Dr. Dávid Ferenc: Húszra jön a huszonegy?
2022. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 4,1%-kal nőttek. Egy év alatt az élelmiszerek ára 35,2%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2%), a sajt (68,0%), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%), a margarin (61,2%), a száraztészta (60,2%), a tojás (53,7%) drágult.
Átlag alatti mértékben, 22,4%-kal nőtt a sertéshús, 19,1%-kal a csokoládé, kakaó, 10,9%-kal a cukor, 5,0%-kal az étolaj ára. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9%-kal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8%-kal növekedett. A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5%-kal drágultak. Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és - cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és - karbantartás 22,8, a járműjavítás és - karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6%-kal került többe.
Igazából most nem akartam írni a drámai inflációs folyamatról, de találtam olyan érdekes, szomorú és jelzés értékű összefüggéseket, ami miatt leültem a klaviatúrához.
- Átböngészve a fenti adathalmazt könnyen megállapítható, hogy – a szolgáltatások díja (8,2 %) és az „ársapkázott” üzemanyag (5,8 %) illetve étolaj (5,0 %) kivételével – minden árucikkcsoportban 10 százalékot meghaladó az éves drágulás üteme. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói árak emelkedése majdnem a teljes árukínálatra kiterjed, azaz nem csak egy meghatározott körre, hanem szinte minden termékre jellemző a vágtató infláció. Az október 11-én közzétett KSH-adatok azért is okot adnak az aggodalomra, mert ugyanezen a napon az euró árfolyama 425 és 429 forint között szédelgett, és a szoros kölcsönhatás sajnos rossz irányba mutat.
- Érdemes megjegyezni, hogy október derekán az éves átlagos fogyasztói árindex növekedés „csak” 20,1 %, de a maginfláció /core inflation/ - amely megtisztított érték a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól – 20,7 százalék, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig 21,9 %/!/. Ennek tükrében a napokban kihirdetett 4,5 százalékos novemberi nyugdíjkiigazítás (emelésnek nem nevezném) nem tűnik elégséges és megnyugtató intézkedésnek, még akkor sem, ha a január 1-i (5,0 %), a július 1-i (3,9 %) mértékű nyugdíjkorrekciót is számításba veszem. A 13,4 %-os (5,0+3,9+4,5) nyugdíjnövekedés szinte biztosan nem fogja ellensúlyozni a teljes évi pénzromlást, azaz a 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő polgár minden bizonnyal a vesztes oldalra kerül. Úgy, mint eddig.
- Augusztusról szeptemberre – azaz egy hónap alatt – átlagosan több mint 4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A 4 százaléknál nagyobb érték rendkívül magas, hiszen 2016-ban - egész évre vetítve /!/ - 0,4 % 2017-ben 2,4 %, 2018-ban 2,8 %. 2019-ben 3,4 % és 2020-ban 3,3 %. volt a pénzromlás üteme. Most egy hónap alatt következett be az, ami korábban egy év alatt!
