Hírek

Dr. Dávid Ferenc: Negyedmillió idős ember szorul a társadalom perifériájára

Bizonyára sok idős embert foglalkoztat, hogy 2023. novemberében milyen mértékű lesz a nyugdíjkiigazítás. Az év eleji 15,0 százalékos emelés alultervezett kalkuláción alapult (ezt már akkor is tudtuk), most az a kérdés, hogy a kormányzati berkekben – tekintettel a megroggyant államháztartásra is – mekkora összeget szánnak a nyugdíjkorrekcióra. A nyugdíjas infláció (amely idén minden hónapban magasabb volt az általános inflációnál) éves szinten egészen biztosan meghaladja a 18 százalékot, és egyáltalán nem kizárt, hogy majd a 18,5 % körül landol. Ez azt vetíti előre, hogy a korrekció 3,0-4,0 % körül fog realizálódni. Attól nem kell „tartanunk”, hogy a 2021-es 0,3 százalékos és a tavalyi 1,2 százalékos elmaradást a kormány ellensúlyozza; ez a rezsim nem a nagyvonalúságáról híres, és nem fogja sem most, sem később a korábbi svindlijét beismerni és utólag ellensúlyozni.

Miközben a nyugdíjkiigazításon morfondíroztam eszembe jutott, hogy talán érdemes bemutatni a nyugdíjas társdalom nyugdíjnagyság szerinti összetételét. Az alábbiakban erre teszek kísérletet. Az ismertetett adatsor 2023. januári állapotot tükröz (tehát az idei nyugdíjemelés utánit), a következő hivatalos címmel: „Saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők a teljes ellátás összege szerint” (az öregségi nyugdíjban, az életkoron alapuló ellátásokban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülőket tartalmazza.) Az érintett létszám 2 276 586 fő (KSH adat), Magyarország lakosságának több mint 23 százaléka. A 2.276.586 fős érintett sokaság 62,2 százaléka nő és csak 37,8 százaléka férfi, amely arány sokat elárul az erősebbnek nevezett nem egészségi állapotáról és életesélyeiről.              

Néhány egyszerű megjegyzés a táblázathoz.

• Nagyon magas a 100 ezer forint alatti nyugdíjasok száma, holott tavaly 14,0 idén pedig 15,0 százalékos volt a nyugdíjemelés mértéke, és még így is negyedmillió idős ember szorul a nyugdíjas társdalom perifériájára. 
• Az is látható, hogy a fenti sokaság csaknem fele 100 és 200 ezer forint körüli összegből tengődik (48,9 %), miközben a legutóbbi KSH adatok szerint a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset havi 376 900,--Ft. Ez az érték és arány a nyugdíjasok relatív elszegényedését is mutatja a munkavállalókkal való összevetésben.  
• És érdekes a fenti táblázat utolsó sora is. Nem is az érintettek száma, és nem is az aránya, hanem az, hogy míg 2019-ben csak 1.280 fő részesült 500 ezer forint feletti nyugdíjban, 2022-ben már 8.966 fő, 2023-ban pedig 35. 336 fő. Ez a dinamikus létszám növekedés hosszabb távon az alacsony és magas nyugdíjak közötti, már ma is meglevő jövedelmi különbségeket fogja növelni.