Dr. Dávid Ferenc: A nyárnak vége van, az inflációnak viszont nincs
Szeptember 8-án megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye az az infláció alakulásáról. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszteren kívül senki nem elégedett a most közzétett értékkel, hiszen 16,4%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest: a háztartási energia (34,7 %) és a járműüzemanyagok (31,1 %) ára jelentős mértékben emelkedett, de a cukoré is 67,9 százalékkal. Ez azért egyáltalán nem örömteli.
-
Érdemes arra is figyelni, hogy 2023. június/2022. június összevetés 20,1 százalékos mértéke júliusra 17,6 százalékra csökkent, azaz 2,5 százalékos (20,1 – 17,6= 2,5) lassulás volt megfigyelhető. A mostani közlés szerint nincs ekkora kedvező változás, mivel a júliusi 17,6 százalék augusztusra csak 16,4 százalékra mérséklődött, ami viszont csak 1,2 százalékos eltérés. Hozzáteszem: Nagy Márton az augusztus végi Tranzit fesztiválon kereken 16 százalékról beszélt, a „mindentudó” miniszter tehát megint tévedett, most éppen 0,4 százalékot, természetesen a kárunkra. Ezek a „mellé lövések” fényesen igazolják, hogy a kormány tajai még rövid távon is csak találgatnak, és nem a tényekről, hanem a vágyaikról szónokolnak.
-
1 hónap alatt (2023. júliusához viszonyítva) augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,3%-kal drágultak, ezen belül a cukor 54,6, a sertéshús 7,3, a baromfihús 2,5, a büféáruk 2,3, az étolaj 1,5, a csokoládé és kakaó 1,0%-kal többe került, míg a liszt 11,5, a tojás 9,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,0, a vaj és vajkrém 4,4, a kenyér 2,3, a tejtermékek 1,9%-kal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagok ára 8,2%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 1,6, a háztartási energiáért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6%-kal, míg a vezetékes gáz ára nem változott. (KSH adatok)
-
Az év első nyolc hónapjában (tehát a január – augusztus viszonylatban) az éves átlagos infláció csak” 21,98, százalék volt, viszont a nyugdíjas infláció 23,28 százalékra rúgott. Ez pontosan 1,3 százalékos differencia, „természetesen” a nyugdíjasok kárára: azaz az év kétharmadában a nyugdíjasok végig a vesztes oldalon tartózkodtak. A várható novemberi kiigazításra vonatkozó szabályok szerint az évközi nyugdíjkorrekciónál a – tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – nyugdíjas fogyasztói-árindex prognosztizált mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja az általános infláció várható mértékét. A nyugdíjas infláció tehát nem csak a 15 százalékos – január 1-én elfogadott – nyugdíjemelést haladta meg jelentősen, hanem túlszárnyalta az általános (normál) pénzromlás ütemét is.
A kormány a 2021. évről 0,3 százalékos, tavalyról pedig 1,2 százalékos nyugdíjemeléssel tartozik az idős korúaknak. Ismerve az Orbán-Nagy-Matolcsy trojka „nagyvonalúságát” ezt az elmaradt pénzt már soha nem fogják látni a nyugdíjasok. Az idén elszabadult nyugdíjas infláció mértéke éves szinten vélhetően a 18,5 százalékot is meghaladja, így a 3,5 százalékos kiigazítási érték minimumkövetelményként értendő. Az igazán rossz hírem pedig az, hogy ezzel az utólagos korrekciós trükkel megint nem a nyugdíjasok nyernek, hanem az időskorúak jóhiszeműségével és bizalmával folyamatosan visszaélő hatalom.
