Dr. Dávid Ferenc: Nyugdíjkorrekció előtt
A nyugdíjasok számíthatnak Magyarország kormányára, lesz nyugdíjprémium és nyugdíjemelés - erről beszélt a kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos a Facebook-oldalán vasárnap közzétett videóban. (…) Hulák Zsuzsanna, az Idősek Tanácsának tagja a videón elmondta: a nyugdíjasok novemberben is számíthatnak nyugdíjemelésre és nyugdíjprémiumra, ezek együttes összegét a novemberi nyugdíjjal együtt fogják megkapni. Ez az összeg mindannyiunknak segítséget fog jelenteni az év végi bevásárláshoz, a karácsonyi felkészüléshez - tette hozzá. (MTI)
Kár, hogy a karácsonyt nevesíti az Idősek Tanácsának tagja, miközben pontosan tudja, hogy ebből a november eleji többletforrásból nem ajándék lesz, hanem rezsiszámla (áram, gáz) befizetés! Ezt a jegyzetet minden valószínűség szerint nem is írtam volna meg, ha nem olvasom a fenti közleményt. „Könnyek szöktek a szemembe”, amikor arról értesültem Nyitrai polgártárstól, hogy a nyugdíjas társadalom számíthat a kormányra. Matekozzunk már egy kicsit, ígérem nem lesz bonyolult. A nyugdíjak értékállóságáról, a közös nemzetközi fizetőeszközhöz való viszonyáról fogok röviden és egyszerűen tájékoztatást adni. 2010-ben 280 forint/euróval számolhattunk, a mostani korrekció esetében (nyugdíjemelésről nem beszélnék) a 400 forintos árfolyamból indulok ki.
|
Megnevezés |
2010. év |
2022. év |
Változás mértéke, % |
|
Sajátjogú átlagnyugdíj forintban |
97.259,--Ft |
175.000,--Ft |
+79,93 |
|
Átlagnyugdíj euróban számolva |
347,--EUR |
437, --EUR |
+25,93 |
|
Forint/euró árfolyam, |
280 Ft/EUR |
400 Ft/EUR |
+42,85 |
Ez az egyszerű kis táblázat jól mutatja, hogy 13 év alatt nemzeti fizetőeszközünk értéke az euróval való összevetésben csaknem 43 százalékkal romlott, ennek megfelelően az euróban számolt nyugdíjunk nem 79,93 százalékkal, hanem csak 25,93 százalékkal nőtt. Ha a 25,93 százalékot éves átlagra vetítjük, akkor az elmúlt 13 évben az euróban számolt átlagos éves nyugdíjnövekedés nem éri el még a 2 százalékot sem. Ide kívánkoznak az elmúlt bő évtized inflációs adatai, és ha ezeket az értékeket is „bekalkuláljuk”, akkor még szomorúbb a kép. (KSH adatok)
Tizenhárom év számai alapján az éves átlagos infláció (pénzromlás) hazánkban bőven meghaladja a 3 százalékot, az éves átlagos nyugdíjnövekedés üteme ugyanebben az időszakban – euróban számolva - viszont alig 2 százalék, azaz euró alapon az elmúlt évtizedben nem volt inflációkövető nyugdíjemelés, a nyugdíjasok reálpozíciója ebben a megközelítésben biztosan romlott. Mindezt a veszteséget nem szenvedte volna el a többmilliós magyar nyugdíjas közösség, ha Magyarország a múlt évtized közepén – viszonylag kedvező gazdasági helyzetben – csatlakozik az euró zónához. Természetesen vitatható az euróban való összehasonlítás, de azt mindenképpen jeleznem kell, hogy az élelmiszer-, ruházati- és a műszaki cikkek esetében nagy tételben veszünk import termékeket, amelyeket a számunkra kedvezőtlenül gyenge forintárfolyam miatt egyre drágábban vásárolunk meg. Ezen a szomorú tendencián az sem változtat, hogy az Orbán rezsim tavaly visszahozta a 13. havi juttatás rendszerét.
Pillanatnyilag 402-404 forint között ingadozik az euró, az idén nyáron elfogadott – 2023. évi - állami költségvetésben 377,1 forintos árfolyammal és 5,2 százalékos jövő évi inflációval számol a kormány. Mindkét utóbbi érték az álmok birodalmába tartozik, a pénzromlás üteme 2023-ban is biztosan meghaladja majd a 10 százalékot, a kérdés csak az, hogy mennyivel. „A nyugdíjasok számíthatnak Magyarország kormányára”- mondta Nyitrai miniszterelnöki biztos, majd hozzátette „Magyarországon több mint kétmillió nyugdíjas él, és a kormány az idősügyet is családügynek tekinti a nyugdíjasokat pedig szövetségesnek, hiszen egy teljes élet tapasztalata, szakmai tudása áll mögöttük. Köszönettel tartozunk nekik.”
Nem kell a szövetség és a köszönet, nem tartunk igényt a megkülönböztetett tiszteletre. Megelégszünk a tisztes megélhetést biztosító nyugdíjjal, a jó színvonalú egészségügyi –és szociális ellátással.
