Dr. Dávid Ferenc: Horthy „tisztessége”
„Százötvenöt évvel ezelőtt, 1868. június 18-án, Kenderesen született nagybányai Horthy Miklós, akinek a neve egyesekben barátságtalan indulatokat, a magyarok többségében viszont tiszteletet és nagyrabecsülést ébreszt. Számtalan érv és bizonyító erejű történelmi tény szól amellett, hogy Horthy tisztességes, keresztény, hazájáért és népéért komoly áldozatokra kész államférfi volt, aki a legnehezebb időkben is vállalta a kormányzással járó megpróbáltatásokat. (…) Elérkezett az ideje Horthy Miklós tisztességes és tárgyilagos megítélésének, érdemei elismerésének. Eleget hallottunk a „bűneiről”, de nem kellene örök időkre eltűrni azokat a marxista ihletésű rágalmakat, amelyeket radikális hangoskodók szűk csoportja rendre ismételget, valahányszor Horthy történelmi szerepének megítélése szóba kerül.” (Magyar Nemzet – 2023. június 18.)
Igy ír Magyarország egykori teljhatalmú uráról - Eljött az ideje Horthy Miklós tisztességes megítélésének című – jegyzetében Bánó Attila „nemzetes” tollnok. Horthy bűneit idézőjelbe teszi, a Horthy ellen megfogalmazott vádakat marxista ihletésű rágalmaknak tekinti. Többször is elolvastam a fent idézett kisdolgozatot, és úgy döntöttem, hogy nem tűröm némán a Horthy kultusz felélesztését szolgáló – ki tudja már hányadik – megnyilvánulást. Álláspontom nem lesz új azok számára, akik rendszeresen olvassák írásaimat, ugyanis – szerénytelenül – egy korábbi Horthyval foglalkozó rövid jegyzetemből fogok részleteket átemelni. Nem vagyok történész, nem vagyok író, nem vagyok szakértő, de nem vagyok „radikális hangoskodó” sem, ahogy a Horthy tevékenységét bírálókat Bánó gondolkodás nélkül megbélyegzi. Az alábbi sorok tehát tőlem származnak, azokat Horthy halálának (1957. február 9.) 65. évfordulóján vetettem papírra.
„Horthy Miklóst egy „kimosdatott” háborús bűnösnek tartom, aki több százezer ártatlan civil, munkaszolgálatos és kiskatona haláláért felelős. Míg az általa sorozatban kinevezett kormányfők felfegyverezték és háborúba vezették Magyarországot, addig a – tenger nélküli altengernagy rangban lévő és sokszor díszegyenruhában mutatkozó – kormányzó lovakat hajtott, teniszezett, vívott és szenvedélyesen kártyázott. 1920. és 1944. október 16. közötti tevékenysége mérhetetlen károkat és fájdalmat okozott, majd tesze-tosza kiugrási kísérletével kiszolgáltatta az országot a nyilaskeresztes fasiszta banditáknak. A véreskezű Szálasit és a teljes összeomlást is Horthy tehetségtelenségének és tehetetlenségének „köszönhetjük”. Huszonöt év alatt – elsősorban a bethleni konszolidáció éveiben – persze voltak előremutató intézkedései, de a végbizonyítvány és a végeredmény siralmas, szégyellnivaló, megbocsájthatatlan. (…) Ezért nagyon nem mindegy, hogy Horthy Miklós neve és cselekedetei milyen minősítéssel kerülnek a történelemkönyvek lapjaira. Emlékét ne feledjük, főleg azért ne, mert korunk szélsőséges politikai kóklerei és haszonlesői a Horthy-korszak és kultusz újraéledésén, újraélesztésén dolgoznak! Ezt nem hagyhatjuk szó nélkül!”
Véleményemet változtatás nélkül fenntartom.
Dr. Dávid Ferenc
