélésben. Maradjunk tehát a tényeknél: nemzetgazdasági szinten a reálkeresetek 2023. júliusában is csökkentek!

Viszont 2023. augusztus 25-én volt a kormányfőnek egy olyan mondata, amellyel maradéktalanul egyetértek: „Hogyha bérekről van szó, akkor a B-közép rigmusa az érvényes: még, még, még, ennyi nem elég!

DOLGOZZ DOBREV KLÁRA CSAPATÁBAN A SZOCIÁLDEMOKRATÁK PROGRAMJÁN!

Feliratkozás az Árnyékkormány hírlevelére