Dr. Dávid Ferenc: Latin-Amerika velünk van!
„Csatlakoztak hozzánk Latin-Amerika vezetői is!" – írja Facebook-oldalán Orbán Viktor. A kormányfő az EU-Latin-Amerika-csúcsról tudósítva arról számol be, hogy Magyarország képviselői „ma is az azonnali tűzszünet és a béke mellett érveltek", és ezúttal csatlakoztak a latin-amerikai országok is. „A világ többségének elege van a háborúból" – jegyezte meg Orbán Viktor.
Latin-Amerika azoknak az amerikai kontinensen lévő országok és területek gyűjtőneve, ahol a fő beszélt nyelv elsősorban a spanyol és a portugál, továbbá a francia. Ez azt jelenti praktikusan, hogy az amerikai földrészen Kanada és az USA kivételével mindegyik állam Latin-Amerika részét képezi. A nagyokról (Argentína, Brazília, Chile stb.) minden magyar hallott már, de abban már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy honfitársaim jelentős része biztos kézzel rajzolná be egy „vaktérképre” Belize, Suriname vagy Barbados határait.
Latin-Amerika országai Orbán szerint békepártiak (amit én elhiszek), minthogy a magyar miniszterelnök is egy földre szállt békegalamb. Én azért persze még emlékszem az 1969-es úgynevezett „futballháborúra” (fegyveres összecsapás El Salvador és Honduras között), az 1982-es angol-argentin háborús konfliktusra (Falkland-szigetek), a nicaraguai polgárháborúra és a különféle közép – és dél-amerikai gerillacsoportok emberéleteket is követelő akcióira. Mi itt Európában nagyokat szörnyülködtünk abban az időben, de izgalmi állapotba nem igazán kerültünk. Az argentin és chilei katonai puccsok ellen hangosan tiltakoztunk, de valljuk be, hogy az akkori tábornoki diktatúrákat nem Kelet-Európa népei döntötték meg.
Az orosz-ukrán háború természetesen jóval nagyobb méretű és jelentőségű, mint az egykori dél-amerikai helyi konfliktusok, de azt gondolom, hogy Kuba, Ecuador vagy Paraguay állampolgárai nem alszanak nyugtalanul a mi szomszédunkban zajló – egyébként véres és kegyetlen – háború miatt. És még valami: az amerikai kontinensről mindössze két tagja van a NATO-nak: Kanada és az Egyesült Államok, amely országokkal szoros katonai szövetségben állunk. Latin-Amerika egyetlen országa sem NATO-tag, és nem tudok arról, hogy valamelyik is be akarna lépni a világ legerősebb védelmi szervezetébe. Orbán tehát Brüsszelben ismét az EU és a NATO ellen fordult, és a „közeli” Latin-Amerikában lelt barátokra!
Orbán újólag egyedül maradt, a vilniusi NATO-összejövetelen elszenvedett megaláztatását még nem tudta kiheverni. Kapóra jött neki a mostani EU-Latin-Amerika csúcstalálkozó, ahol – kihasználva a dél-amerikai országok többségének jószándékát - megint „elsüthette” a hazai (magyar) fogyasztásra szánt hazug mondatát: „Csatlakoztak hozzánk Latin-Amerika vezetői is!”
Az EU és NATO-tag Magyarország miniszterelnöke tehát ismét „körön kívül” keresett támogatókat a sokakat irritáló külön utas politikájához. Most éppen közép – és dél-amerikai országokban talált alkalmi partnerekre. Még mindig nem érti, hogy a mi tartós és természetes szövetségeseink Európában és Észak-Amerikában találhatók.
