Keresés
Logo

Hírek

Dr. Dávid Ferenc: Erőtlen iparkodás 2023.05.15

Dr. Dávid Ferenc: Erőtlen iparkodás

 

A május 12-i KSH adatok szerint 2023. márciusában az ipari termelés volumene 4,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában jelentősen nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. februárinál 0,2%-kal nagyobb volt. Az ipari termelés mennyisége tehát 4,1 százalékkal visszaesett előző év azonos időszakához mérten (2023. március/2022.március).

Érdemes egy kicsit rápillantani a visszaesés néhány részletére, összetevőjére is. A közölt értékek a KSH Gyorstájékoztatójából származnak. Fontos tényadat, hogy az iparon belül döntő, 96%-os súlyt képvisel a feldolgozóipar termelése, ezzel érdemes tehát foglalkoznunk.

Kezdjük a pozitívumokkal, sajnos ebből van kevesebb.

  • A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26%-át képviselő járműgyártás az alágak közül a legnagyobb mértékben, 23,5%-kal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 27, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 21%-kal nőtt.
  • A 11%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 23%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 39, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 12,9%-kal bővült.

És akkor következzenek a szomorúságra és aggodalomra okot adó adatok hosszabb sorolása, 2023 március/2022. március viszonylatában:

  • A feldolgozóipari termelés 9%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 24, az elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 12,1%-kal visszaesett.
  • A feldolgozóiparból 12%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 13,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. (Csak emlékeztetés céljából: a bolti kiskereskedelem volumene is hasonló mértékben /13,1 %/ zuhant a jelzett időszakban).
  • A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 17,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,9%-kal esett vissza.
  • Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában, ahol márciusban 27%-kal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt, nagyrészt a műanyagalapanyag-, a műtrágya-, nitrogénvegyület-, illetve a szervesvegyialapanyag-gyártás jelentős visszaesése miatt.
  • A legnagyobb mértékben, 30%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

A fentiekben sorolt – jelentős súllyal rendelkező – ipari alágazatok együttes mennyiségi teljesítménye alakította ki a negatív eredményt 2023. március/2022. március összehasonlításában. Nem sokkal kedvezőbb a kép, ha összevetjük az idei első negyedév és a tavalyi első negyedév, azaz a háromhavi összes ipari produktum volumenét. Ebben a viszonylatban „csak” 3,1 százalékos a visszaesés. Illene valakinek (Orbán, Nagy Márton stb.) korrekt felvilágosítást adnia arra vonatkozóan, hogy - a kormányzati vízióként megismert „újra iparosított” - Magyarország miként fogja elérni 2023-ban a vágyott és folyamatosan szajkózott 1,5 százalékos GDP-növekedést, amikor számos meghatározó ipari tevékenység lejtmenetben van? Én nem tudom a választ.

DOLGOZZ DOBREV KLÁRA CSAPATÁBAN A SZOCIÁLDEMOKRATÁK PROGRAMJÁN!

Feliratkozás az Árnyékkormány hírlevelére