Dr. Dávid Ferenc: A vonat nem vár…..
„Arra szeretném kérni a sajtón keresztül a MÁV vezetését, hogy ne okoskodjanak, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket, garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a helyreállítást” – jelentette ki Lázár János a Szabad Európának. Lázár azután reagált így, miután a MÁV vezérigazgatója arra kérte a közlekedésért is felelős tárcavezetőt, hogy szerezzen forrást a pénzügyminisztertől az 1-es vasúti főút, vagyis a Bécsbe tartó Budapest–Győr–Hegyeshalom-vonal felújítására. (vg.hu)
Kiket utasíthatott Lázár János, ez itt a kérdés?
Alacsonyabb vezetői szintre most nem „eveznék”. Lázár szerint az ország egyik legfontosabb állami vállalatánál az Igazgatóság tagjai és a Vezérigazgató ne okoskodjon, ne hezitáljon, hanem uccu neki, dolgozzanak, mert a nagyhatalmú miniszter így akarja. Lepsényi István, Bogsch Erik és Wáberer György óriási céges tapasztalattal rendelkező emberek, Lázár viszont eddig csak botcsinálta ménesgazdaként (az állami tulajdonban lévő mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezetője) és állandó pénzügyi gondokkal küzdő Magyar Tenisz Szövetség elnökeként tündökölt. Hódmezővásárhelyi tevékenységéről kérdezzék a helyieket!
A valóban sikeres menedzsereknek (Lepsényi, Bogsch, Wáberer) most azt üzente a miniszter, hogy „aki egy nyolcszázmilliárd forintos tömegközlekedési kasszában nem találja meg a 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot.” (Később elszámolunk: kivel, hogyan, mikor?)
Az ezer sebből vérző MÁV Zrt. olyan szegény, mint a templom egere, és mint a miniszter reagálása mutatja, Lázár nem akar vagy nem tud forrást biztosítani az indokolt felújításhoz. Emlékeztetek arra is, hogy a MÁV Zrt. új Igazgatósága néhány hónapja került megválasztásra (kijelölésre), így esetükben a „lant letevése” pillanatnyilag egyáltalán nem időszerű. Új minisztert egyébként is jóval könnyebb találni, mint hozzáértő menedzsert! Lázár János talán úgy gondolja, hogy a vasút esetében is igaz lehet a sporteseményeken egyébként elfogadott mondás, miszerint: „szerva itt, csere ott”.