Keresés
Logo

Hírek

Dr. Dávid Ferenc: Öregkori esélyek 2023.04.05

Dr. Dávid Ferenc: Öregkori esélyek

 

Parlamenti munkám kapcsán lehetőségem van bogarászni az Országgyűlés Hivatala által gondozott – rendszeresen megjelenő – infótablókat. Március hónapban a nyugdíjakkal kapcsolatban jelentek meg érdekes összehasonlító adatok, amelyek közül néhányat megosztok a kedves olvasóval.

  • Először az idős népesség úgynevezett eltartottsági rátáját bemutató táblázatra térek ki, amely a 65 évesnél idősebb korosztály arányát jelzi a 15-64 éves lakosság százalékában. (Gyorsan leszögezem, hogy felfogásom szerint a nyugdíjasok nem eltartottak, hanem szerzett jog alapján jövedelemben részesülő, már nem dolgozó személyek, akik befizetésük és szolgálati viszonyuk arányában kapnak megszolgált állami juttatást.) A folyamatosan szűkülő munkaerő-piaci kínálat és a társadalom öregedése együttesen eredményezi a hivatkozott mérőszám emelkedését.    Nem is a százalékos nagyság, hanem a tendencia és a dinamika, ami nagyon elgondolkodtató. Tehát az ún. eltartottsági ráta Magyarországon:

a 2001. évben                                          22,2 %

a 2012. évben                                          24,6 %

a 2022. évben                                          31,7 %

 

  • Az alábbi, nem túlságosan friss (2019.) összehasonlító adatsor a 65 éves korban várható élettartamot prognosztizálja a V4-ek - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – országaiban, nők és férfiak bontásban. Számunkra nem igazán kedvező az összevetés eredménye, ebben a csoportban a legrosszabbak vagyunk.

Nők           83,6 év (65+18,6)         Magyarország         Férfiak            79,8 év (65+14,8)

Nők           84,7 év (65+19,7)         Szlovákia                 Férfiak            80,7 év (65+15,7)

Nők           85,1 év (65+20,1)         Csehország             Férfiak            81,4 év (65+16,4)

Nők           85,4 év (65+20,4)          Lengyelország       Férfiak            81,1 év (65+ 16,1)

Hangsúlyozom, hogy nem a születéskor várható élettartamot mutatják a fenti számok, hanem a korbetöltött 65 éves népesség életesélyeit jelzik. A születéskori várható élettartam Magyarországon sajnos jóval alacsonyabb: 2020-ban a nőknél 78,7 év, a férfiak esetében 72,2 év.

  • Végére hagytam, a nyugdíjkiadások GDP-hez (bruttó hazai termékhez) viszonyított arányát. Itt is a V4-ek összehasonlítására vállalkoztam. Az adatok a 2020. évből származnak, és talán a leglesújtóbbak.

Lengyelország                                          11,4 %

Csehország                                                9,3 %

Szlovákia                                                   8.8 %

Magyarország                                            7,5 %

Mindenkit óvnék a végletes következtetések levonásától, ugyanakkor azt gondolom, hogy a fenti számok tükrében a teljes magyar népesség 25-26 százalékát kitevő nyugdíjas társadalom az eddigieknél több figyelmet és több gondoskodást érdemel.

DOLGOZZ DOBREV KLÁRA CSAPATÁBAN A SZOCIÁLDEMOKRATÁK PROGRAMJÁN!

Feliratkozás az Árnyékkormány hírlevelére