Keresés
Logo

Hírek

Dr. Dávid Ferenc: Hályogkovács jogász 2023.04.25

Dr. Dávid Ferenc: Hályogkovács jogász

 

„Bizonyára Önök is találkoztak Márai Sándor nevével, aki sok megszívlelendő írást hagyott ránk. Az egyik regényében azt mondja, hogy mindig Nyugatra menj, és ne feledd soha, hogy Keletről jöttél. Ma már azt mondhatom Önöknek, hogy nem kell elmenniük, hiszen itthon, a Kárpát-medencében együtt vannak jelen a nyugati és a keleti cégek a hazai, a magyar vállalkozásokkal. A magyar szaktudással, szervezőképességgel és akarattal képesek vagyunk olyan országot építeni, ahol jó és Önöknek is jó lesz élni, dolgozni, családot alapítani és gyerekeket nevelni. Ha körül is nézünk a nagyvilágban – ami jó dolog –, mindig érdemes hazajönni. Csak itt vagy otthon, csak ez a te hazád. Itt kell boldogulnod, csak itt van magyar jövő.” (Orbán Viktor)

Szépen és érzelmesen beszélt a kormányfő a XVI. Szakma Sztár Fesztivál 2023. évi megnyitóján, de tények helyett csak a vágyait közölte a hallgatósággal. Megtudhattuk, hogy a jelenlévőkkel szakmai – és sorközösséget is vállalt, hiszen így szólt a fiatalokhoz „mi, szakmunkások mindig újra és újra nekimegyünk annak a problémának, amely nem adja magát könnyen vagy olcsón.”  Eddig úgy tudtam, hogy miniszterelnökünk jogi végzettségű, de nem kizárt, hogy a diploma mellé hályogkovács-bizonyítványt is szerzett.

Az elmúlt évtizedben a magyar fiatalok százezrei hagyták el az országot, és ez a kedvezőtlen folyamat ma is tart.  2022-ben 26.500 magyar állampolgár vándorolt ki az országból. Az utóbbi öt évben ennél nagyobb mértékű kivándorlás csak a 2017. évben volt: 26.957 fő. A Magyarországon született visszavándorlók száma 2022-ben 21.900 fő.  A bevándorlás és a kivándorlás egyenlege tehát 2022-ben mínusz 4.600 fő. Az elmúlt évtizedben azok a diplomások és szakmunkások lépték át a határt, akik idehaza nem találták meg számításukat. Több mint félmillióan hagyták el az országot: nyelvet beszélő, bátor és kreatív ifjú emberek, akik terveik szerint a kontinens más országaiban teremtenek maguknak stabil egzisztenciát. Elköszöntek a hazájuktól, és attól tartok, hogy csak a nyári szabadságok idejére fognak majd vissza-vissza járogatni, amikor is elmagyarázzák külföldön felcseperedő gyermekeiknek, hogy miért hagyták el Magyarországot a XXI. század második-harmadik évtizedében.

A magyar munkaerő-piaci kínálat egyre szűkül. Kevés gyermek születik. 2022-ben a születések száma még a 88 ezret sem érte el, 10-15 százalékuk magyar anyakönyvezett, de nem itthon jött a világra, illetve nem itthon él. 1990-ben (a rendszerváltás évében) 125 ezer kisbaba született, 2000-ben 97 ezer, 2010-ben már csak 90 ezer. Az alacsony termékenységi ráta egyik következménye a társadalom elöregedése, és ehhez párosul az a negatív tendencia is, hogy az egészséges fiatalok elmennek, a romló egészségű idősödő generáció pedig röghöz kötötten itthon marad. A folyamatosan szűkülő munkaerő-piaci kínálat és a társadalom öregedése együttesen azt eredményezi, hogy egyre nagyobb a 65 évesnél idősebb korosztály aránya a 15-64 éves lakosság számához viszonyítva. Ez az arány folyamosan romlik (2001-ben: 22,2 %, 2022-ben: 31,7 %).           

A magyar miniszterelnök szerint érdemes visszajönni, de hívó szavát az eltávozottak döntő többsége már nem hallja. Kint tanul vagy dolgozik „messzi idegenben”, a munkát vállalók – jó esetben – pénzt küldenek idős hozzátartozóiknak, de távlatos jövőjüket már nem itthon képzelik el. Minél tovább maradnak más országban, annál kisebb a valószínűsége végleges hazatérésüknek. Csemetéiket német vagy osztrák stb. iskolákban taníttatják, ők pedig dolgozóként magasabb jövedelemben és megöregedvén jobb egészségügy szolgáltatásban részesülhetnek, mint idehaza. Nem kell 60 órát „gályázni” hetente, elég a 40 óra, Franciaországban már a 35 is. Abban lehet igaza a kormányfőnek, hogy csak itt van magyar jövő, azt a kérdést viszont megválaszolatlanul hagyta, hogy ez a perspektíva kikre vonatkozik és milyen is ez a magyar jövő? Ő közel 60 évesen láthatja vonzónak és reményteljesnek az előttünk lévő évtizedeket, de a 20-30 év közötti pályakezdők jelentős része egyáltalán nincs elájulva a lehetőségektől. Elmennek, országot váltanak, és szívűk szerint hazát nem cserélnek. Reményem szerint megmaradnak nyelvünket beszélő honfitársainknak. Magyar jövőt keresnek ők is, sajnos máshol.

DOLGOZZ DOBREV KLÁRA CSAPATÁBAN A SZOCIÁLDEMOKRATÁK PROGRAMJÁN!

Feliratkozás az Árnyékkormány hírlevelére