Hírek

Dr. Dávid Ferenc: Sortűz a kiskereskedelemre

Drámai eredmények a multiláncoknál, veszteséges lett az Auchan, a Spar és a Penny is, jócskán olvadt az Aldi nyeresége. Betett az extraprofitadó és az energiaköltségek növekedése a kereskedelmi multiláncoknak – a friss mérlegek alapján négyből három nagy lánc is veszteséges lett 2022-ben. A számok sokkolóak, sokkal nagyobbat harapott le a cégektől az állam, mint korábban bármikor. (24.hu)

Bevezetésként szükséges hangsúlyoznom, hogy nem vagyok a kereskedelmi multicégek fogadatlan prókátora (fogadott sem). Ezek a vállalkozások itt működnek Magyarországon hosszú évtizedek óta, gazdaságunk szerves részei és hozzájárultak a hazai kereskedelmi kultúra fejlődéséhez. A másik, amit szükségesnek tartok kiemelni az az, hogy nem igazán örömteli jelenség, ha a végrehajtóhatalom (a kormány) - esetünkben sarccal és egyéb kiegészítő intézkedésekkel – veszteségbe taszítja a több tízezer munkavállalót foglalkoztató nagy kereskedelmi cégeket. (A piacidegen és szakszerűtlen beavatkozásokkal a magyar tulajdonú kicsiket már „sikerült” elintézni, tavaly cca. 4 ezer családi bolt dobta be a törülközőt, idén ugyanennyi várható.)  Hangsúlyozom: nem kell „szerelembe esni” a nálunk működő kereskedelmi óriásokkal, hanem normatív szabályozással abba az irány kell terelni őket, hogy érdemben részt vegyenek a közteherviselésben, úgy, hogy maradjon pozitív előjelű üzleti eredményük, hiszen profitorientált vállalkozásokról beszélünk. 

Milyen következményei lehetnek, ha a magyar gazdasági kormányzat „nemzeti sporttá” fejleszti a multinacionális láncok üldözését, és lehetetlenné teszi gazdasági érdekeik érvényesülését, azaz nyers és piacidegen szabályozási eszközökkel tartósan veszteségbe próbálja hajszolni őket.

Lehetséges következmények.

• Forráshiány miatt csökkeni fognak az ingatlan és forgóeszköz beruházásaik. Az üzleti terek bővítése, az új eszközök beszerzés elmaradhat, azaz a vásárlási körülményeink romolhatnak. A kopottabb eladótér szegényebb kiszolgálási színvonallal párosulhat.
• A durva állami intervenció következtében elszenvedett veszteségeiket a hazai és külföldi beszállítóikon fogják „leverni”; olcsóbb és rosszabb minőségű áruk kerülnek majd az áruházak polcaira.
• A Magyarországon működő kereskedelmi multicégeknél jelenleg jóval magasabb a bérszínvonal, mint a hazai tulajdonban lévő versenytársaknál. A bér speciális költség, mivel rugalmas. Ha folytatódik a kellemetlen állami beavatkozás, annak sajnos a dolgozók is kárát láthatják.
• Ma még talán távolinak tűnik, hogy a további forgalom-volumen csökkenés és a durva adóztatás oda vezessen, hogy kevesebb munkavállaló kerüljön alkalmazásra. Felgyorsíthatják az önkiszolgáló pénztárgépek rendszerbe állítását, ezzel kiváltva az itt felmerülő létszámigényt. 
• Természetesen úgy is ellensúlyozható a rendkívüli és diszkriminatív adóztatás összes kellemetlen következménye, hogy azon termékkörök esetében, ahol a kereslet-kínálat viszonyai megengedik az áremelést, nos ott növelni fogják a fogyasztói árakat, ezzel rontva az infláció viszonylag gyors letörésének esélyét. Jelszó: ha te adót emelsz gátlástalanul, én árat emelek viszonzásképpen! 

Ma már mindenki tudja, hogy a téves orbáni gazdaságpolitika következményeként Magyarország recesszióba zuhant. Nagy hibának tartom, hogy a kabinet ebben a helyzetben az eredményesen működő cégeket helyezi célkeresztjébe, és átgondolatlan, illetve kapkodó intézkedésekkel igyekszik padlóra küldeni a jól prosperáló vállalkozásokat. Először a kicsiket, aztán a nagyokat. A gazdasági kormányzat elmulasztotta a hazai kereskedelmi mikro – és kisvállalkozások védelmét, és most „megtérdelteti” a nagyokat is, amitől persze a kicsiknek nem lesz jobb.

A büntető hadjáratnak az állami költségvetés átmenetileg a nyertese lehet. A kiskereskedelem folyamatosan növelt terhei viszont inflációnövelő hatásúak.  A nagy üzemméretű és tőkeerős multinacionális kereskedelmi vállalkozások valahogy csak túlélik az Orbán-Nagy Márton tandem adó-ámokfutását. Az igazi vesztesek – mint mindig - a hazai tulajdonban lévő kisboltok tulajdonosai/üzemeltetői és a vásárlók. Ez kinek az érdeke?