Keresés
Logo

Hírek

Dr. Dávid Ferenc: Egy kis eurómatek 2023.09.04

Dr. Dávid Ferenc: Egy kis eurómatek

 

„Az idei első féléves 370 ezer forintos nettó átlagbér euróban 974 eurót ér, ami 2009-hez képest forintban 198 százalékos, euróban 120 százalékos emelkedést takar. Összességében az látszik, hogy a magyar nettó fizetések eurós vásárlóereje jóval kisebb mértékben nőtt.” (mfor.hu) 

2009-ben – éves szinten – az euró átlagos értéke: 279 Ft/EUR, az idei első félévben 385 Ft/EUR árfolyammal számolhatunk.

Ezt látva és olvasva „loptam el” az mfor.hu ötletét, és rövid számsorokkal illusztrálom, hogy mi lett a sorsa a nyugdíjaknak 2009 és 2023 között. Az öregségi nyugdíjasok száma 2009-ben 1.731.213 fő, a részükre kifizette nyugdíjak átlaga pedig 93.256,--Ft/fő volt.  2023–ban 1.989.617 fő kap teljes jogú öregségi nyugdíjat, ezeknek átlagértéke – a januári emelést követően – 208.168,--Ft/fő. Ezt az jelenti, hogy több mint kétszeresére nőtt (2,23 szorosára) a nominális összeg, másként kifejezve 122,3 százalékponttal emelkedett.

Következik a nyugdíjak euróra váltása: a 93.256,-- forint a 2009. évben 334 eurót ért (árfolyam: 279 Ft/EUR), a 208.168,--forint idén 540 euróra cserélhető (árfolyam: 385 Ft/EUR). Egyszerű osztás jön: 540/334=1,62. Azaz csak valamivel több, mint másfélszeresére nőttek az öregségi nyugdíjak tizennégy év alatt, euró alapon számolva. A bérektől való elmaradásról (és a vágtató inflációról) most nem írok, kizárólag a forint és euró viszonylatra koncentrálok. 

Tisztában vagyok vele, hogy a magyarországi teljesítményeket (az árakat és a béreket is) hazai fizetőeszközben illik és kell számolni, és nem elegáns euróra konvertálni. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni néhány létező realitást. Nem összefüggésekről írok, hanem tényekről.

  • Erős és versenyképes országoknak értékálló valutájuk van, gondoljunk csak a koronákra (cseh, norvég, svéd). A magyar forint – euró összevetésben – több, mint 35 százalékot vesztett az értékéből az elmúlt tizennégy évben. (Csak jelzem, hogy 2009-ben 10,32 forint vehettünk egy cseh koronát, ma 15,57 forint az árfolyam, tehát nem csak az euróhoz képest „gyengültünk el”.)
  • Az elmúlt évek forintgyengüléseit nem csak az import /alap/anyaggal és áruval foglalkozó vállalkozások szenvedték meg, hanem széles lakossági csoportok is. Az erős behozatallal működő élelmiszer-napicikk, a műszaki és a ruházati termékek piacát is „megcibálta a harmatos” forint, az üzemanyagról nem is szólva. Ezekben az ágazatokban euró-alapú elszámolás van, csakúgy, mint a vállalati szférában az ingatlanbérlés gyakorlatában.
  • Tudom, hogy senkinek nem lesz könnyes a szeme, de a többszázezer külföldre utazó magyar is „szívóágon” van, mert forintban kapott jövedelme (bér, nyugdíj, ösztöndíj) átváltva – tekintettel a kontinentális inflációs tendenciára is - már jóval kevesebbet ér, mint néhány éve. Itt közvetlen és azonnali a euró-hatás, hiszen kényszerkonverzióról van szó, nincs mese: eurót kell vásárolni. 

Ennyit a forintról és másfélévtizedes „diadalútjáról”. Önök szerint mi a megoldás?

DOLGOZZ DOBREV KLÁRA CSAPATÁBAN A SZOCIÁLDEMOKRATÁK PROGRAMJÁN!

Feliratkozás az Árnyékkormány hírlevelére