Dr. Dávid Ferenc: Értékelés nyáridőben
Megerősítette eddigi besorolását a magyar államadóssági kockázatnak idei második ütemezett felülvizsgálata során a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet: Magyarország BBB mínusz besorolást kapott most, stabil kilátás mellett. Ezzel továbbra is egy fokozattal vagyunk a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategória határa felett.
Talán meglepő, de úgy érzem, hogy örülhetünk ennek a besorolásnak, hiszen megúsztuk a leminősítést. Június 23-án (két héttel ezelőtt) a Fitch Ratings is közzétette Magyarországról szóló értékelését, ami sok tekintetben megegyezik az S&P által közöltekkel. Számokkal kifejezhető, rövid összevetés következik:
- Az idei gazdasági növekedés vonatkozásában alig van eltérés, hiszen a Fitch „0” gazdasági növekedést jósol, míg az S&P 0,1 százalékos bővülést prognosztizál. Mindkét intézet szerint egyhelyben toporgunk: az első félévben csökkent az ipari termelés, jelentős mértékben visszaesett a fogyasztás, elértéktelenedtek a nyugdíjak és a keresetek, nem számíthatunk pozitív GDP-elmozdulásra. A magyar kormány tagjai (Orbán, Varga M., Nagy Márton stb,) viszont továbbra is légvárakat építenek és rendületlenül ragaszkodnak a 1,5 százalékos idei gazdasági növekedéshez. Rajtuk kívül ebben senki nem hisz, még a nagyon visszafogottan értékelő nemzetközi hitelminősítő intézetek sem.
- Érdemes szót ejteni az inflációs várakozásról, mivel a gazdasági pangás jelentős pénzromlással párosul. A magyar gazdasági kormányzat makacsul kitart az erre az évre vonatkozó 15 %-os előrejelzéséhez, de ez egyáltalán nem befolyásolja a két hitelminősítő szakembereit: a Fitch 17,7 százalékos, az S&P ennél is magasabb, 18,1 százalékos magyarországi inflációval számol 2023-ban. Mindennapi tapasztalatok szerint az intézetek prognózisai állnak közelebb a valósághoz.
- A várható idei költségvetési hiány megítélésében az S&P körültekintően, de egyáltalán nem megnyugtató módon nyilatkozik, érdemes figyelmesen olvasni a következő mondatokat: „A kormány ugyanakkor jelentős konszolidációs erőfeszítésekkel próbálja helyreállítani a fiskális politikai teret. Úgy gondoljuk, hogy a hatóságok elkötelezettek amellett, hogy 2023-ban a GDP 4%-a alá szorítsák a hiányt a továbbra is magas energiaárak, a meredeken emelkedő kamatkiadások és a kihívást jelentő makrogazdasági kilátások ellenére, ami a vártnál alacsonyabb bevételeket eredményez néhány legfontosabb adótételből. További fiskális intézkedésekre számítunk, ha a hiánycél veszélybe kerül.” Az idei évre kitűzött hiánycél (GDP arányos 3,9 %) pedig igen nagy veszélyben van, így már most tapasztalhatjuk, hogy a kormány nekikezdett a „nadrágszíj” meghúzásához. Gondoljunk csak a babaváró hitel folyósításának korlátozására, vagy a családi otthonteremtési kedvezmény szűkítésére. (A június 23-i Fitch-értékelés sem hitt a 3,9 százalék teljesülésében, hanem 4,1 százalékot prognosztizált.) Látva a legújabb gazdasági és politikai fejleményeket, nem lennék meglepve, ha a 2023-as hiány még ennél is magasabb szinten teljesülne.
Tombol a nyár, megkezdődött a nyaralási szezon, a hitelminősítők is szabadságra vonultak. Leközelebb 2023. szeptember 1-én kapunk bizonyítványt, akkor a Moody’s-tól.
